ujkeletlive

Az amerikai hadsereg megerősítette, hogy az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni célpontokra, válaszul az egy nappal korábban a Hormuzi-szorosban ért dróntámadásra.

A katonai akciót megelőzően Donald Trump elnök a két ország között létrejött Egyetértési Megállapodás, és a meghosszabbított tűzszünet „ostoba megsértésének” nevezte a szingapúri felségjelzésű teherhajó megtámadását. Néhány órával később az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, miszerint a légierő iráni rakéta- és dróntároló helyszínekre, valamint parti radarállomásokra mért csapása „erőteljes válasz” a csütörtöki iráni támadásra.

Az éjszakai amerikai csapásokat Irán megerősítette, az okozott károk mértéke egyelőre nem tisztázott. Truth Social platformján Trump korábban azt állította, hogy Irán legalább négy öngyilkos drónt indított csütörtökön, amelyek közül az egyik eltalálta „egy nagy, és igen drága teherszállító hajó” felső fedélzetét, majd hozzátette, hogy az Egyesült Államok három másik drónt semmisített meg, a megrongálódott hajó pedig folytatni tudta útját.

  • Az Ever Lovely szingapúri konténerszállító hajó ellen elkövetett iráni csapás az első ismert incidens a Hormuzi-szorosnál azóta, hogy Teherán és Washington a múlt héten aláírta az előzetes békemegállapodást, rávilágítva a törékeny tűzszünetre, emellett azon komoly kihívásokra, amelyek megnehezítik a háború előtti forgalom visszaállítását a szorosban.

Az áthaladó olajforgalom növekedésének nagy része egy olyan útvonalon történt, amelyet az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) és az ománi tisztviselők ideiglenes folyosóként hoztak létre. A tegnapi incidenst követően az ENSZ tengerészeti ügynöksége ideiglenesen felfüggesztette a térségben rekedt több mint 11 ezer tengerész kimenekítését, bár úgy tűnik a hajóforgalom nem állt le.

Az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészetének támadás előtti figyelmeztetése szerint a szoroson való biztonságos áthaladás a Teherán által kijelölt útvonalakra korlátozódik, míg a többi útvonal „elfogadhatatlan és teljesen veszélyes.”

A Lloyd’s List Intelligence adatai szerint az iráni figyelmeztetést követően legalább két tanker visszafordult, míg a Kpler tengerészeti adatszolgáltató szerint a szoroson áthaladó hajók száma a szerdai 73-ról csütörtökre 54-re esett vissza.

Az Egyetértési Megállapodás szerint az Egyesült Államok és Irán kötelezettséget vállaltak a szoroshoz való hozzáférés helyreállításáról ugyanakkor az előzetes egyezmény nem határozza meg pontosan a végrehajtás menetrendjét.

Irán korábban megerősítette a szoros tengeri forgalmának ellenőrzésére vonatkozó követelését, és az iráni Külügyminisztérium az állami médiában közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy a szoros iráni és ománi vizeken fekszik, majd az amerikai-iráni megállapodás azon pontjára hivatkozott, miszerint Teherán jogosult a tengeri forgalom irányítására.

Irán „minden tőle telhetőt megtesz a szükséges intézkedések érdekében” a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladásáért, áll az egyezmény szövegében, ami nem zárja ki, de nem is tiltja az olajút korlátozását különböző szempontok alapján.

Az amerikai megtorlócsapásokat követően, az úgynevezett nézeteltérésre utalva JD Vance alelnök közölte – „Irán aláírt egy tűzszüneti megállapodást. Tiszteletben tartottuk. Ha nézeteltérésük van a megállapodás alkalmazását illetően, felvehetik a telefont. De az erőszakra erőszak lesz a válasz.”

Az oda-vissza csapások ellenére az olajárak rövid ideig emelkedtek, de azt követően, hogy világossá vált a tankerek továbbhaladása ismét visszaállt a korábbi optimista trend. Ilymódon, az irányadó Brent nyersolaj árát pénteken hordónként $72 alatt is jegyezték, ami a február 28.-án kirobbantott háború óta nem látott zuhanást jelent.

Öböl-diplomácia

A médiában keringő híreknek ellentmondva, miszerint az Öböl-államok – különös tekintettel az Izraellel az Ábrahám Egyezmény kapcsán szoros kapcsolatban álló Egyesült Arab Emírségek, elutasításuknak adtak hangot a teheráni rezsim megerősödését biztosító amerikai-iráni megállapodás miatt, másrészről a kulisszák mögött az arab világ közeledése tapasztalható a korábbi háborús ellenség irányába.

Sejk Abdalláh bin Zájed al Naján emirátusi külügyminiszter tegnap telefonon egyeztetett, Abbász Aragchi iráni külügyminiszterrel, – jelentette a WAM állami hírügynökség. Az Irán elleni amerikai-izraeli háborúhoz kapcsolódó feszültségeket követően ez volt az első kapcsolatfelvétel Abu-Dzabi és Teherán között.

Bin Zájed sejk telefonos egyeztetése során hangsúlyozta a tengeri folyosók védelmének, és a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás szabadsága biztosításának szükségességét, – közli a WAM, hozzátéve, hogy az emirátusi külügyminiszter hangsúlyozta az amerikai-iráni Egyetértési Megállapodás teljes körű betartásának szükségességét „az ellenségeskedések azonnali és átfogó beszüntetése” érdekében.

Azontúl, hogy Bin Zájed kiemelte a szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzetközi jog betartását, valamint a Hormuzi-szoroson keresztüli zavartalan tengeri forgalom biztosítását, a kapcsolatfelvétel Iránnal jelzi a feszültség túllépésére irányuló kezdeményezést. Ezen összefüggésben, a sejk kijelentette, hogy továbbra is a diplomácia a legmegfelelőbb út a válságok rendezésére, és reményét fejezte ki, miszerint a zajló erőfeszítések tartós biztonsághoz, és stabilitáshoz vezetnek a régióban, – jelentette a WAM.

The post Sábát reggeli hírek – amerikai erők megtorlócsapásai iráni célpontok ellen first appeared on Új Kelet Live.