Avi/ujkelet.live

A háború 674. napja : Délelőtt folytatódott a fenyegetőzés a kormány megbuktatásával. Szmotrich után képviselőtársa, Cví Szukkot is agresszívabb stratégia alkalmazára sürgetett Gázában X-en: „Ha visszatérünk 2023. október 6-hoz, és úgy döntünk, hogy feladjuk a háborús célokat, az egzisztenciális veszélyt jelent Izrael államra nézve. Ha ez a helyzet, szerény véleményem szerint választásokra kell mennünk”.

Mindezek hátterében Binjámin Netanjahu miniszterelnök ma 16:30-kor sajtótájékoztatót tart a külföldi sajtó számára. A sajtótájékoztatóra a miniszterelnök jeruzsálemi irodájában kerül sor, és élőben közvetítik. Netanjahu az izraelieket azonban nem siet tájékoztatni.

A túszok, elesett katonák és a Hamász mészárlásának áldozatainak családjait képviselő csoportok általános sztrájkra szólítanak a jövő vasárnapra a háború és a kormány Gázaváros elfoglalására irányuló terve ellen.

A terv: A katonai rádió reggeli riportja a vezérkari főnök által Gázaváros megszállására vonatkozóan megállapított elvekkel, az Izraeli Védelmi Erők aggodalmaival a hadművelet bonyodalmaival kapcsolatban – és a várható menetrenddel foglalkozott.

Ejal Zamir vezérkari főnök a Déli Parancsnokság és a Légierő parancsnokaival folytatott beszélgetés során meghatározta a hadművelet alapelveit, előkészítve a művelet részletes megtervezését a következő napokban:

  • Az Izraeli Védelmi Erők mindent megtesz a térségben fogva tartott túszok épségének megőrzése érdekében.
  • A több tízezer tartalékos harcos (egy-két hadosztály közötti) széleskörű behívása ellenére az Izraeli Védelmi Erők megpróbál majd pihenő köröket biztosítani az erők számára, és a lehető legnagyobb stabilitást biztosítani azoknak a csapatoknak, akiket ismét behívnak a tartalékos állományba.
  • Mielőtt belépnének Gázaváros szívébe, a lakosságot evakuálják a városból a civilek védelme és a konfliktusban nem érintett civilek sérülésének megelőzése érdekében.
  • Az Izraeli Védelmi Erők a művelet során végig betartja a nemzetközi jog normáit, és megfelelő humanitárius körülményeket biztosít a Gázavárosból evakuált civilek számára.
  • Az Izraeli Védelmi Erők arra törekszik, hogy továbbra is irányítsa és megtartsa a Gideon Szekerei hadművelet részeként elfoglalt területeket, ami azt jelenti, hogy nem vonulnak ki a már elfoglalt területekről (a Gázai övezet ugyanazon 75%-áról).

Az Izraeli Védelmi Erőknek azonban jelentős aggályai vannak, és számos kérdés foglalkoztatja a vezérkari főnököt és a parancsnokokat. Számos kérdőjel lebeg még mindig a művelet megvalósíthatósága és optimális végrehajtásának képessége körül:

  • Humanitárius segítségnyújtás egymillió ember számára – rekordidő, mindössze két hónap alatt létre kell hozni a „humanitárius tereket” a körülbelül egymillió ember számára. A lakosságot a központi menekülttáborokba és Mawasziba evakuálják – a folyamat várhatóan októberre fejeződik be.
  • Terroristák menekülése és „üres infrastruktúra elleni harc” – Vajon sok terrorista elmenekül Gázavárosból a lakossággal együtt, és az izraeli erőknek csak egy viszonylag kis erővel kell majd harcolniuk? Ez a jelenség már más helyeken is előfordult az övezetben, ahol az izraeli csapatok harcoltak, és a Hamász terrorszervezetnek így sikerült megőriznie harci erejét.
  • A lakosság teljes körű evakuálásának megvalósíthatósága – Még az előző, Gázavárosban végrehajtott manőver során is körülbelül 200-300 ezer gázai maradt a városban, akik nem távoztak az övezet északi részéről. Ezúttal sem biztos, hogy a teljes lakosságot kitelepítik a Netzarim-folyosótól délre.
  • A gerillák jelentette kihívás az irányítás átvétele után: Gázaváros elfoglalása után, amely becslések szerint néhány hónapig tart, a Hamász várhatóan gerillaműveletekbe kezd az Izraeli Védelmi Erők által már meghódított és operatív ellenőrzés alatti területen. Ezért az Izraeli Védelmi Erőknek gondosan meg kell tervezniük a műveletet, hogy ezt minimalizálják. A hadseregnek azonban komoly aggályai vannak a terület hosszabb ideig tartó megtartásának és ellenőrzésének kihívásaival kapcsolatban, ami ilyen gerillaműveletekhez vezetne.

A hadművelet folytatásának becsült időtartama:

  • Októberig – az Izraeli Védelmi Erők köteles evakuálni a teljes lakosságot, és előkészíteni a humanitárius területeket számukra.
  • Októberben – Gázaváros elfoglalásának kezdete és a csapatok bevonulása a városközpontba.
  • Az Izraeli Védelmi Erők becslései szerint Gázaváros átvételének befejezése további két-három hónapig fog tartani. Ez 2025 decembere és 2026 januárja között van.

Ennek az a jelentősége, hogy a kabinet által jóváhagyott terv végrehajtásához a háborút még sok hónappal meg kell hosszabbítani.

Mennyit jelent ez sékelben? A Ynet hírportál vasárnapi cikke arról számolt be, hogy a Pénzügyminisztérium és a védelmi szervezetek magas rangú tisztviselői szerint a tartalékosok széles körű mozgósításának és a lőszer felhasználásának költségei a becslések alapján harcnaponként körülbelül 350 millió sékelt (kb 35 milliárd Ft) jelentenek. Ez havonta 10-11 milliárd sékelt, és az év végére körülbelül 30-50 milliárd sékelt jelent (a művelet megkezdésének dátumától függően).

Élelmiszer a gázaiaknak: Ezenkívül Izrael Államnak több milliárd sékelnyi összeget kell majd költenie a költségvetéséből az evakuáltak számára menedékvárosok létrehozására Gázában, valamint a Gázának nyújtott humanitárius segélyek finanszírozásának növelésére. Már a hadművelet előestéjén a Becalel Szmotrich pénzügyminiszterhez közeliek 3-4 milliárd sékelnyi összeget említettek, amelyre hamarosan szükség lesz. Magyarán: Az izraeli adófizetők finanszírozzák majd lényegében a gázai lakosok élelmezését és humanitárius életkörülményeit (víz, gyógyszer, üzemanyag, áram stb.). Ez kiegészíti azt a 670 millió sékelnyi összeget, amelyet az elmúlt hetekben már jóváhagytak és a költségvetésbe is beterveztek a segélyek növelésére, a pénzügyminiszter kezdeti tagadása ellenére.

A gazdasági rendszer vezető szakértői Gáza megszállása és a hadsereg általi ellenőrzés alá vonása melletti terület fenntartásának várható költségeit havi 10-15 milliárd sékelre becsülik, a harcok költségein és a gazdaságnak okozott károkon túl. A következmények elképzelhetetlenek: 120-180 milliárd sékel évente.

Egy magas rangú pénzügyminisztériumi tisztviselő azt nyilatkozta a Ynetnek, hogy az ilyen hatalmas kiadások várhatóan legalább 6-7%-ra növelik az idei hiányt, jövőre pedig még tovább.

„Aggodalomra ad okot, hogy a hitelminősítő cégek, amelyek mindegyike már negatív kilátást adott Izrael besorolására, hamarosan nem haboznak tovább csökkenteni Izrael hitelminősítését a jelenlegi helyzetünknél elmaradottabb országok szintjére” – figyelmeztetett a Pénzügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője.

A széles körű tartalékos mozgósítás természetesen hatalmas költségvetést igényel a Nemzeti Biztosítási Intézet részéről a katonák munkaadóinak és maguknak a katonáknak járó kifizetésekre, azon felül, hogy mekkora kiadásokra lesz szükség az új áldozatok ellátásához egy széles körű háborúban. A tartalékok mozgósítása több ezer vállalkozást fog megkárosítani, és kártalanítani kell őket a közvetett károkért. A növekedés újabb csapást szenved el, és ezzel együtt az állam adóbevételei csökkenni fognak, a hiány pedig ismét növekedni fog, pontosan azután, hogy az év eleje óta szép fellendülés volt megfigyelhető az adóbevételekben.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Az új offenzíva elvei, bonyodalmai és mennyit jelent ez sékelben first appeared on Új Kelet Live.