ujkeletlive
Trump elnök hétfőn végrehajtási rendeletet írt alá, amely visszavonja a Szíriával szemben az 1970-es évek óta kivetett amerikai szankciók jelentős részét
Donald Trump elnök korábban bejelentett döntésének végrehajtása azt követően történt, hogy a Bassár Aszad rezsimjének tavaly véget vető egykori iszlamista lázadó Ahmed al-Saraa szíriai elnök a szankciók feloldását kérte az Egyesült Államoktól annak érdekében, hogy Szíria esélyt kapjon az újjáépítésre, és többek között a szomszédos Izrael hosszú idők óta fennálló ellenségeskedés megszüntetésére.
Az elnök közelmúltbeli Szaúd-arábiai útján al-Saraával folytatott történelmi találkozója után jelentette be a szankciók feloldását, és es a tegnapi végrehajtási rendelet szerint az Egyesült Államok Szíriával kapcsolatos politikájának 1979-ig visszanyúló mértékű megváltoztatását vázolja fel, – jelentette az Axios.
Ilymódon a rendelet a következőket tartalmazza
- Szíria terrorizmust támogató államként való megjelölésének felülvizsgálata;
- a Caesar-törvény esetleges felfüggesztése, amely szankcionálta az Aszad-rezsimet a civilek elleni háborús bűncselekmények miatt;
- lépések a Hayat Tahrir al-Sam (HTS) – al-Saraa által korábban vezetett iszlamista csoportjának eltávolítására az Egyesült Államok külföldi terrorszervezeteket megjelölő listájáról.
Emellett, el-Aszad volt szíriai elnök, és korábbi rezsimjének tagjai ellen elrendelt szankciók nem kerülnek feloldásra, idéz az Axios amerikai forrásokat.
A szíriai szankciók feloldása részét képezi Trump elnök azon erőfeszítéseinek, hogy az általa kezdeményezett Ábrahám Egyezmény a régióban széles körben kibővítésre kerüljön.
Az iráni közös hadművelet sikere után felerősödtek azok a híresztelések, hogy első körben Szíria fogja kapcsolatait normalizálni a zsidó állammal, a kezdeti eufórikus bejelentések mögött azonban egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Fehér Ház „előzetes tárgyalásokat” folytat Izraellel és Szíriával egy lehetséges biztonsági megállapodásról, véget vetve a két ország közötti ellenségeskedésnek.
A jelenlegi tárgyalások egyenlőre a feszültségek csökkentésére, és a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos közös megegyezésre irányulnak, abban a reményben, hogy ezáltal megalapozzák a jövőbeli diplomáciai kapcsolatokat. Az Axiosnak nyilatkozó diplomáciai forrás szerint – egyrészt az Egyesült Államok egy fokozatos folyamatot támogatna, miközben lassan kiépülne a bizalom, ilymódon javítva a felek közötti kapcsolatokat, másrészt Izrael biztosítékokat kér arra vonatkozóan, hogy a tárgyalások végül teljes békemegállapodáshoz, és normalizációhoz vezetnek.
Emellett, a washingtoni álláspont miszerint a szankciók feloldása ösztönzi al-Saraa elnököt, és a mögötte állókat a kapcsolatok normalizálására, Izrael abban reménykedett, hogy Trump visszatartja a szankciók egy részének feloldását, hogy ezzel is kényszerítse Szíriát a megállapodás irányában.
Összességében – Binjámin Netanjahu miniszterelnök a hónap elején jelezte Trump szíriai megbízottja, Tom Barrack felé, miszerint lehetségesnek tart egy új biztonsági megállapodás megkötését Szíriával az Egyesült Államok közvetítésével. A miniszterelnök állítólag több szakaszban történő előrelépést vázolt fel, kezdve az 1974-es erők kivonásáról szóló megállapodás frissített változatával, ami végül békemegállapodással és normalizációval zárulna.
- Az al-Saraa vezette tavalyi rezsim váltás közepette Izrael átvette az ellenőrzést a két ország közötti ütközőzóna felett is, és Szírián belüli területeket szállt meg, beleértve a Hermon-hegy szíriai oldalát, és ezek a területek szintén a megállapodásra irányuló tárgyalások részét képezik.
Izrael több csatornán keresztül folytat tárgyalásokat Szíriával – beleértve Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadóját, Tzachi Hanegbit, David Barnea kémfőnököt, Gideon Sza’ar külügyminisztert, valamint a napi katonai koordinációért felelős Izraeli Védelmi Erőket. Ettől függetlenül, Jeruzsálemben azt remélik, hogy az Egyesült Államok aktívabb közvetítő szerepet vállal, egy amerikai tisztviselő azonban azt nyilatkozta újságíróknak, hogy a Fehér Ház kész segíteni egy izraeli-szíriai megállapodás közvetítésében, de a részletek – beleértve a határkijelölést, a két országra tartozik.
Trump elnök az iráni tűzszünet bejelentése után a normalizációs tárgyalások felgyorsítását helyezte előtérbe, de várakozásaihoz képest az előrehaladás Szíria esetén lassú léptékű, a libanoni, illetve a legnagyobb várakozással teintett szaúdi normalizáció pedig egyáltalán nincs napirenden. A szíriai biztonsági kérdések mellett, a régiót megváltoztató Ábrahám Egyezmény kiterjesztése a gázai háború miatt is egyelőre nem megvalósítható.
Netanjahu bizalmasa, Ron Dermer stratégiaügyi miniszter a héten Washingtonba utazik, hogy előkészítse a miniszterelnök jövő heti fehér házi látogatását, amelynek fő témája a szíriai megállapodás, a gázai háború és az iráni közös hadműveletek győzelmének nyilvános bejelentése.
Az elnök 12 napos háborút lezáró harcok felfüggesztésének deklarálását követően elhangzott kijelentései ellenére, miszerint még a héten gázai tűzszünet – következésképpen a túszok kiszabadítása is bejelentésre kerül, úgy tűnik nincs napirenden az izraeli kormányban.
Netanjahu vasárnap esti rövid bejelentése arra utalt, hogy az iráni győzelem lehetővé teszi a régióban az Ábrahám Egyezmény kibővítését, majd elsődleges célként megemlítve a túszok kimenekítését hangsúlyozta, és nem a tűzszünet illetve a háború befejezését jelentő kiszabadításukat.
Az elmúlt két napban összehívott szűk kabinetülésen a gázai háború, és a túszalkuta vonatkozó döntés nem született, ellenben a jelenlévő Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter a hadsereg vezérkari főnöke, Ejál Zamir ellen indított újabb támadást, aki arra figyelmeztetett, hogy az övezetben zajló háború folytatása veszélyezteti a túszok életét.
„Ez a legbonyolultabb háború, ami létezik. Ütközés van a túszok és a hadművelet folytatása között. Kockáztathatjuk a túszok életét. Sokkal súlyosabb bántalmazás éri a túszokat. Nagyon nehéz a helyzetük,” – szögezte le Zamir a Ynet által idézett jelenlévők elmondása szerint.
Szmotrich és Ben-Gvir felháborodtak Zamir helyzetértékelésén, és továbbra is ragaszkodtak a katonai nyomás folytatásához, ami szerintük az egyetlen lehetséges módja a túszok kimentésének.
„Mi is akarjuk a túszokat, de nem vagyunk hajlandók egy egész országot feláldozni. Az izraeli hadsereg kijelöli a politikai vezetés számára, hogy mit döntsön,” – állította Szmotrich, majd a nemzetbiztonsági miniszterrel együtt a háború helytelen vezetésével vádolták Zamirt, mondván, a humanitárius segély a Hamász kezébe került.
A vezérkari főnök felemelte hangját a vádaskodásokra, és az övezet teljes megszállására illetve az északi lakosok áttekintésére irányuló követelésekre vonatkozóan, kijelentette – „nehéz lesz uralni másfél millió embert. Hozzászoktak ahhoz, hogy tömegesen mozogjanak, és veszélyeztethetik a saját erőinket is.”
A feszültség tovább nőtt, amikor Ben-Gvir azt állította, hogy a katonák azért vannak veszélyben , mert nem haladnak előre, majd az övezet teljes katonai megszállását követelve Szmotrich-al együtt a vezérkari főnök szemére vetették azt is, hogy csak a problémákat sorolja.
A vita ellenére a jelenlévő miniszterelnök nem állt ki Zamir mellett, Jiszráel Katz védelmi miniszter pedig azzal zárta le az ügyet, hogy a döntés politikai lesz, hozzátéve, hogy a kormány vállalja a felelősséget azért, ami lesz.
A megbeszélésen a hadsereg több lehetőséget is felvázolt, mint a túszalkut; az övezet teljes megszállása; az ostrom további folytatása és az övezet elszigetelése; vagy további humanitárius segélyelosztó pontok megnyitása – hangsúlyozva ennek magas költségvetési vonzatait, és hónapokig tartó előkészületeit.
Netanjahu szerint a túszalku megállapodásra kell törekedni, amit a katari tárgyalókra irányuló amerikai nyomással lehet elérni.
A kabinetülésen jelen lévő a szefárd ultraortodox Sász vezetője Árje Deri jelezte, hogy ami jelenleg legfontosabb a túszalku megállapodás elérése, és hogy nem szabad lerombolni Izrael Iránnal szemben elért eredményeit.
A Ynet forrása szerint, főleg az amerikai nyomás miatt Netanjahu a túszmegállapodást elérését támogatja, de áttörés egyelőre nincs. Így a harcok folytatása, vagy egy lehetséges megállapodás – kvázi a gázai háború befejezését illetően a miniszterelnöknek döntést kell hoznia.
A túszok családját képviselő fórum közleményben reagált a kabinetülést követően, mondván – „a vezérkari főnök fekete zászlót mutatott fel a politikai vezetés előtt. A túszok vére és szenvedése a földből kiált. Egyetlen miniszter sem mondhatja, hogy nem tudta, mit jelent a végtelen és céltalan háború folytatása Gázában. A túszok kritikus állapotban vannak; van, aki közvetlen életveszélyben, van, aki örökre elveszhet. Aki nem hajlandó meghallani a vezérkari főnök figyelmeztetését, az bűnt bűnre halmoz. Sorsdöntő pillanatokban vagyunk. Izrael drámai válaszúthoz érkezett – vagy egy átfogó megállapodás, amely visszahozza mind az 50 túszt, és izraeli győzelmet biztosít, vagy pedig történelmi tragédia és elmerülés a gázai mocsárban.”
Egyiptom, Katar és az amerikai közvetítők erős nyomást gyakorolnak a Hamász vezetésére, hogy gyors megállapodásra jussanak, elkerülve a további eszkalációt az övezetben, amit azonban nehéz lesz elérni a humanitárius segélyek növelése, illetve a hadsereg kivonulása nélkül.
Politika – Eizenkot visszaadja mandátumát, Odeh-t pedig kitiltják a Kneszetből
A Nemzeti Egység frakció képviselője Gadi Eizenkot tegnap este bejelentette a párt vezetőjének, Beni Gantznak, hogy kilép a pártból. Emellett várhatóan lemond képviselői mandátumáról, de a következő választásokon újraindul. Amennyiben így történik, helyét Eitan Ginzburg veszi át.
Gantz nyilatkozatban erősítette meg Eizenkot kiválását, hangsúlyozva, hogy a döntés „mély és hosszas megbeszélések után” született kettejük között. Elmondása szerint „az elmúlt hetekben jelentős ideológiai különbségek merültek fel nézeteik között Izrael Állam szolgálatának helyes módját illetően,” – majd hozzátette, miszerint – „Gadi mindenekelőtt egy személyes barát. Ő egy tiszteletre méltó ember, aki évtizedekig szolgálta az országot, és biztos vagyok benne, hogy a maga módján továbbra is szolgálni fogja. Még ha a politikai partnerségünk ebben az időben véget is ért, a barátság és a kölcsönös tisztelet megmarad.”
Eizenkot kilépését, és mandátuma visszaadását a Nemzeti Egység megerősítette, hangsúlyozva a Gantz és Eizenkot közötti hosszú évek óta tartó barátságot és nagyra becsülést, ami a jövőben is megmarad, és együtt fognak működni a közös célok és Izrael népének érdekében.
A héber médiában kiszivárgott hírek szerint Eizenkot távozásának oka a párt listás választása miatt történt, ami szerinte nem teszi lehetővé az egyenlő versenyt. Gantz környezete viszont úgy véli, hogy Eizenkot valójában egy nagy egyesülést próbál létrehozni az ellenzéki blokkon belül – beleértve Jáir Golant és Naftali Bennettet is, míg Gantz ellenzi az ilyenfajta egyesülést, és egy szélesebb „konszenzusos kormányt” szorgalmaz, amely a választások után több mint 70 Kneszet-tagot fogna össze, beleértve a Likudot is.
A Kneszet bizottsága jóváhagyta Ajman Odeh (Hadas-Ta’al) képviselő leváltását
A döntést támogatta az ellenzéki Jiszráel Beitenu. A bizottsági szavazás után a javaslat a plénum elé kerül, a leváltás 90 képviselő többségi szavazata révén lehetséges Odeh, amelyhez végül Legfelsőbb Bíróság jogi jóváhagyása is szükséges.
A bizottsági ülés során heves összetűzés alakult ki Ofer Kaszif (Tal-Hadas) és Niszim Vaturi (Likud) képviselők között, miután a bizottság elnöke bejelentette az ülés megszakítását.
Odeh a döntés után élesen bírálta az ellenzéket, amiért ismét „együttműködtek Netanjahuval és a kahánizmussal – jobban gyűlölnek minket, mint amennyire szeretik a demokráciát,” majd arra felszólította fel az ellenzéki vezetőket, hogy ébredjenek fel, és ne adjanak kezet az üldözési kampányhoz a plenárison.
A leváltásra irányuló folyamatot bírálva frakciótársa, Ahmad Tibi hangsúlyozta, miszerint – „Ajman Odeh képviselő marad, és nem fogják leváltani. A mai szavazás populista és rasszista színjáték volt. Az abszurditás színháza. Baruch Marzel, Limor Szon Har-Melech, Boaron és mások, akik azt kiabálták: ‘égessük fel Gázát;’ ‘űzzük el Gázát,’ kijelentések, amelyekért börtön járna. Legalábbis morális börtön. Ezek az emberek akarják most leváltani Ajmant.”
A gázai háború kezelését többször is kritizáló Odeh eltávolításának folyamata öt hónappal ezelőtt kezdődött, miután a Hamásszal kötött megállapodás keretében elengedett katonalányok kiszabadítását a szabadon engedett terroristákéhoz hasonlította. Ezt követően Avichai Boaron (Likud) képviselő összegyűjtött 70 aláírást az arab képviselő eltávolítása érdekében.
The post Netanjahu washingtoni útja előtt – a kabinet elutasítja a gázai tűzszünetet, és egyelőre a szíriai megállapodás is lassan halad first appeared on Új Kelet Live.
