ujkeletlive

Gázai megszállás, katonai adminisztráció – de milyen áron?

Azt követően, hogy a kabinet miniszterei megszavazták a gázai-övezet tartós megszállására irányuló hadművelet fokozását, Binjámin Netanjahu miniszterelnök megerősítette, hogy a hadsereg addig marad az enklávé teljes mértékben lerombolt és elfoglalt területein, amíg a háború minden célját el nem érik, hozzátéve azt is, hogy a kormány a vezérkari főnök Ejál Zamir javaslata szerint döntött a Hamász terrorszervezet legyőzésére irányuló terv végrehajtása mellett, ami a harcok legfontosabb célkitűzése.

A miniszterelnök továbbá szintén a vezérkari főnök felelősségét helyezve előtérbe, azt állította, miszerint Zamir „úgy véli, ez segíteni fog nekünk abban is, hogy ‘időközben’ megmentsük a túszokat. Egyetértek vele. Nem hagyjuk abba ezt az erőfeszítést, és nem fogjuk feladni egyetlen egy túsz esetében sem. Ezt tesszük. Nem fogunk a részletekről beszélni, mert már részletesen beszéltünk mindkét ügyről: arról, hogy mit teszünk a túszokért, és arról, hogy mit teszünk a Hamász legyőzéséért,” – tette hozzá Netanjahu.

Emellett, a miniszterelnök világossá tette, a több mint 60 ezer tartalékos újbóli behívása szolgálatra nem azt a célt szolgálja, hogy területeket foglaljanak el aztán pedig kivonuljanak, majd   rajtaütéseket hajtsanak végre, hanem pontosan az ellenkezőjét.

Netanjahu állítása ellenére, miszerint a vezérkari főnök javaslata volt a Hamász legyőzésének elsődleges prioritása, Zamir kijelentette, hogy a hadművelet célja a túszok kiszabadítása, azaz ennek érdekében fokozzák a nyomást, illetve a területek elfoglalását, és nem fordítva. 

A kormány tagjai azonban az övezet végleges katonai adminisztráció alatti megszállását deklarálták, miközben a hadművelet elvileg Donald Trump elnök jövő hét közepén esedékes Közel-keleti útját követően fog elkezdődni. Addig, Izrael lehetőséget ad a Hamásznak a Netanjahu által megfogalmazott feltételek elfogadására nagyjából a fogvatartott túszok felének kiszabadítása és rövid ideig tartó tűzszünetért cserébe.

Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus]. pénzügyminiszter azonban kijelentette, hogy Izrael nem fog kivonulni a gázai-övezetből, még egy feltételezett túszalku lehetőségéért sem, majd azzal érvelt, hogy „nem kell félni a szótól. Végre megszálljuk a gázai-övezetet.”

Hasonlóképpen a pénzügyminiszterhez, Miki Zohar [Likud] kulturális miniszter szintén úgy véli, hogy a Hamász elleni újabb izraeli offenzíva valódi célja „az övezet teljes megszállása,” majd elismerte, hogy „egy ilyen lépés veszélyezteti a túszokat, de nincs más választásunk.”

Az izraeliek többsége azonban elutasítja a területek elfoglalásának célját, és a túszok kiszabadítását illetve a háború befejezését tartják fontosabbnak.

Miközben a kiterjesztett hadművelet és legfontosabb eszköze a több tízezer tartalékos behívása, következményeként az egyenlőtlen teherviselésnek egy másik nem különben fontos kérdést is felvet – ki fogja mindezt kifizetni?

A Jiszráel Bejtenu frakció vezetője Avigdor Liberman jobboldali ellenzéki politikus tegnapi nyilatkozata, miszerint az október hetedikei kormány háborút hirdetett a hatalomért, nem a biztonságért, utalás egyrészt arra, hogy kiterjesztett műveletekhez berendelt és másfél éve folyamatosan szolgálatban lévő több tízezer tartalékosra és családjaikra terhek újabb növelését jelenti, másrészt a létszám ilyen mértékű kiszélesítése jelentős költségekkel jár az állam számára, növelve a gazdaság bizonytalanságát.

A Globes gazdasági hírportál elemzése szerint, a tervezet határozatlan idejű megszállás várható kiadásait semmi esetre sem fogják fedezni az amúgy is bizonytalan lábakon álló idei költségvetésben védelmi célokra elkülönített csomag keretei.

A Védelmi Minisztérium még nem kérte s módosítását a pénzügyi tárcától, de csak azért, mert kivárnak az események alakulására. Mivel azonban esélytelennek tűnik a jövő hét végéig elérni egy tűzszüneti megállapodást, a várható gázai eszkaláció miatt csak idő kérdése a módosítás.

Az alig egy hónapja elfogadott idei büdzsé  110 milliárd sékelt különített el védelmi kiadásokra, ebből 15-17 milliárd sékel a tartalékosok behívására szolgál, azzal a megjegyzéssel, hogy egy egész évre elegendő lesz. Az erre a tételre szánt összeget azonban a biztonsági műveletek intenzitásának fokozatos idei csökkenését előrejelző számítások alapján feltételezték, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak, amennyiben a kabinet legújabb tervei szerint halad a tartalékosok behívása.

  • Ha figyelembe vesszük, hogy egy tartalékos katona besorozásának teljes költsége naponta közel 1000 sékel, akkor a legoptimistább forgatókönyv szerint – azaz ha a tervezett hadművelet mindössze néhány ezer tartalékos besorozását jelenti és legfejlebb egy-két hétre, majd sikerül megkötni egy megállapodást a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadítására, akkor a költség több százmillió sékelben mérhető. Az így keletkezett többlet, ha nem is könnyen, de még belefér az idei védelmi keretbe. 

A kormány nyilatkozatai azonban arra engednek következtetni, hogy hosszú távú megszállásra készülnek. 

A Pénzügyminisztérium nem akart kétszer ugyanabba a folyóba lépni, mint tavaly, amikor kitelepített lakosok további támogatása miatt egymás után többször kellett törvényen felüli extra kiadási keretemelést kérni a Kneszet jóváhagyásával, ezért az idei költségvetésben 10 milliárd sékelt tartalékoltak volna további hadikiadások esetére. Volna, de ezt az összeget idő előtt többnyire már elköltötték különböző költségvetési hiányok betömésére, így a 10 milliárdból ezidáig mindössze 3 milliárd maradt.

Így aztán, a többlet költségek elsődleges fedezésére, és a szakmai kritika hárítására valószínűleg a félretett három milliárdot fogják használni, mondván a korábban jóváhagyott, több mint 70%-al magasabb hatalmas védelmi költségvetésbe simán belefér néhány száz millió többlet. Hosszútávon, ami jelen esetben nem több, mint néhány hónap a 3 milliárd hamar el fog tűnni, és előbb utóbb kiigazításokra lesz ismét szükség.

Szmotrich pénzügyminiszter korábbi nyilatkozatai szerint nem tagadta, hogy a koalíció gázai nagyszabású terveire nem biztos, hogy elég lesz az eredetileg biztosított keret, így elkerülhetetlen az újabb korrekció. Ebben az esetben az ország befektetési besorolásának romlását veszélyeztető újabb adóemelés, és/vagy az amúgy is erősen megnyirbált polgári kiadások – egészségügy, oktatás, szociális ellátás, újabb csökkentése várható. 

A tartalékos erők folyamatos újra terhelése mellett a kormány által korábban beharangozott 3 milliárdos juttatási csomag jóváhagyása azonban késlekedik.

Szmotrich és Jiszráel Katz védelmi miniszter által gründolt 3 milliárd sékel értékű támogatási csomag elvileg magában foglalja az aktív szolgálatot teljesítő tartalékosok jövedelemadó-kedvezményeit, a munkáltatók támogatását, valamint egy digitális pénztárcát a tartalékos katonák számára. A történelmi fordulat a tartalékosok helyzetében médiakampány keretében hirdetett csomag azonban máig jóváhagyásra vár. Szmotrich hivatalában azt ígérik, hogy „hamarosan” a kormány elé kerül jóváhagyásra. A késlekedés állítólagos oka, hogy a program előmozdításáért felelős Szmotrich tanácsadója – Natan Nehoráj maga is tartalékos szolgálatot teljesít. Ennek ellenére a projekt ellenére „szinte teljesen elkészült, és hamarosan a kormány elé kerül jóváhagyásra,” – jelentette a Calcalist.

Katonai szolgálat, és kibújás

A társadalmi elutasítás, és éppen a kabinet által bejelentett 60 ezer tartalékos újramozgósítása ellenére, úgy tűnik a kormány még mindig szemet huny a kötelező sorozást elutasító ultraortodoxok törvényi vétségei felett. 

Míg a gázai megszállás, és a tartalékosok mozgósítása a koalíció egyhangú támogatása mellett történik, a háredi ellenállás elfogadása úgy tűnik inkább Binjámin Netanjahu miniszterelnökre, és közeli magas rangú tisztviselői, mint Jiszráel Katz védelmi miniszterre jellemző a hatalom megtartása érdekében.

A miniszterelnök minden igyekezete ellenére házon belül nincs egyetértés a mentesség további húzásának, ezért a Kneszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke, Juli Edelstein az ultraortodoxok kötelező katonák szolgálatára vonatkozó törvény új változatát fogja hamarosan ismertetni, amely magában foglalja

  • a háredi sorkatonai szolgálatra való behívások éves céltervezetének növelését,
  • a tervezett célok elérése időtartamának lerövidítését,
  • személyes szankciók kiszabását a kitérőkre, és a védelmi miniszter bevonását a szankciók kiszabásába.

Edelstein javaslata szerint a sorozási célok magasabbak lennének, mint a Katz által korábban javasolt 50%, melynek elérésére szintén kevesebb idő lenne, mint a védelmi miniszter által megállapított 7 év. Emellett, az Edelstein által preferált tervezet kijelenti, miszerint az önkéntes munka a mentőszolgálatoknál – Magen David Adom, és a ZAKA, nem számít katonai szolgálatnak, illetve olyan  személyes szankciókat tartalmaz mindazokra, akik nem vonulnak be amelyet a védelmi miniszternek nem lesz lehetősége törölni, ugyanis nem vehet részt a szankciók végrehajtásában.

A Likud képviselője, Edelstein mielőtt írásban leteszi javaslatát a Külügyi és Védelmi Bizottság elé, meghívta a miniszterelnököt és a védelmi minisztert egy zárt ajtók mögött zajló megbeszélésre a bizottságba.

A koalíció ultraortodox frakcióinak elutasítása azonban előre borítékolható, miközben nyomatékosítva ellenállásukat bejelentették, hogy nem áll szándékukbam támogatni a kormány javaslatait a Kneszet plenáris ülésein. A háredi bojkott miatt a koalíció pedig várhatóan visszavonja a szerdára tervezett törvényjavaslatok előterjesztését.

Sürgősségi megbeszélésre tegnap este, több tucat jesiva vezető gyűlt össze a litván közösség vezetője, Dov Lando rabbi otthonában, aki annak érdekében hívta össze a prominens Tóra-tudósokat, hogy hallassák a Tóra világának kiáltását az igazságszolgáltatási rendszerrel szemben, amely a rendeletek és megszorítások kardját emelte fel, – adta hírül a Kikar Hashabat háredi oldal.

Lando rabbi szívből fakadóan kiáltott fel annak szükségességéről, hogy ismételten kampányt indítsanak a Kerem Olám HaTorá alapítványért a jesivák és a kollelek megmentése érdekében a gonosz szándékúakkal szemben.

„A bíróságok súlyosbítják a rendeleteik terhét, és azzal fenyegetnek, hogy besorozzák a jesiva-diákokat, I-n ments – ez nem fog megtörténni! És a kormány még mindig nem oldja meg a dolgot, és gondolataink állandóan e körül forognak, és nem állhatunk tétlenül, és minden út nyitva áll előttünk ebben az ügyben, amely a szemünk fénye és a lelkünk közepe,” – közölte a rabbi, majd felhívta a figyelmet arra hogyan gyűjtötték össze szerte a világban azt összeget, amit azt követően veszítettek el, hogy egy évvel ezelőtt, miután a bíróságok hadat üzentek a Tóra világának, és megszüntették a jesiva és kolleldiákok költségvetését.

Avigdor Liberman jobboldali ellenzéki politikus, ezzel szemben azt nyilatkozta, miszerint „amíg 60 ezer behívót küldenek ki a tartalékosoknak, akik kénytelenek mindent hátrahagyni, és ismét a frontra vonulni, addig a kormány védelme alatt bujkálók utakat torlaszolnak el, és a biztonsági erőket náciknak nevezve kiabálnak.”

„Véget kell vetni ennek az őrületnek.
Aki nem vonul be – ne szavazzon!”

The post Gázai megszállás, de milyen áron, és a szolgálat teljesítők illetve a kibújók first appeared on Új Kelet Live.