Avi/ujkelet.live

Rövid összefoglaló:

  • Hamász-ellenes tüntetés készülődik: Gázán kívüli aktivisták június 26-ára népi tiltakozást szerveznek au övezetben a mélyülő szegénység és a terrorszervezet uralma ellen. A Hamász pszichológiai nyomásgyakorlással és kivégzések belengetésével próbálja elrettenteni a lakosságot.
  • Diplomáciai sokk Jeruzsálemben: Washington és Teherán rögzítette a háború lezárását célzó kétoldalú keretmegállapodást. Az alku érintetlenül hagyja Irán dúsított uránkészleteit és ezentúl minden dél-libanoni izraeli katonai akciót szigorúbb amerikai megfigyelés és vizsgálat alá vonnak.
  • Közel-keleti reakciók: Miközben az Egyesült Arab Emírségek bizalmatlanul és óvatosan reagált az alkura, Libanon üdvözölte azt, hangsúlyozva, hogy a saját kezébe veszi a határmenti biztonsági tárgyalásokat.
  • Netanjahu beszédének elemzése: A látványos izraeli katonai sikerek hosszú távon fenntarthatatlanok maradnak, ha a kormányfő politikai és diplomáciai stratégia helyett csupán választási kampányjelszavakra épít.

Célzott légicsapások Gázában

Az Izraeli Védelmi Erők bejelentése szerint tegnap precíziós légicsapásokban végeztek a Hamász terrorszervezet két parancsnokával a Gázai övezetben, akik közvetlen veszélyt jelentettek a szárazföldi csapatokra.

  • A célpontok: Közép-Gázában Szaleh Khalifa, a Hamász Nuszeirat zászlóaljának egyik sejtparancsnoka, míg az övezet északi részén Muhammad al-Habil, a Nyugat-Dzsabalia zászlóalj sejtparancsnoka vesztette életét.
  • Az indoklás: A katonaság közölte, hogy a két parancsnok aktívan támadásokat tervezett az izraeli erők ellen, így kiiktatásuk egy közvetlen fenyegetést hárított el.

Külső aktivisták szervezik a Hamász-ellenes tüntetést Gázában

A KAN közszolgálati műsorszolgáltató beszámolója szerint a Gázai övezeten kívül élő közösségimédia-aktivisták vezetik a június 26-ára tervezett, Hamász-uralom elleni népi tiltakozás előkészületeit.

  • A stratégia: Az aktivisták a háború okozta mély szegénységre, munkanélküliségre és pusztításra építve igyekeznek politikai mozgósító erőt kovácsolni a lakossági dühből. Arra szólítják fel a Hamász terrorszervezetet, hogy vonuljon ki a civil és politikai szférából, valamint követelik az olyan alapvető jogok biztosítását, mint a munka, az oktatás, az egészségügy és a biztonság.
  • A Hamász ellenlépései: A terrorszervezet azt az utasítást adta a biztonsági szerveinek, hogy kerüljék a közvetlen összecsapást a tüntetőkkel, nehogy újabb lendületet adjanak a demonstrációnak. A média szintén az izraeli felelősség sulykolásával próbálják elterelni a figyelmet.
  • A félelemkeltés eszközei: Fennáll a veszélye annak, hogy a Hamász a tüntetések előestéjén „együttműködők” kivégzésével próbál majd elrettentést és félelmet generálni a lakosság körében. A megmozdulás sikere azon múlik, mekkora lesz a gázaiak tényleges részvételi hajlandósága a Hamász pszichológiai nyomásgyakorlásával szemben.

A helyzet a libanoni fronton

A Hezbollah terrorszervezet az elmúlt nap folyamán több hullámban támadta az izraeli csapatokat Dél-Libanonban, miközben az Izraeli Védelmi Erők is csapásokat mért a terrorcsoport veszélyt jelentő tagjaira.

  • Az incidensek: A Hezbollah több rakétát lőtt ki az izraeli erőkre, Dél-Libanonban, amelyeket a légvédelem sikeresen elfogott – izraeli településeken nem szólaltak meg a szirénák. Ezt megelőzően a terrorcsoport páncéltörő rakétával és több aknavetővel is támadta a katonákat, ám sérülés nem történt.
  • A járműves fenyegetés: Az izraeli hadsereg négy különálló esetben észlelt járművekkel közeledő terroristákat, akik közvetlen veszélyt jelentettek a katonákra. Az Izraeli Légierő precíziós csapásokkal elhárította az összes fenyegetést.

Drámai fordulat a keretmegállapodás miatt

Az Egyesült Államok és Irán vasárnap éjszaka bejelentette a kétoldalú megállapodás kereteinek rögzítését a háború lezárásáról, ami valóságos sokként érte a jeruzsálemi politikai vezetést.

  • A felháborodás oka: Izraeli tisztségviselők szerint Washingon „bedobta Izraelt a busz alá”. A megállapodás úgy hagyja érintetlenül és dúsított uránkészleteinek megtartásával az ajatollah-rezsimet, hogy az közben bosszúszomjas marad, nukleáris és rakétaprogramja pedig tovább haladhat. A hivatalos aláírási ceremóniát e hét pénteken tartják Genfben.

A színfalak mögötti feszültség: A 13-as csatorna elsőként számolt be tegnapi este Binjámin Netanjahu miniszterelnök és JD Vance amerikai alelnök feszült hangú telefonbeszélgetéséről.

  • A diskurzus a dél-libanoni izraeli jelenlétről szólt: bár az alku nem követeli meg az Izraeli Védelmi Erők kivonulását Dél-Libanonból és elismeri Izrael önvédelmi jogát a Hezbollahhal szemben, források szerint „ezentúl minden katonai akciót szigorúbb megfigyelés és vizsgálat alá vonnak”.

Téves hírszerzési becslések: Izraelben egészen április elejéig abban a hitben éltek, hogy a Washington és Teherán közötti tárgyalások összeomlanak, és nem érnek be. Egy izraeli főtisztviselő dühösen úgy fogalmazott: „Ez egy borzalmas megállapodás számunkra.”

Megosztott közel-keleti reakciók az alku hírére

Az Öböl-menti államok és a közvetlenül érintett Libanon eltérő módon reagáltak az amerikai-iráni paktumra.

Az Emírségek óvatossága: Bár a térség legtöbb országa üdvözölte a megállapodást, az Egyesült Arab Emírségek hivatalos közleményéből látványosan hiányzott a „gratuláció” vagy „üdvözlés” szó. Az Emírségek – amelyet a háború alatt a legtöbb iráni támadás ért – a párbeszéd fontosságát emelte ki, és az egyezmény pontjainak szigorú betartását követelte, ami egyértelműen Teheránnak szóló üzenet.

  • Bizalmi válság: Egy volt emírségekbeli kormányzati tisztviselő a KAN-nak kifejtette: „Irán felé zéró a bizalom. Teheránnak szilárd garanciákat kell adnia, hogy nem tér vissza a régi kerékvágásba. A labda az ő térfelükön van.” Mindez annak ellenére történik, hogy a színfalak mögött megindult az Abu-Dzabi és Teherán közötti párbeszéd felélesztése.

Libanon üdvözli, de a saját kezébe veszi az irányítást: Egy hivatalos libanoni forrás a Nidaa al-Watan Hezbollah-ellenes lapnak megerősítette: Bejrút üdvözli a megállapodást, mivel politikájuk a konfliktusok csökkentésére épül. Ugyanakkor alaptalannak nevezte azokat a vádakat, miszerint az alku Libanon rovására köttetett volna.

  • A forrás kiemelte: a libanoni állam maga tárgyal Washingtonban az izraeli kivonulásról, a libanoni hadsereg bevetéséről, a foglyok visszatéréséről és a tűzszünetről – Irán nem fog ott ülni a tárgyalóasztalnál, és nem is volt képes garantálni az izraeli hadsereg visszavonulását.

Elemzés: Netanjahu beszéde és a katonai sikerek politikai korlátai

A katonai rádió négy kritikus pontban foglalta össze Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap esti televíziós nyilatkozatát és az izraeli politika belső feszültségeit:

1) A katonai siker nem helyettesíti a diplomáciát: A miniszterelnök által hangoztatott „azonnali megsemmisülés” veszélye és a „lehetett volna rosszabb is” narratíva nem ad választ arra, miként kaphatott Irán egy olyan „álomszerű” megállapodást, amely milliárdokat áramoltat a kasszájába anélkül, hogy egyetlen kilogramm dúsított uránt is átadott volna.

  • A látványos katonai eredmények – mint a Baszidzs parancsnokok likvidálása vagy az iráni haditengerészet megtépázása – nem fenntarthatók hosszú távon, ha a politikai és diplomáciai haszon elmarad.
  • Irán az utolsó pillanatig képes volt nyomás alatt tartani a világot a Hormuzi-szoros zárva tartásával, ezzel rákényszerítve Amerikára ezt az Izrael számára rendkívül előnytelen megértést.

2) A múltért való felelősség elhárítása: Bár a kormányfő joggal mutatott rá az október 7-e előtt kiépült iráni „fojtó gyűrűre”, elfelejtette megemlíteni, hogy az elmúlt 14 évből 12,5 évig ő vezette Izraelt, mialatt a Hamász, a Hezbollah és Irán felépíthették szörnyeteg hadigépezeteiket a határokon. Netanjahu továbbra sem ismeri el felelősségét az ezt lehetővé tévő biztonságpolitikai doktrínáért.

3) Választási kampány és a biztonsági vezetők hallgatása: A közelgő választások miatt Netanjahu nem engedheti meg magának azt az őszinteséget, amit 2015-ben, egy stabil kormány élén megtehetett az akkori nukleáris alku bírálatakor.

  • Most a retorika politikai jelszavakkal van tele, miközben a valódi kockázatokról nem esik szó. A védelmi és biztonsági szervek vezetői pedig politikai megtorlástól tartva hallgatásba burkolóznak, nehogy megzavarják a miniszterelnöki kampányt.

4) Az amerikai hitelkeret lejárta: Ahogy azt Donald Trump korábban az egyik tweetjében találóan megfogalmazta: „Mindenkinek elege lett.” Aki Amerikával kezd háborút, annak Amerikával is kell befejeznie azt. A jeruzsálemi vezetés tévesen hitte azt, hogy a Trump elnöktől kapott szabad kéz és a „biankó csekk” korlátlan ideig érvényes marad – a számlát végül váratlanul benyújtották.

The post Hamász-ellenes tüntetés, Jeruzsálem sokkban Irán miatt és elemzés first appeared on Új Kelet Live.