ujkelet.live

A háború 476. napja: A Hamász terrorszervezet 2023. október 23-án, állítása szerint humanitárius okokból, szabadon engedett két idős izraeli túszt, a 85 éves Jocheved Lifshitzet és a 79 éves Nurit Coopert. Jocheved férje, Oded továbbra is fogságban van.

Lifshitz, akit Nir Oz kibucból hurcoltak el, másnap nyilatkozott a fogságban eltöltött napokról a tel-avivi Ichilov Kórházban, melyből hatalmas botrány lett, mert azt mondta, a terroristák „jól bántak velünk”.

Lifshitz a múlt héten egy véleménycikket közölt a Ynet hírportálon, mely szintén nagy vihart kavart.

Az alábbiakban közöljük a cikk fordítását:

,,Először is meg kell jegyeznem, hogy támogatom az alkut, minden túsz, aki hazatér, áldás, és mindenkit haza kell hozni, az élőket és a holtakat. Nagyon izgatott vagyok amiatt, hogy sikerült megállapodniuk, de nem vagyok benne biztos, hogy a megállapodás átmegy a kormányban – akkora az ellenállás ott.

Gyanakvó vagyok, mert Izrael engem nem akart fogadni: komoly seb ez nekem. Először is, október 7-én cserbenhagytak minket. A hadsereg egyáltalán nem jött értünk. A hadseregnek csak azután jutott eszébe, hogy van egy Nir Oz, miután a fosztogatók és gyilkosok a túszokkal együtt Gázába távoztak.

Elérkezett fogságom 17. napja. Beteg voltam – hasmenéstől és hányástól szenvedtem, nem ettem és nem ittam. Volt ott egy orvos, aki gyógyszert adott, nem használt. A Hamász el akart engedni engem és a Nir Ozbeli Nurit Coopert, aki velem volt. El volt törve a válla. Izraelben nem akartak fogadni minket – a kormány attól tartott, hogy cserébe túl sokat kell majd adni. Aztán a Hamász azt mondta, ha nem akarjátok fogadni őket, akkor a határkerítésnél hagyjuk őket, ha akarjátok, vigyétek őket – ha nem akarjátok, ne vigyétek. Izrael ingyen kapott minket – minden ellenszolgáltatás nélkül.

Az azóta eltelt egy és negyedév alatt a gyanúm csak erősödött. Szerintem a kormány csak holttesteket akar – nem akarja, hogy a túszok visszatérjenek és elmondják, mi történt velük. Kényelmetlen nekik hallani, mi történt azokkal az emberekkel, akiket olyan sokáig hátrahagytak. Amikor elmondtam, hogy mi történt velem, nem tetszett nekik, és ez csak 17 nap után történt, amikor a fogvatartók még emberségesek voltak. Tudjuk, hogy bántalmazzák az élő túszokat, bántalmazzák a nőket, még a fiatalembereket is. Az ötven nap után visszatért túsznők elmondták, hogy azért bántalmazták Iccik Elgaratot, mert tévesen azt hitték, hogy ő a testvére, Dani, aki tiszt volt.

Nagyon gyanakvó vagyok, de ugyanakkor nagyon remélem, hogy tévedek. Az élet a bizalmatlanság állapotába sodort. Odeden kívül sok másra is gondolok. A jelenlegi listán szereplő 98 túsz közül 29 Nir Ozból származik. Arbel Jehud Oded mellett az első 33 [szabaduló] között szerepel. Arbel Dolev nővére, aki nálam nőtt fel és meggyilkolták. Arbel élettársát, Ariel Cuniót is elrabolták, csakúgy, mint Ariel testvérét, Davidot. David feleségét és két lányát is túszul ejtették majd szabadon engedték. David még mindig ott van.

Ha a megállapodást végrehajták, szerintem csendben kell fogadni őket. A hozzájuk legközelebbi emberek menjek, és csak ők, hogy ne legyen tömeges letámadás. Kezelésben kell részesülniük – őket és családjukat is végig kell kísérjék. Hogy közös védőhálójuk legyen – pszichológiai és orvosi kezelés. Nem tudjuk, mivel szembesülünk.

A túszok szabadon bocsátásáért folytatott demonstrációt addig kell folytatni, amíg az utolsó túsz is visszatér, beleértve Hadar Goldin és Oron Saul* harcosok holtteste, valamint Avraham Mengisztu és Hisam al-Szajed.

Remélem, Oded visszatér. Nem tudom, milyen állapotban tér vissza, milyen ember lesz. Az egész világa fenekestül felfordult október 7-én és mindenért, ami azóta történt. Ha él, nem tudom, hogyan fog reagálni. Egy olyan emberről van szó, aki egész életében a békéért és az emberi jogokért küzdött, pontosan tőlük kapta a legsúlyosabb csapást, a gázai szomszédainktól. Hetente vitte őket Izrael kórházaiba.

Nem tudom, hogy él-e vagy halott – csak egy dolgot, hogy rajta van a listán. Hogy hogyan fogadom őt, mit kapok, nem tudom. Biztos vagyok benne, hogy ha él és jól van, azt fogja mondani, hogy én vagyok az utolsó a sorban. Először szabaduljanak a fiatalok – az egész élet előttük áll. Utánuk engedjenek el engem.”

*Az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak belbiztonsági szolgálat vasárnap reggel bejelentette, hogy egy titkos művelet keretében kimentette a Gázai övezetből Oron Saul törzsőrmester maradványait, aki 2014. július 20-án esett el Szedzsaijjában, az Erős szikla hadművelet során, és holttestét a Hamász terrorszervezet elrabolta.

Még mindig a Hamász birtokában van a szintén 2014-ben elesett Hadar Goldin hadnagy holtteste.

Avera Mengisztu 2014-ben, Hisam al-Szajed 2015-ben önszántukból bementek a Gázai övezetbe és a Hamász fogságában vannak.

94 túsz maradt a Hamász fogságában Gázában, közülük 35-öt hivatalosan halottnak nyilvánítottak.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post ,,Egy kérésem van: fogadjuk őket csendben” first appeared on Új Kelet Live.