Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904–1945) és Zucker Béla (1904–1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.
Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. 1959–1967 között a Magyar Hirdető osztályvezetője volt.[5] 1968–1976 között a Mikroszkóp Színpadnál Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett.[5] 1976–1987 között a Várszínház művészeti főtitkára, a Játékszín ügyvezető igazgatója volt Rigó László keze alatt és a Pesti Vigadó művészeti vezetője volt.[5] 1987-től az Emanuel Alapítvány titkára volt.[5] 1987–1991 között a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális központjának igazgatója volt.[5] 1989-től a Magyarországi Cionista Szövetség vezetőségi tagja volt.[5] 1991-től a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, illetve a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották.[5] Utóbbi tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[6][7] 1992-től a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja volt.[5] 1997-től a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke volt.[5]
Vasárnap reggel, 86 éves korában meghalt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség korábbi ügyvezető igazgatója
A Mazsihisz megemlékezésében kiemelte:aki kisgyerekként élte túl azt, ami 1944-ben történt, esélyt sem kapott rá, hogy lelki sebei valaha is begyógyulhassanak. Aki kilenc évesen érti meg, hogy meg akarják a puszta születése miatt ölni (…), többé nem tudhat bízni már semmiben. Ő is meggyilkolt lelkű gyerek maradt mindig.”Mint írták, a zsidó közéletben a ’80-as években tűnt fel újra, ötvenen túl, és negyedszázados ténykedése minden kétséget kizáróan önálló és hosszú fejezete lesz a magyar zsidó intézmények történetének, a rendszerváltás környéki és utáni Magyarország életének általában is emblematikus figurája volt.
Akik a szervezeten belüli kritikusai voltak, azok sem tagadták ügyességét, személyisége sajátos karizmatikus varázsát és azt, hogy volt benne személyes kedvesség, készség az együttérzésre, személyes segítőkészség, hogy volt benne valami érzelmes szolidaritás a kiszolgáltatottakkal – tették hozzá.
„Egy sokat szenvedett nemzedék különösen sokat szenvedett tagja volt, leljen vígaszt az Örökkévaló közelségében lelke. Lehessen a szüleivel újra, immáron mindörökké az Eljövendő Világban!”– írták.
Zoltai Gusztáv végső búcsúztatása hétfőn 12 órakor lesz a Kozma utcai zsidó temetőben. A gyászszertartáson Báruch Oberlander rabbi mond búcsúbeszédet.
