„A rák okai nem vezethetők vissza egyetlen tényezőre. Fontos, hogy mit eszünk, hogyan élünk, mozgunk-e, hány munkahelyen dolgozunk a megélhetésért, mennyi stressz van az életünkben. Fontos, hogy egy nyugdíjas kényelmes életet él vagy dolgozik-e tovább. Tudományosan nem bizonyított a rák lelki eredete, de látjuk, hogy a lelki tényezőknek lehet szerepe a megbetegedésben, a gyógyulásban pedig talán még annál is nagyobb… Egy daganat nem egy-két hónap alatt alakul ki, például a vastagbélrák esetén akár 10 év is eltelik a kezdetektől a rosszindulatú elfajulásig. Hosszú időn át bennünk van tehát a rák előzetese, majd egy trauma valóban felgyorsíthatja a rák kialakulását” – fogalmazott Bodoky György Veiszer Alinda műsorában.
Hangsúlyozta: az onkológia leginkább az a szakma a medicinában, amelyik a gyógyítást és a lelki támogatást összekapcsolja. Ebben a meggyőződésben dolgozott azért, hogy az általa vezetett onkológiai centrumban nyugat-európai körülmények között kezelhessék a betegeket, ehhez a kórházvezetés, a kormányzat és alapítványi támogatók részéről is sok segítséget kapott. Elhangzott: „a László Kórház onkológiája ma egy olyan kortárs művészeti galéria, amelyet minden évben 70 ezer ember látogat meg, s bár nem önszántából, hanem a betegség miatt teszi, de ott méltó körülményeket talál, amely segítheti az állapotának a javulását.”
A professzor hangsúlyozta: „nagyon sok daganatot tudunk szűrni, amivel sok ezer ember megmenthető lenne. A méhnyakrák esetén a szűréssel gyakorlatilag megszüntethető lenne a betegség, mégis ötszázan meghalnak minden évben. A vastagbélrák szűrésével jelentős részben megelőzhető a tumor, ha pedig mégis kialakul, időben felismerve teljesen meggyógyítható. Sokan mégsem élnek a szűrés lehetőségével, ezért sok betegnél túl későn fedezzük fel a bajt.”
Bodoky György kiemelte: a daganatos betegségek kialakulásának kockázatára érdemi hatása van annak, hogy valaki hogyan táplálkozik évtizedeken keresztül. Ugyanakkor meggyőződése, hogy amikor valakinek már áttétes daganatos betegsége van és sugárkezelést vagy kemoterápiát kell, hogy kapjon, akkor nagyon nagy szüksége van a kalóriára, az energiára, ebben az időszakban semmilyen megvonáson alapuló diétát nem szabad erőltetni.
Az interjúban szó esik a Bodoky György által alapított Rákgyógyítás.hu oldalról és a Rákgyógyítás Magazinról is, amelyeknek a kiindulópontja az volt, hogy hirdetésektől való mentességével, hitelességével ellensúlyozza a daganatos betegeket célzó termékeket áltudományos köntösben áruló termékügynökök ténykedését.
Veiszer Alinda kérdezte Bodoky Györgyöt a halálhoz való viszonyulásáról is. Válaszában a professzor azt mondta: „Szerintem a legrosszabb halál, ha elcsap egy busz az utcán. Ugyan persze ez lehet gyors és fájdalommentes, de nem engedi, hogy elmondjuk a családtagoknak, amit el kell mondanunk, megakadályoz abban, hogy méltó módon lezárhassuk az életünket. A halál mindannyiunk része. Egyik feladatom, hogy minél távolabbra toljam a halált és minőségi életet adjak azoknak a betegeknek is, akiket nem tudunk meggyógyítani. Ugyanakkor azért kell a végstádiumú betegeket ellátó hospice szolgálat, hogy amikor ez már nem lehetséges tovább, akkor se engedjük el a kezét a betegeknek. A halált ne tekintsük ellenségnek. Úgy nem lehet egy életen át élni, hogy mivel tudom, hogy meghalok a végén, egy folyamatos ellenségnek tekintem a halált. Ha a halállal nem tudunk valamilyen módon barátságot kötni, akkor elveszett emberek vagyunk.”
