Sok a tévhit a magyarok körében arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának, és mi különvagyonnak. Az emberek 60 százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha azt a másik a házasságkötés előtt alapította – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 1500 választ összesítő online felméréséből.

Hamarosan házasságot köt Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb embere és Várkonyi Andrea. Őket is érintik majd a házaspárok vagyonközösségét szabályozó jogszabályok, amelyek az átlagos magyar állampolgárokra is vonatkoznak, és amelyekről sokan keveset tudnak. Az állampolgárok házassági vagyonjoggal kapcsolatos ismereteit vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek, mi számít közös, és mi különvagyonnak a házasságkötés után. Például, hogy közös lesz-e az a lakás, amit a házaspár egyik tagja örököl, vagy válás esetén is ugyanúgy felelnek-e egymás tartozásaiért a házasfelek, ha a másik a kölcsönt még a házasságuk alatt vette fel.

Sokan (60 százalék) nincsenek tisztában azzal, hogy a házasságkötés után a bevételek – ha házassági vagyonjogi szerződésben eltérően nem rendelkeznek – általában közös vagyonnak számítanak. Például, ha a férj még az esküvő előtt alapított egy vállalkozást vagy vásárolt egy ingatlant, az továbbra is a különvagyona marad, de az abból származó bevétel már közös lesz a feleségével.

Nem csak a bevételek, a tartozások is közösek

Sok a tévedés azzal kapcsolatban is, hogy vajon a házastársaknak az adósságaik is közösek-e. Valójában a házaspároknak – ha házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek – nemcsak a bevételeik, hanem általában a tartozásaik is közösek, még akkor is, ha csak az egyikük vette fel a hitelt. A kitöltők 80 százaléka nem tudta, hogy mi történik abban az esetben, ha az egyik fél a másik hozzájárulásával a közös vagyon terhére vett fel hitelt. Ilyenkor ugyanis a hitelt felvevő fél a teljes vagyonával felel a kölcsönért, míg a másik fél a különvagyonával (amit például örökölt, ajándékba kapott vagy a házasság előtt szerzett) nem, csak a közös vagyonuk rá eső részével felel a tartozásért.

A válaszadók többsége azzal sem volt tisztában, hogy közös lesz-e vagy különvagyon marad a házasságkötés előtt az egyik fél által vásárolt, örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy. Nem lesz például közös vagyon az az ingatlan, amelyet valamelyik házasfél vásárol, kizárólag az ő régi – még a házasságkötés előtt szülőktől kapott, tehát a különvagyonának számító – lakásának árából. Ahogy nem lesznek közösek a házasságkötéssel az örökölt és az ajándékba kapott vagyontárgyak sem.

Sok a kérdés az élettársak körül is

Számos félreértésre világított rá a MOKK felmérése az élettársak vagyonjogával kapcsolatban is. A válaszadók alig több mint harmada tudta csak, hogy az is befolyásolja a vagyoni viszonyokat, ha a pár a boldogító igen kimondása előtt már élettársként együtt élt. Ha a házasságot élettársi kapcsolat előzte meg, az életközösségük kezdetétől törvényes vagyonjogi rendszer létesült közöttük. Ezzel szemben a kitöltők harmada továbbra is abban a tévhitben él, miszerint az élettársaknak meghatározott idejű együttélés, például 5 év után élettársi vagyonjogi szerződés nélkül is keletkezhet közös vagyona a törvény erejénél fogva.

A kitöltők háromnegyede helyesen tudta, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalták. Azzal viszont már csak kevesebb mint egyharmaduk volt tisztában, hogy egy ilyen szerződésben a házastársak bármilyen vagyonjogi kérdést szabályozhatnak, hacsak a törvény az eltérést nem tiltja.

„Sok vitás helyzet adódhat abból, hogy a házastársak nem tudják, mi a közös, és mi a különvagyonuk. Többek között erre nyújt megoldást a házassági vagyonjogi szerződés. Tiszta helyzetet teremt, egyúttal akár a jövőbeli adósságok is elkülöníthetők vele, ezért a házastárs biztonságáról és védelméről is szól – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak saját akaratuknak megfelelő vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, emellett öröklésből származó vagyoni kérdéseket is szabályozhatnak. Megegyezhetnek például, hogy a házassági vagyonközösségük alatt mi számít közös, és mi különvagyonnak, akár teljes vagyonelkülönítésről is megállapodhatnak. Azonban nem csak a vagyont, hanem az adósságokat is elkülöníthetik, ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett jövőbeli hitel terhétől. Házassági vagyonjogi szerződéssel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi, és milyen módon kerüljön majd a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha egy korábbi házasságból született gyermekük is törvényes örökössé válhat.