Ha iskolába járnék , vakáció helyett ma az inflációt írnám a táblára. Betűnként. Ez valahogyan most aktuálisabb. Tudom a nemzetközi helyzet fokozódik, a szomszédban dúl a háború, Putyin oda is viszi a gázcsap kulcsát ahová még Ő is gyalogosan megy. Ha a nafta drágul a szállítás és a gyártás révén minden termék többe kerül. Elindult az a spirál , az az árfelhajtó trend amelynek a végét senki nem merné megjósolni. Bár jómagam szerencsére nem éltem meg a pengő kimúlását, viszont van néhány trilliós, billiós bankjegyem. Mondták, őrizzem mert egyszer még sokat ér. Lehet is benne valami hiszen a Horthy korszak mitosza egyre erősebb és könnyen megeshet euró helyett a pengőt választjuk. A népakarat olyan kiszámíthatatlan, hogy csak na….
Különben ma vettem egy debreceni párost. Kedvencem mustárral, jobb mint a frankfurti virsli. Elsőre nem is tünt fel, hogy mi is hibádzik a csomagolásban. Majd rájöttem, ez nemis páros, ez már csemege, hiszen csak három kúrta kis kolbászt rejtettek el a fóliában. Sebaj, az ára ugyanannyi mint valamikor a párosnak, amelyben négy nagy dundi szál volt. Feltételezem, nem akartak drágítani a csemegén ezér trükköztek, ezentúl minden negyedik csomag tulajdonképpen tiszta haszon . S nem csak a debreceni páratlannal mókuskáznak, egyre több gyártó csíp le egy apró porciót a termékeiből, hogy a régi áron széditse a vásárlót. Hogy mit tehetünk – legyünk hálásak az illúzióért , felejtsük el, gondoljunk arra, ezzel az egészségünket védelmezik, ügyelnek a koleszterinszintünkre.
