ujkeletlive

Gázában a helyzet – politikai érdekek versus védelmi realitás

A politikai és katonai vezetés közötti feszültség tetőzéseként Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz közeli, valószínűleg Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter felől a héber médiában megszellőztetett hírek, miszerint a miniszterelnök teljes megszállást akar Gázában
Ejál Zamir vezérkari főnök lemondását, nyomában kaotikus irányítású hadsereget eredményezhet.

Zamir kabinet előtti, és zárt ajtós megbeszéléseken világossá tette, hogy ellenzi a túszok, és a katonák életét egyaránt veszélyeztető teljes megszállásra irányuló politikai törekvéseket, mondván „nem fogok hagyni olyan műveleteket, amelyek veszélyeztetnék a túszokat. A parancsnokok és a harcosok rám néznek, és azt kérdezik: ‘Hová vezet a háború?’ Olyan parancsokra van szükség, amelyek a háború céljait [a túszok szabadulása és a Hamász legyőzése] szolgálják.” 

A koalíció radikális partnerei nyomására Netanjahu azonban már döntött, a gázai hadművelet kiterjesztéséről, beleértve olyan területeket is, ahol túszok tartózkodhatnak, ismételten azt állítva, hogy a katonai nyomás ilyenfajta erőltetése, illetve a Gázai övezet teljes elfoglalása eredményezi a Hamász vereségét, – állítják a Kan közmédiának bennfentes miniszterek.

A miniszterelnök egyelőre nem közölte hivatalosan az övezet annektálására irányuló terveit, tegnapi kijelentései azonban egyértelműen elvetik a túszok kiszabadítására irányuló tűzszüneti megállapodás elfogadását, miközben szintén a Kan-nak nyilatkozó magas rangú védelmi forrás hangsúlyozta, miszerint a túszegyezmény „karnyújtásnyira” volt, de Izrael túlságosan gyorsan letett róla.

„Izrael hátat fordít a saját diplomáciai erőfeszítéseinek, bár a Hamász kemény feltételeket szabott, a különbségek áthidalhatóak lettek volna, ha a tárgyalások tovább folytatódnak,” – tette hozzá.

A várható fejlemények tükrében a politikai hatalmi érdekek érvényesülése szemmel láthatóan mellőzi a katonai és biztonsági figyelmeztetéseket, miközben veszélyeztetve a túszok és a közel két éve zajló háborúban kiégett katonák életét, a hadsereget irányító vezérkari főnököt is válaszútra kényszerítik.

Tegnap esti médiajelentések szerint Netanjahu megfenyegette Zamirt, – „ha nem támogatja a Gázai övezet teljes elfoglalására vonatkozó katonai tervet, mondjon le.” Az úgynevezett teljes megszállás kivitelezése azonban korántsem olyan egyszerű, mint a politikai kampányként hangoztatott üres szavak hangoztatása, és még nehezebb lesz azt követően, hogy a hadsereg egyidejűleg bejelentette, miszerint már a következő hetekben csökkenteni fogja a hivatásos állomány létszámát.

A döntés értelmében megszűnik a háborús vészhelyzeti intézkedés, amely a 2023. október 7-i Hamász-támadás után lépett életbe, és négy hónappal meghosszabbította a hivatásos katonák szolgálatát. Ilymódon, bár a hadsereg vezetői hivatalosan nem reagáltak a politikai fenyegetésekre, a vezérkar döntése azonban egyértelmű jelzése annak, hogy a katonai vezetés nem ért egyet a politikai célokkal.

Az immár 670-ik napja zajló háború katonákra, és tartalékosokra háruló nyomás terhe alatt, a szolgálati idő többszöri meghosszabbítása pszichés válságokat, és öngyilkossági hullámot idézett elő, emellett az sem titok, hogy emiatt többen is bírósághoz fordultak.

A mostani döntés azon túl, hogy a harcok tényleges befejezését tükrözi – és amelyet a hadsereg belső köreiben alapvetően már egy éve  kész tényként kezeltek -, hanem azt is, hogy a Gideon szekerei hadművelettel tetőzve a hadsereg fizikai és mentális gerince megroppant.

A vezérkar elismerte, miszerint a zászlóaljak kimerültek, ezért minden hivatásos zászlóaljból egy szakasznyi katona kerül kivonásra, illetve visszairányításra a tartalékos egységekbe. Továbbá, a tartalékosokra nehezedő nyomás csökkenni fog a következő hónapokban, miután sokan már több mint egy éve szolgálnak távol otthonuktól.

Emellett, az elit egységek harcosai mentesülnek azon kötelezettségtől, miszerint a besorozás előtti megállapodáson túl is további időt szolgáljanak. A keletkező emberhiány ellenére, a vezérkar úgy látja, hogy az érvényben lévő összevissza foltozott megoldások több kárt okoznak, mint hasznot.

„Több egységgel folytatott beszélgetés után világossá vált, hogy a jelenlegi modell hibákat rejt. A leszerelések halogatása torzulásokat idézett elő a tartalékos rendszerben, és megbomlott a harcos utánpótlás,” – közölte a hadsereg, hozzátéve, miszerint a parancsnokok mostantól csak önkéntes alapon kérhetik a katonákat hosszabbításra, kötelező jelleg nélkül.

A vezérkari főnök döntése szerint 2025 novemberétől minden szárazföldi harcos leszerelhet időben, és ezzel a hivatásos hadsereg létszáma a következő hetekben több száz, akár ezer katonával is csökkenhet, ilymódon biztosítva hogy „a harcosok levegőhöz jussanak; javítsák a szolgálat minőségét; és fenntartsák az elit egységek harcképességét.”

Továbbá, a hadsereg figyelmeztet a következő évben várható súlyos erőhiányra, miközben hangsúlyozta:

  • „minden eszközt bevetettünk, hogy pótoljuk a hiányzó katonákat”
  • A zászlóaljak kimerültek, a biztonsági igények nőnek, és az egyenlő teherviselés iránti társadalmi elvárások is fokozódnak;
  • a jelenlegi modell egyre inkább egy professzionális hadsereg felé mozdul el – távolodva a néphadsereg eszményétől.”

Végezetül, Zamir a kabinet előtt ismertetni fogja a tervezett háború kiterjesztésének árát, beleértve az új frontok megnyílásának veszélyét, amelyek ismét fellángolhatnak a Gázával vállalt szolidaritás jegyében; a túlterhelt hadseregre – legalább hat teljes hadosztály részvételével, irányuló hónapokig tartó intenzív harcok veszélyét. 

Összegezve, Gáza városa, és a központi menekülttáborok ostroma, valamint a felszíni és föld alatti célpontok elleni heves tűz, veszélyt jelent a csapatokra. A hadsereg becslései szerint az övezet elfoglalása körülbelül három hónapot venne igénybe, és további két évre lenne szükség a központi menekülttáborok, illetve más területek föld alatti részeinek megtisztításához, ami komoly kockázatot jelentene a túszok számára, megnehezítené az elesett túszok megtalálását, és természetesen jelentős számú áldozatot eredményezne a katonák soraiban

A politikai vezetés vezérkari főnök ellen irányuló indokolatlanul magas hőfokú bírálatát a Maarivnak nyilatkozó katonai forrás elutasította, mondván – „ha úgy gondolják, hogy van jobb jelöltjük a pozícióra, nyugodtan megtehetik. Aki el akarja bocsátani a vezérkari főnököt, tegye meg.”

A főügyész menesztése – újabb alkotmányos válság
  

A Legfelsőbb Bíróság azonnali hatállyal befagyasztotta Gali Baharav-Miara főügyész elmozdítását, mire a kormány bejelentette, hogy figyelmen kívül hagyja a döntést.

Határozatában Noam Szolberg bíró egyértelművé tette, hogy a koalíció által meneszteni kívánt főügyész jogköreit jelen szakaszban nem vonják meg, szakmai állásfoglalásainak és véleményének státuszát nem lehet megváltoztatni, illetve a kormány nem kereshet új jelöltet a helyére.

A Legfelsőbb Bíróság határozata ellenére a kormány szándéka szerint figyelmen kívül hagyja Baharav-Miara véleményét, nem hívják meg a kabinet, és a biztonsági megbeszélésekre, ami azontúl, hogy újabb alkotmányos válságba vezeti az országot, az alapvető eljárás megsértése miatt a kormánydöntések érvénytelennek vagy akár jogszerűtlennek minősülnek.

A bírsági döntést követően Járiv Levin igazságügyi miniszter (Likud) fenyegető hangvételű üzenetet küldött Szolberg bírónak, jelentett a Ynet.

Levin szerint „a kormánynak kell eldöntenie, hogy ki képviseli a bíróságon. A kormány nem fogadhatja el azt a helyzetet, hogy a bíróság dönti el, ki legyen a jogi képviselője. Elvárjuk a bíróságtól, hogy ne vezesse az országot alkotmányos válságba.”

Miközben Baharav-Miara többek között a legfőbb ügyész Amit Iszmanhoz, illetve közszolgálati jogászokhoz intézett levelében leszögezte:

„Az általam vezetett közszolgálati jogi rendszer és ügyészség továbbra is hű a törvényhez, és az államhoz. A kormány most meghozott döntése, amely a megbízatásom megszüntetéséről szól, ellentétes a joggal. A politikai nyomásgyakorlás és a jogellenes működés nem rettent el minket attól, hogy továbbra is méltósággal, szakmaisággal és tisztességgel végezzük a munkánkat. Továbbra is segítjük a kormányt politikája törvényes megvalósításában, érvényt szerzünk a jognak egyenlő módon, és őrizzük a jogállamiságot. Büszke vagyok a munkátokra, és köszönöm az együtt vállalt közös utat.”

A főügyész menesztését 22 miniszter egyhangúlag szavazta meg, a vádlott nem vett részt az ülésen, és nem is küldött maga helyett képviselőt. Ugyanígy a miniszterelnök, Binjámin Netanjahu sem volt jelen.

„Nem fogadható el olyan helyzet, amelyben a bíróság megpróbál rákényszeríteni a kormányra egy teljesen politikai főügyészt, akiben nincs bizalom, akivel nincs együttműködés, aki akadályozza a kormányt, és megtagadja annak képviseletét,” – összegezte Levin az ülésen a főügyész elleni vádiratot, a jelenlévő miniszterek pedig őrültnek minősítették, aki törvény megszegésére szólít fel, illetve a joguralmi maffia kinezetének és hangjának nevezték Baharav-Miarát.

Hivatalos indoklásában Levin továbbá hozzátette – „helyes lenne, ha elkerülnéd azt a sikertelen – próbálkozást, hogy ráerőltesd magad egy olyan kormányra, amelynek nincs bizalma benned, és nem tud hatékonyan együttműködni veled. Különösen annak fényében, hogy a döntést egyhangúlag hozták meg, és figyelembe véve a 2025. március 23-i korábbi döntést, amely szintén egyhangúan fejezte ki irántad a bizalom hiányát,” – majd döntését helyesnek nyilvánítva kijelentette – „így jár el minden olyan ember, aki az állam érdekeit és ügyeinek intézését a saját személyes érdekei elé helyezi, és aki tiszteletben tartja a választott kormányt, valamint a demokratikus és szabályos államrend működését.”

A kirúgást követően az ellenzék nevében Jáir Lapid, illetve a Kormányzati Minőségért Mozgalom több mint 15000 aláíróval erősített petíciót nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz.

Jogi háttér – a főügyész ilyen formában történő menesztését várhatóan még a legkonzervatívabb bírák sem fogják jóváhagyni, különös tekintettel arra a tényre, hogy kirúgását egy olyan kormány kezdeményezte, melynek vádemelés alatt álló miniszterelnöke támogatja a legfőbb ügyész eltávolítását.

Edelstein – „a mai szavazás az utolsó szög a sorozási törvény koporsójában”

Hétfőn végső állomásához érkezett a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága elnökének kirúgása, és helyettesének kinevezése. A váltás feszült légkörben történt, Juli Edelstein menesztése az ultraortodox sorozás alóli kibújás megoldására, kvázi a kormányt elhagyó háredi frakciók visszatérésére irányuló miniszterelnöki kezdeményezés.

A gázai övezetben fogvatartott túszok családjainak tiltakozása közepette, a sorkatonai szolgálat mentessége törvényének megerősítésére hivatott bizottság reményteli, új elnöke Boáz Biszmut (Likud) székfoglaló ígéretei szerint semmi olyat nem mondott, ami aggodalmat kelthetett volna az ultraortodox frakciók soraiban, ellenben mindenkit felszólított, beleértve az ellenzéket is, hogy működjenek együtt a probléma megoldásán.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök szerint azonban a probléma maga Edelstein volt, akinek eltávolítása következtében megszűnnek a közös megállapodás akadályai.iközben, Edelstein nyilvánosságra hozta az ominózus, felháborodást keltett sorozási törvénytervezetet, amelyet három héttel korábban mutatott be az ultraortodoxoknak,

Eközben, Edelstein nyilvánosságra hozta az ominózus, felháborodást keltett sorozási törvénytervezetet, amelyet három héttel korábban mutatott be az ultraortodoxoknak, és amiért Binjámin Netanjahu miniszterelnök kirúgását kezdeményezte –

  • sorozási célok: 4800 sorkatona (35% harcos) az első évben, 5760 a másodikban, 6840 a harmadikban, 7920 a negyedikben, és 9000 az ötödik évben, miközben az utolsó két évben 40%-os harcos arányt írt elő;
  • a tervezet a nemzeti szolgálatot nem számítja bele, és biometrikus ellenőrzést is kötelezővé tesz;
  • emellett további szankciókat a célok be nem tartása esetén, beleértve a jogosítvány bevonását 23 éves korig, az ország elhagyásának tilalmát, ösztöndíjak vagy gazdasági támogatások megvonását, valamint a jövedelemadó, áram, közlekedés, támogatott lakhatási programok, napközi és kormányzati díjak kedvezményeinek megvonását.

Az elnökcsere bizottsági ülés feszült viták közepette zajlott, Edelstein kirúgását és a mentességi törvény megszavazását bíráló ellenzék, és Biszmutot, következésképpen a háredik kedvére való döntéseket támogató kormány képviselői között.

Edelstein kirúgása következtében várható jogi fejlemények azonban már most a Kneszet jogi tanácsadója – Szagit Afik ellenállásába ütközik, aki arra figyelmeztetett, hogy a menesztés súlyosan károsítja a sorozási törvény jogalkotási folyamatának integritását, és meghiúsíthatja azt a Legfelsőbb Bíróságon, hangsúlyozva, hogy a kormány ezáltal súlyos jogi hibát követett el. Afik továbbá megjegyezte, hogy Edelstein leváltása után, amennyiben az új elnök révén a sorkatonai szolgálat kibújására szolgáló törvény kerül megszavazásra, az egyértelmű bizonyítéka lesz annak, hogy Edelstein politikai okok, illetve  haszonszerzés céljából rúgtak ki, ami törvényellenes és a Legfelsőbb Bíróságon elutasításra fog kerülni.

Végezetül, a menesztett Edelstein az ülés végén elmondhatta búcsúbeszédét, amit bocsánatkéréssel kezdett a túszok családjai felé –  „én voltam az utolsó, aki ezt a vitát akarta. Elnézést,” – majd hangnemet váltva határozott figyelmeztetéssel fejezte be – „emlékezzenek erre a napra. Anélkül, hogy túlzásba esnék fontosságommal kapcsolatban, amennyiben ma leváltanak, a Kneszet már nem lesz ugyanaz. Egy valós sorozási törvényért harcoltam, de az ultraortodox vezetés egyszerűen nem akarja a sorkatonai szolgálatot. A Külugyi és Védelmi Bizottság elnöke személyazonosságának megváltoztatása semmit sem fog megváltoztatni. Ez a leváltás káoszhoz fog vezetni a hadseregben. A mai szavazás az utolsó szög a sorozási törvény koporsójába.”

Jelenleg mintegy 80 ezer, 18 és 24 év közötti ultraortodox férfi szolgálatra alkalmas, de nem hajlandó bevonulni, miközben jelentős állami pénzügyi juttatásokat kap. A hadsereg többször felhívta a figyelmet arra, hogy sürgősen 12000 újoncra van szükség, különösen a gázai háború kihívásai miatt. Jelenleg évente csak mintegy 1800 ultraortodox vonult be katonának, az elmúlt évben körülbelül 2800-an, ami messze elmaradt a hadsereg sorozási igényétől.

The post A főügyész kirúgása után, Netanjahu a vezérkari főnöknek is ajtót mutatott first appeared on Új Kelet Live.