ujkeletlive

Az amerikai Titkosszolgálat közlése szerint a rendfenntartó erők tegnap este összetűzésbe kerültek, és rálőttek a Fehér Ház egyik ellenőrzőpontjánál tüzet nyitó gyanúsítottra, akit ezután súlyos állapotban szállítottak kórházba, ahol később halottnak nyilvánítottak.

A közösségi médiában közzétett titkosszolgálati közlemény szerint egy személy a Fehér Ház közelében, a 17. utca és a Pennsylvania Avenue kereszteződésénél lévő ellenőrzőponthoz közeledett, majd a táskájából elővett fegyverrel lövöldözni kezdett a rendőrökre, miután tűzpárbaj alakult ki a rendfenntartó erőkkel, akik végül lelőtték a gyanúsítottat.

A támadás gyanúsítottját érzelmileg zavart személyként azonosították, – jelentette a Reuters egy rendőrségi tisztviselőre hivatkozva, hozzátéve, hogy korábban már kiadtak ellene „távolságtartási parancsot.”

Az incidens során a rendőrök közül senki sem sérült, azonban a lövöldözés során egy járókelőt is eltaláltak. Egyelőre sem a hírügynökségi jelentései, sem a Titkosszolgálat közleménye nem állapítja meg egyértelműen, hogy ki lőtte le a civilt, és milyen mértékben sérült. 

A lövöldözés miatt a Fehér Házat közel három órára lezárták, a Titkosszolgálat tájékoztatása szerint Donald Trump elnök az incidens idején a rezidencián tartózkodott.

Az NBC News fehér házi stábja 20–30 lövésre lett figyelmes, miután a Titkosszolgálat ügynökei felszólították a Északi Pázsiton kint összegyűlt újságírókat, hogy a sajtótájékoztató termébe meneküljenek.

Selina Wang, az ABC News fehér házi tudósítója élőben rögzített felvételén a hirtelen érzékelhető lövöldözés miatt próbál menedéket találni.

Trump a háború lezárását célzó amerikai–iráni megállapodás bejelentését ígéri „hamarosan”

Az iráni tűzszünet elmúlt másfél hónapjában Donald Trump elnök többször állította, hogy a háború lezárására irányuló megállapodás a küszöbön van, végül azonban minden esetben a hadművelet újraindítását helyezte kilátásba Teherán „elfogadhatatlan” feltételei miatt.

Az elmúlt órák intenzív diplomáciai eseményei közepette, ezúttal úgy tűnik, hogy az elnök minden eddigi alkalomhoz képest a legközelebb áll a tényleges áttörés bejelentéséhez, ami Irán beleegyezését is feltételezi, amit alátámaszt, hogy Ohióban tartózkodó JD Vance alelnököt, illetve a West Pointon felszólaló Pete Hegseth védelmi minisztert sürgősen visszahívták Washingtonba a megállapodás megvitatására összehívott ülésre.

Trump korábban azt nyilatkozta, hogy „tiszta 50/50%” az esélye annak, hogy sikerül egy „jó” megállapodást tető alá hozni, vagy – saját megfogalmazása szerint „a másvilágra bombázza őket,” arra utalva, hogy jó esélye van egy megállapodásnak, majd  az Axios megerősítette, hogy ezt követően megvitatja tárgyalópartnereivel Irán legújabb ajánlatát, és valószínűleg vasárnapig dönt arról, hogy folytatja-e a háborút.

Néhány órával később pedig kijelentette, hogy „rövidesen” bejelentik az iráni háború lezárását célzó szándéknyilatkozatot (MOU), a „végső részletek” tárgyalása pedig jelenleg is zajlik. A megállapodás célja a háború lezárása, a Hormuzi-szoros fokozatos megnyitása, valamint egy legalább 30 napos, részletesebb tárgyalássorozat elindítása olyan kérdésekről, mint például Irán atomprogramja.

Trump telefonon egyeztetett Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, illetve szaúd-arábiai, emírségekbeli, katari, egyiptomi, török és pakisztáni vezetőkkel, majd bejelentette, hogy Ez az elnök eddigi leghatározottabb kijelentése arról, hogy kész elfogadni az Iránnal tárgyalt szándéknyilatkozatot (MOU).

A tárgyalásokról tájékoztatott amerikai tisztviselő megerősítette az Axiosnak, miszerint a megállapodás már majdnem kész, de néhány pont „megfogalmazásában” még mindig vannak különbségek.

  • Irán állítólag beleegyezett abba, hogy feladja magasan dúsított uránkészletét a háború befejezését célzó megállapodás részeként, – jelentette a The New York Times belső forrásokra hivatkozva, megjegyezve, miszerint konkrétumok nélkül Teherán egy általános nyilatkozatban vállalja a nukleáris program feladását, a pontos részletek kidolgozása azonban a megállapodás megkötését követően kezdődhet el.

A kulisszák mögött – az arab és muszlim vezetőkkel folytatott megbeszéléseket illetően, az Axios két forrása azt állítják, miszerint – „mindegyik fél üzenete az volt: ’kérjük, állítsák le a háborút az egész régió érdekében,’”  – továbbá az egyik regionális forrás megjegyezte, miszerint a közvetítők remélik, hogy vasárnap sikerül lezárni és bejelenteni az egyoldalas keretmegállapodást, majd a bejelentést követő néhány napon belül megkezdődnek a tárgyalások a részletekről.

A nevezett szándéknyilatkozat lehetősége felháborodást váltott ki Trumphoz közeli republikánusokból, a háború újraindításán kívül más lehetőséget nem támogató Netanjahu hivatala nem adott ki közleményt, ugyanakkor az elnök közölte, hogy a Netanjahuval folytatott szombati telefonbeszélgetése „nagyon jól” sikerült.

A formálódó megállapodást elutasító számos héja amerikai politikus nyilatkozatban figyelmeztette az elnököt. Az Izrael érdekeit, és a háborút leginkább támogató Lindsay Graham szenátor a Hormuzi-szoros iráni blokádja miatti aggodalmakat hárítva, úgy véli a terrorizálás ezen képessége megoldható, bár azt nem közölte hogyan.

  • „amennyiben azért születik megállapodás az iráni konfliktus lezárására, mert úgy vélik, hogy a Hormuzi-szorost nem lehet megvédeni az iráni terrorizmustól, és Irán még mindig rendelkezik azzal a képességgel, hogy elpusztítsa az Öböl-menti országok jelentős olaj-infrastruktúráját, akkor Iránt olyan domináns erőnek fogják tekinteni, amely diplomáciai megoldást követel meg. Azon tény, hogy Iránt olyannak látják, mint amely képes a szorost a végtelenségig terrorizálni, valamint képes masszív károkat okozni az Öböl-menti olaj-infrastruktúrában, a térségbeli erőegyensúly jelentős eltolódását jelenti, és idővel kész rémálom lesz Izrael számára. Emellett az emberben felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért kezdődött el a háború, ha ezek a feltételezések helytállóak. Én személy szerint szkeptikus vagyok azzal az elképzeléssel szemben, hogy Irántól ne lehetne megvonni a szoros terrorizálásának képességét, és hogy a régió ne tudná megvédeni magát az iráni katonai kapacitásokkal szemben. Fontos, hogy ezt jól csináljuk,”- jelezte Graham szenátor X-en.

A szenátor szkeptikus megjegyzései során vigyázott arra, hogy a döntéshozó Trump nevére konkrétan ne tegyen utalást, a texasi Ted Cruz szenátor azonban mélységes aggodalmainak adott hangot a háborúnak véget vető megállapodásnak, és külön kiemelte az elnököt, akinek „döntése, hogy csapást mér Iránra, második ciklusa legmeghatározóbb döntése volt. Igaza volt, hogy így tett, és rendkívüli katonai eredményeket értünk el. Ha mindennek az az eredménye, hogy egy – továbbra is az ‘Amerikára halál’-t skandáló iszlamisták által vezetett – iráni rezsim most dollármilliárdokat kap, képes uránt dúsítani, és nukleáris fegyvereket fejleszteni, valamint tényleges ellenőrzést gyakorol a Hormuzi-szoros felett, akkor ez a kimenetel katasztrofális hiba lenne,” – folytatta a texasi szenátor, majd enyhébb hangon felmenti Trumpot, mondván döntéseit „a kormányzat bizonyos hangadói erőltetik.”

Az előrehozott választások küszöbén az izraeli ellenzék képviselője, Avigdor Liberman (Jiszráél Beitenu) hasonlóan kritikát fogalmazott meg a háború lezárására vonatkozóan, hangsúlyozva, hogy bármilyen megállapodás az iráni háború lezárásáról „katasztrófa” lenne, mivel a teheráni „fanatikus rezsim” vezetésében nem lehet megbízni, majd hozzátette, hogy a küszöbön álló alku 110 milliárd dollárnyi, különböző országokban befagyasztott iráni vagyon felszabadítását eredményezné, és lehetővé tenné Irán számára az olaj, és gáz szabad értékesítését.

Liberman továbbá azzal vádolta Trumpot, hogy „Netanjahu áldásával” megalázza Izraelt, hangsúlyozva, miszerint lehet nemet mondani az amerikai elnöknek, ugyanakkor elismerte segítségét az október hetedikei mészárlások idején elhurcolt túszok kiszabadítására vonatkozóan, Netanjahut viszont azzal vádolta – „aki két és fél év alatt egyetlen fronton sem tud győzni, az soha nem fog.”

A tárgyalások egyik közvetítője, Sebaz Sarif pakisztáni miniszterelnök azonban gratulált Trumpnak „a béke érdekében tett rendkívüli erőfeszítéseiért,” – a közösségi médiában közzétett bejegyzésében továbbá hangsúlyozta, hogy Trump tegnap a régió vezetőivel folytatott „nagyon hasznos és produktív” telefonbeszélgetése „hasznos lehetőséget biztosított a jelenlegi regionális helyzettel kapcsolatos véleménycserére, valamint annak megvitatására, hogyan lehetne előmozdítani a folyamatban lévő békeforgatókönyveket a tartós regionális béke megteremtése érdekében,” – tette hozzá, majd hangsúlyozta azt is, miszerint „Pakisztán a legnagyobb jóindulattal folytatja a béketörekvéseit, és reméljük, hogy hamarosan vendégül láthatjuk a tárgyalások következő fordulóját.”

A másik fél részéről, az iráni Külügyminisztérium szóvivője tegnap közölte, miszerint  Teherán és az Egyesült Államok a háború lezárását célzó szándéknyilatkozatról szóló egyeztetések utolsó szakaszában járnak, továbbá hozzátéve, hogy hogy a nyilatkozat a Hormuzi-szoros fokozatos újranyitásával, az amerikai blokád feloldásával és a befagyasztott iráni alapok felszabadításával is foglalkozik, emellett megerősítette, hogy a közös nyilatkozatot egy 30-60 napos tárgyalási időszak követné a részletes megállapodásról.

The post Mozgalmas éjszaka – lövöldözés a Fehér Ház közelében; Trump hamarosan bejelenti az iráni megállapodást first appeared on Új Kelet Live.