Megint gyanús voltam – szabad a véleménynyílvánítás nincs gátja a becsületsértésnek – rossz ügyvédet választottam

Úgy járok a miskolci Igazság Palotájába mint más a korcsmába.Már a bejáratnál is olyan izgalmas, amikor a táskámat átvilágítják, majd az őrség felfedezi benne azt a Béres cseppes üveget, amelyet hetek óta kerestem és nem találtam.  Gépiesen kiürítem az összes zsebemet, tudom a rendet, mégis valami mindig becsipog rajtam.  Hol az övem vagy a cipzáram esetleg a fém lúdtalpbetétem. Ma is átestem ezen a procedurán bár sok értelme nem volt. Tudtam előre, a fent nevezett bírónő a taccsbíráival együtt akkor sem szolgáltatna nekem igazat ha maga Justitia Istennnő suttogná a fülébe.

A szokásos ismétlödő rágalmazási per újra az online lokálmagazin győzelmével zárult. Páricsiné dr. Nagy Ágnes elmagyarázta, hogy ebben az országban alkotmányos jog a véleménynyílvánítás, tehát az engem célzó becsületsértő névtelen posztok bejegyzői a moderálását   elmulasztó főszerkesztővel együtt nem vonhatók felelősségre. Különös módon azzal kezdte – kárörvendőn – a perre befizetett 10 ezer forintot elbuktam. Egészségükre. Kérdeztem véleményt mondhatok e az ítéletről.  Kiváncsi voltam fellebbezhetek e, erre is azt válaszolta, hogy nem. Pedig lett volna mit mondanom, például azt, hogy többen is megjegyezték, rossz ügyvédet választottam. Szerintük  a bírónő férje a legjobb a szakmában, ő aztán ismeri a bírónőt. Legközelebb élek is ezzel a cífra trükkel.  Tanúsítják a pletykások, hogy ez a tipp mindenkinek bevált.

 

Hamarabb is mmondhatták volna. Ugyanis nem először kerültünk egymással szembe.  Akkor viszont tett egy olyan kijelentést ami a gobbelsi időket idézi meg. Kérem figyelmesen átolvasni a válaszomat, amelyet hiába küldtem szét a közjogi méltóságoknak, senki nem reagált erre. A tisztelt bírónő akárcsak Tőzsér Ildikó aki első fokon a tárgyalás harmadik harmadában ejtőernyőzött a pulpitusra szintén felekezeti alapon szelektálja az elé kerülőket.

„2023. 10. 25. 18:43 keltezéssel, Szántó István írta:

származás  – mit is írnak erről a lexikonok 

származás főnév -t, -a (csak egyes számba)
Általában a származik igével kifejezett folyamat, jelenség, ill. állapot, helyzet; az a tény, hogy vki, vmi vhonnan, vkitől származik; ered.
1. (biológia) Élő szervezetnek bizonyos elődöktől, ősöktől való eredete. Az ember származása azt mutatja, hogy a fejlődés az egyszerűbbtől a bonyolult felé halad.
2. Vkinek vmely szülőktől, ősöktől, bizonyos társadalmi környezetből, népből v. vidékről való eredete. → Alacsony származás; bizonytalan, előkelő, népi, paraszti, polgári származás. Származásánál fogva jól ismeri a munkások sorsát. Nem tagadta meg származását. Származását nem szégyelli: szülei parasztok.  Atyja athéni származását kétségbe vonják. (Péterfy JenőBlandiné székely volt származására nézve. (Mikszáth KálmánJöjjön, aminek jönni kell! meg akarom | ismerni származásomat, ha koldus is! (Babits MihálySzophoklész-fordítás) || a. (bizalmas) Vmilyen származású, vki(k)től, vhonnan származó személy. Dunántúli származás; népi származás; paraszti származás; tanyai származás.  Ez az ősanyám, nem arisztokrata származás: egy hollandi kocsmárosnak a leánya. (Gárdonyi Géza)
3. (ritka) Vkinek vhová való települése, költözése. Vkinek külföldre származása; telepes családoknak a faluba származása.
4. (kereskedelem) Az a hely, ország, üzem, gyár, ahol vmely ipari termék készült. A kiviteli jegyzéken fel kell tüntetni az árucikkek származását.
5. (nyelvtudomány) Vmely nyelvi elemnek, főként szónak bizonyos nyelvből, tőalakból való eredete. Sok szavunk származását még vitatják.
Szóösszetétel(ek): származáselmélet; származáshely; származáslevél; származástábla; származástudat.
___________________________________________________________________
Tisztelt Címzettek,
Tisztelt Alkotmánybíróság ,
Feljelentést teszek a következő ügyészségi és bírósági végzések és határozatok szerkesztői ellen.
Emlékezetem szerint az eltelt hat esztendő során három alkalommal vélték úgy a miskolci járási ügyészségen, hogy az időközben felmerült újabb bizonyítékok, dokumentumok alapján az ügyem megérett a per újra felvételre.
Természetesen a protokoll szerint mindannyiszor benyújtották a bíróságra, majd a tárgyalás előtt különböző indokok  alapján egyszer sem javasolták a per újra tárgyalását.
Nem véletlenül a bevezetőben emlékeztetném Önöket a származás eredeti jelentésére.
A miskolci törvényszéknek  BF.1446/ 2022/16. számú indítványban , amelynek jegyzője Dr. Görömbey Róbert  főügyész helyettes úr, levelének második oldalának utolsó bekezdésében ” A jogerős marasztaló ítéletet követően  Szántó István elítélt – továbbra is hangoztatva véleményét , mely szerint származása miatt koncepciós eljárás folyt vele szemben – különböző beadványokkal élt, –  „
Sajnos a Miskolci Törvényszék tanácselnök bírája dr. Páricsiné dr.  Nagy Ágnes sem hagyta ki ezt a hamis állítást .  Akár átvette az ügyészségtől akár csak személyes kreativitásának a szellemi terméke ez nem igaz. Ez az antiszemitizmus burkolt formája.
A törvényszék 7.Bpi.779/2022/ 10. számú végzésében a harmadik oldal kilencedik sorában visszaköszön az ügyészség hamis állítása-” hogy Szántó István származása miatt kéri a felmentését..”
Tulajdonképpen ezt az ügyészségi és már bírósági formulát szinte következetesen hamisan tetszenek alkalmazni.  Tudom mire céloznak, a zsidó vallásomra, hitemre.  Kérem Önöket, hogy ezek után két  témában legyenek szívesek hivatalosan informálni.
Segítsenek megtalálni a több száz felebezésem közül azt amelyikben éppen a zsidóságom okán kértem a felmentésem. Másik mióta tartják számon a bíróságon  bárkinek a vallását vagy a származását és ha igen miért tetszenek ezeket összekeverni.
Persze tudom, mi az amit végül nem mernek írásba foglalni. Megértem a köntörfalazást, magam sem akartam kegyeletsértést elkövetni, de Önök másként nem hiszik el, hogy egy nagytiszteletű fontos személy  utasítását követte Bogyay Ferenc ezredes úr.  Tanúk előtt utasította ez a személy  a bebörtönzésemre, a hamis tanúk előkerítésére. Önök mindenről beszélnek, csak arra nem adnak magyarázatot, hogy ezt az állításomat megerősítú tanúkat  miért nem idézték be és nem hallgatták ki egy szembesítés keretében.
 
Hogy az ügyemet is érintsem , jelenleg a központi nyomozó főügyészség már remélhetően  vizsgálja, hiszen azokat az állításokat amelyeket felsoroltam ártatlanságom bizonyítékaként azok igazak. Nem követtem el semmit.
A felbujtott rágalmazók elleni rendőrségi  nyomozásra is megszületett az ügyészségi ajánlás Debrecenben. Már csak azért is mert a támadóm Szabó Krisztián  sértettsége okán leleplezte a rendészeti vezető   mesterkedéseit. S ezt elektronikus levélben meg is írta.
Igazából most pedig a jogban járatosak véleményét akarom megkérdezni, hogy ez a származásom felvetése , az ilyetén való beskatulyázásom valójában szabályos, törvényszerű e. Annak ellenére, hogy hogy én erre nem hivatkoztam. 
Csupán megosztottam Önökkel,  – azok után , hogy félrevezették a nyomozást, elhitték a hamis tanúk rágalmait és  Önök a közvádas antiszemita gyűlölködő személyiségi jogainkat sértő rendőrségi feljelentést eliminálták. 
Még egyszer családom  származása magyar, az  valószínű , hogy nem Árpád fejedelemmel jöttünk be az országba.
 Ám egyikre sem hivatkoztam az ártatlanságom okaként. Döntsék el, hogy ez a megfogalmazás megfelel e  a jelenlegi társadalmi állapotunkban még létező zéró toleranciának vagy mégsem és akkor kérem ezeket az állításokat korrigálni. Hivatalosan. Páricsiné doktor tanácselnök még válaszra sem méltatta az akkori levelemet.  Ezek után miért is kellett volna most négy esztendővel később igazságot szolgáltatni.
Csak lehet valami abban amit a tabácselnök bírónő állít – lásd a két rendész azért támadt rám – az esetlap szerint mert gyanús volt a kocsim vagy jómagam. A tárgyalás végeztével az első ügyvédem azt mondta őt a tárgyalás miliője az ötvenes éveket idézte fel benne. Nekem pedig már a vészkorszak szelleme lengi be a bíróságot, amikor a zsidó ügyvédeket sorra kizárták a kamarából is.