ujkeletlive

Washington, hírszerzés – Irán finanszírozza és felbátorítja az Izrael-ellenes tüntetéseket, hogy viszályt szítson

Az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója keddi jelentésében felfedte, hogy Irán az elmúlt hetekben megpróbálta kihasználni az Izrael-ellenes tüntetések hullámát annak érdekében, hogy viszályt szítson az Egyesült Államokban.

„Megfigyeltük, hogy az iráni kormányhoz kötődő szereplők aktivistáknak adták ki magukat az interneten, és arra törekedtek, hogy bátorítsák a tiltakozásokat, sőt, pénzügyi támogatást nyújtottak a tiltakozóknak,” – közölte Avril Haines egy nyilatkozatban.

A jelentés felerősítheti a tüntetésekkel szemben megosztott amerikai közvélemény azon csoportjainak visszhangját, akik azt követelik, hogy a campusokon és a közéletben terjedő egyre feszültebb antiszemita hullámok megfékezésére a hatóságok lépjenek fel keményebben a gázai háború elleni tiltakozásokkal szemben.

Haines keddi nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozta az amerikai szólásszabadsághoz való jogot – „szeretném világossá tenni, miszerint tudom, hogy a tüntetéseken részt vevő amerikaiak jóhiszeműen fejezik ki véleményüket a gázai konfliktusról,” – mondta, hozzátéve, hogy a hírszerzés jelentése sem utal másra, ugyanakkor megjegyezte – „fontos azonban figyelmeztetni az olyan külföldi szereplőket is, akik saját céljaikra akarják kihasználni a vitánkat,” – majd arra kérte az amerikaiakat, hogy legyenek éberek, amikor olyan online szereplőkkel lépnek kapcsolatba, akiket nem ismernek.

Haines korábbi májusi kongresszusi meghallgatásán szintén arra figyelmeztetett, hogy Irán egyre agresszívebben próbál beavatkozni az amerikai demokratikus intézményekbe vetett bizalom aláásására, különösen az elnök és kongresszusi választások előtt.

„Továbbra is adaptálják kiber- és befolyásolási tevékenységüket, a közösségi médiaplatformokat használják és fenyegetéseket bocsátanak ki. Valószínű, hogy ezen erőfeszítésekben továbbra is a hírszerző szolgálataikra, valamint az iráni székhelyű online befolyással rendelkező személyekre támaszkodnak majd narratíváik népszerűsítése érdekében,” – támasztotta alá korábbi érveléseit a hírszerzés főnöke tegnapi jelentésében.

Miközben az amerikai kormányzat részéről óvatos kritikák hangzanak el az antiszemita gyűlöletkeltő palesztinbarát tüntetésekkel kapcsolatban, Joe Biden elnök különbséget tesz a békés tiltakozáshoz való jog és a jelenleg is zajló erőszakos megnyilvánulások között.

„Jogunk van tiltakozni, de nincs jogunk káoszt okozni. A tulajdon megrongálása nem békés tiltakozás – ez törvényellenes. A vandalizmus, a birtokháborítás, az ablakok betörése, az egyetemek bezárása, az órák és a diplomaosztók törlése – mindez nem békés tiltakozás,” – nyilatkozta az elnök májusban egy Fehér Házi beszéde során.

„Ahogyan semmilyen egyetemen – Amerikában sem szabadna helyet adni az antiszemitizmusnak vagy a zsidó diákok elleni erőszakos fenyegetéseknek,” – mondta, utalva a tüntetéseken elhangzott antiszemita és terrorizmuspárti megnyilvánulások széles körű dokumentálására, miközben elítélte a diszkrimináció minden formáját.

Kneszet – a kormány visszatér a jogi reform bevezetésére

A Kneszet alkotmányügyi bizottsága kedden egy olyan törvényjavaslat első olvasatra történő előkészítését kezdte el, amely a kormány vitatott 2023-as igazságügyi reformjához való visszatérést sugallja.

A törvényjavaslat az izraeli bírósági rendszer ügyészének – akinek feladata a bírákkal szembeni lakossági panaszok kivizsgálása, megválasztására vonatkozó eljárás megváltoztatását javasolta. A jelenlegi törvény szerint a kinevezés az igazságügyi miniszter és a Legfelsőbb Bíróság elnökének közös megegyezésével történik, és a bírói kiválasztási bizottság hagyja jóvá. Az új törvény teljes mértékben átpolitizálva ezen hatáskört a Kneszetre ruházná át 70 képviselő, diszkrét szavazásához kötve. Emellett az új törvény kimondja, hogy a javasolt pozícióra nem feltétlenül nyugalmazott bírót kell kiválasztani – megfelelően a jelenlegi szokásjog szerint, hanem bárkit, akit az igazságügyi miniszter vagy egy 10 képviselőből álló csoport javasol.

A törvény ezáltal értelemszerűen a kinevezés átpolitizálásához vezetne, jegyzik meg kritikusai és a főügyészi hivatal, mivel a kijelölt ügyész értelemszerűen a politikai térkép valamely oldalához kötődve olyan irányba terelné az igazságügyi rendszert, amely révén a bírákkal szembeni vizsgálatok elveszítenék a közbizalom támogatását.

Szimcha Rothman (Vallásos Cionizmus) az igazságügyi reform megfogalmazója, és egyben az Alkotmányügyi Bizottság elnöke azzal érvelt, hogy a 70 képviselőt jelentő többség és a diszkrét szavazás elegendő egyetértést biztosítana a pártok között ahhoz, hogy megmaradjon a közbizalom.

A pozíciót korábban betöltő ügyész mandátuma májusban járt le, utódját kijelölni hivatott Járiv Levin igazságügyi miniszter és Uzi Fogelman ideiglenes főbíró nem tudtak megegyezni a jelölt személyében, mivel Fogelman ragaszkodott a hagyományok szerinti nyugalmazott bíró kinevezéséhez, Levin pedig elutasította azt.

Rothman a keddi vita során kifejtette, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a jövőben elkerüljék az ilymódon betöltetlen állás hiányának helyzetét, de a főügyészi hivatal, az ellenzék és egyes Likud képviselők arra vonatkozó kérdésére már kevésbé tudott választ adni, hogy például a jelenleg 64 mandátummal rendelkező kormány esetében, hogyan lesz meg a 70 képviselős többség, emellett Rothman javaslata azt sem biztosítja, ha például 70 képviselő nem ért egyet a jelölt személyében, mi biztosítaná, hogy valakit egyáltalán kinevezzenek.

Jelenleg a kormány törvényhozási folyamata eleve megakadt Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter zsarolási kényszere miatt, mivel olyan feltételekhez kötötte Árje Deri rabbinikus törvényének megszavazását, amely Binjámin Netanjahu miniszterelnök számára a vörös vonal átlépését jelentette. Ilymódon a Kneszet napirendjéről két napja minden előre beütemezett törvény lekerült a kialakult válság miatt. 

Gyász

Az Ein Kerem kórházban tegnap elhunyt Be’er Seva főrabbija, a Főrabbinátus Tanácsának tagja Jehuda Deri rabbi. A nagy tisztelnek örvendő, a zsidó jogról és teológiáról megjelent számos könyv szerzője, rav Deri a szefárd Sász elnöke, Árje Deri testvére volt.

A 66 éves rabbi a lábát ért fertőzés miatt került kórházba, bár korábban a sikeresnek ítélt kezelésnek köszönhetően az orvosok levették a lélegeztetőgépről, állapota tovább romlott és életét már nem tudták megmenteni.

The post Reggeli hírek – washingtoni hírszerzés, igazságügyi reform újratöltve és gyász first appeared on Új Kelet Live.