ujkeletlive
Gázai háború: tovább mélyülő diplomáciai válság és közel-keleti gyorstalpaló
Az évek óta eleve hullámzó izraeli-brazil diplomáciai kapcsolatok mélypontra jutottak azt követően, hogy Luiz Inácio Lula da Silva elnök kormánya nem hagyta jóvá Gali Dagan izraeli nagykövet kinevezését. Válaszul a jeruzsálemi külügyi hivatal visszavonta a jelölést, majd közölte, hogy a két ország kapcsolatai ezentúl alacsonyabb diplomáciai szinten fognak működni.
„Brazília Izraellel szemben mutatott kritikus és ellenséges hozzáállása október 7-e óta csak fokozódott, különösen attól a pillanattól, amikor elnöke Izrael tetteit a nácikéhoz hasonlította. Válaszul Izrael nemkívánatos személlyé nyilvánította Brazília elnökét. Miután Brazília a szokásos protokolltól eltérően nem válaszolt Dagan nagykövet kinevezésének kérésére, Izrael visszavonta a kérelmet, és mostantól a két ország közötti kapcsolatok alacsonyabb diplomáciai szinten zajlanak. A Külügyminisztérium továbbra is mély kapcsolatokat ápol Izrael számos baráti körével Brazíliában,” – közölte Gideon Sza’ar külügyminiszter hivatala.
Lula Izraellel szembeni köztudottan kritikus nézeteit már korábbi elnöksége alatt is villogtatta az akkori iráni vezetőkkel ápolt barátsága, illetve a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségéből való kilépése révén; jelenleg a gázai háború miatt gyűlt meg a baja a zsidó állammal.
Ami az övezet megszállására irányuló, de a hadsereg vezetésével kevésbé egybehangzó politikai szándékot illeti, Binjámin Netanjahu miniszterelnök szűk biztonsági kabinetjének miniszterei várhatóan ma fognak ülésezni a Hamász által elfogadott Witkoff-féle vázlat megvitatása végett, de túszszabadítási és tűzszüneti megállapodással kapcsolatos tárgyalások elindítására vonatkozó döntés borítékolhatóan nem fog születni.
Eközben, Donald Trump elnök egy tegnapi diplomáciai eseményen néhány nappal korábban hangoztatott kijelentését megerősítve, ismét azt állította, hogy már kevesebb mint 20 túsz van életben, majd akként vélekedett, hogy „a [gázai] háborúnak két-három héten belül vége lesz,” ami meglehetősen ellentmond Netanjahu terveinek, hiszen az említett határidőn belül legfeljebb a tartalékosok behívása történhet meg.
Lee Jae Myung délkoreai elnök Fehér-házi fogadása előtt tartott sajtótájékoztatón Trump úgy vélekedett, miszerint az 50 fogvatartott közül egy vagy két túsz, az eddig ismert 20-ból valószínűleg már nincs életben.
„Be kell fejeznünk ezt az egész rémálmot. Steve Witkoff nagyszerű volt, jó munkát végzett, de én voltam az, aki mindenkit kiszabadított az embereimen, és rajtam keresztül. Most pedig valószínűleg valamivel kevesebb mint húszan maradtak, mert úgy gondolom, egy vagy kettő már nem él,” – közölte, majd amikor a khán-júniszi kórház izraeli támadásáról kérdezték, azt mondta – „Nem örülök neki. Nem akarom ezt látni,” – visszatérve a témára, hozzátette – „úgy gondolom, két-három héten belül egyértelmű befejezése lesz a háborúnak. Nehéz ezt kimondani – hiszen több ezer éve harcolnak. Jó munkát végzünk. Ennek véget kell érnie, de nem szabad elfelejteni október 7-ét.”
A dél-koreai elnökkel folytatott találkozó előtt Trump mellett állt különmegbízottja, Witkoff is, aki az elnök hozzá intézett kérdésére a még életben lévő túszokra vonatkozóan azt válaszolta „remélem, hogy 20.” A jelenlévő Marco Rubio külügyminiszter pedig úgy vélte – „nagyon komoly diplomáciai nyomás nehezedik Gázára, ami sosem szűnt meg. Mindig kerestük a megoldást. Végül, ahogy az elnök is mondta, azt akarjuk, hogy ennek vége legyen. Vége kell legyen Hamász nélkül.”
Az elnök által semmilyen konkrét bizonyítékkal alá nem támasztott, de a hozzátartozókat sokkoló állításokra reagálva, a héber médiának nyilatkozó politikai forrás azt állítja, hogy nincs változás az eltűntek családjaival ismertetett helyzettel kapcsolatban, bár múlt hét pénteken a hadifoglyok és eltűntek izraeli koordinátora, Gal Hirsch azt állította „az Izrael birtokában lévő adatok szerint változatlanul 20 túsz van életben, kettő súlyos állapotban, 28 pedig korábban életét vesztette, és elesett túszként tartják nyilván.”
Az érintett családokat képviselő fórum, a múlt hetihez hasonló országos „leállás napját” hirdetett keddre. Az egész napos rendezvénysorozat „Izrael kiáll” néven, ezúttal közösségi támogatásra szólít fel mindenkit a túszok kiszabadítását biztosító megállapodás mellett.
A széleskörű tiltakozások már kora reggel 06:29-kor (a Szimchát Tóra-i támadások kezdete) a fogvatartottak családjainak nyilatkozatával indult, majd egész nap demonstrációkkal, és különböző menetekkel folytatódik országszerte. A záró gyűlés este nyolckor kezdődik a tel-avivi Túszok Terén.
A túszok kiszabadítása érdekében zajló tiltakozásokhoz csatlakozva a High-Tech szektor, és számos rangos kockázati tőkealap is támogatását fejezte ki, többek között a Meta, Wix, Monday, Fiverr, Playtika, Fireblocks, Unity, Papaya Global, Tyto Care, Forter, Natural Intelligence, Rise, Raison, Zigg techcégek, illetve a résztvevő kockázati tőkealapok között a Qumra, Disruptive, NFX, Sky, TriVentures, F2 Venture Capital és még sokan mások indítottak kampányt a túszok kiszabadítása érdekében.
Vallás és politika
A hónapok óta súlyosbodó belpolitikai válságot kihasználva a háredi vezetők az őszi ünnepekre az országot elhagyni kívánó sorkatonai szolgálatra behívót kapott, illetve már eleve katonai szökevények számító közösségük tagjai számára általános amnesztiát követelnek.
Azt követően, hogy a szefárd Sász vezetője Árje Deri a zsidó újév közeledtével várható tömeges umáni zarándoklatra hivatkozva indított politikai nyomást, a Jahadut HaTora szövetség elnöke Jichák Goldknopf szólította fel Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy terjessze ki az „umáni megállapodást” és tegye lehetővé a Chábád-hászidok számára a New Yorkba való utazást a tisri ünnepek alatt, illetve más hászid közösségek számára is különböző célállomásokra, anélkül, hogy katonaszökevény státuszuk miatt letartóztatnák őket a Ben Gurion reptéren.
„A személyes törődésed és a megoldás keresésére irányuló készséged nem magától értetődő, és nagy elismerést vált ki. Tisztelettel kérlek, hogy fontolj meg egy további kérést, amely számos beadványban eljutott hozzám: terjeszd ki a megállapodást úgy, hogy az magában foglalja azon több ezer Chábád-hászidot is, akik minden évben a nagyünnepekre elutaznak, hogy spirituális vezetőjük közelében legyenek, valamint más hászid közösségeket is, akik szintén jelezték igényüket,” – áll Goldknopf miniszterelnökhöz intézett levelében.
Legutóbb nyilvánosságra került, miszerint a kormány egy olyan terven dolgozik, amely megakadályozná a háredi katonaszökevények letartóztatását, miközben az umáni zarándoklatra hivatkozva hagynák el az országot. A Kan közszolgálati csatorna által idézett jogi és végrehajtó szervek forrásai szerint azonban nem létezik semmilyen „umáni megállapodás,” amely megakadályozza a katonaszökevények letartóztatását a Ben-Gurion repülőtéren; az ügy nem került a rendőrség és a főügyész elé, akinek eleve jóvá kellene hagyja egy ilyen megállapodást, és valószínűleg nem is fog, ugyanis a kormány nem rendelheti el a sorkatonai szolgálat alóli kibújás felmentését.
The post Alacsonyabb szintre váltó brazil diplomáciai kapcsolatok, és Trump szerint a gázai háború 2-3 héten belül véget ér first appeared on Új Kelet Live.

