ujkeletlive

Trump ismét el akarja pusztítani Iránt

Donald Trump elnök saját közösségi platformján közzétett bejegyzésében Irán elpusztításával fenyegetett, miután megerősítette az amerikai légierők iráni létesítményeket célzó támadásait, „mert Irán ismét megsértette a tűzszüneti megállapodást!„

„Nagyon is lehetséges, hogy soha nem tanulnak a hibáikból! Eljöhet az a pont, amikor már nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is türelmesek, és megfontoltak legyünk, és kénytelenek leszünk katonailag befejezni azt a feladatot, amelyet nagy sikerrel kezdtünk el. Ha ez megtörténik, az Iráni Iszlám Köztársaság többé nem fog létezni!” – állította az elnök, annak ellenére, hogy néhány nappal korábban azzal utasította el az izraeli csapásokat Irán ellen, hogy semmi értelme oda-vissza rakétázni, aminek ugyanaz lesz a vége.

Az alig egy hete aláírt amerikai-iráni Egyetértési Megállapodás ellenére a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés miatt kialakult felek közötti feszültség a hétvégén eszkalálódott. Az elmúlt 24 órában az amerikai légierő másodszor indított megtorlócsapást iráni célpontok ellen, válaszul a szoros, alig elindult forgalmát megakasztó nemzetközi felségjelzésű tartályhajókat ért iráni dróntámadásokra.

A békemegállapodást megelőző közös egyezmény célja elvileg a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli háború következtében megakasztott olajforgalom újraindítása, miközben Washington kötelezettséget vállalt az iráni bojkott feloldására ugyanezen útvonalon.

Donald Trump elnök által ellenjegyzett iráni megállapodás előszobája a konfliktust lezáró végleges egyezménynek, ugyanakkor a megállapodás szövege kétértelműen fogalmaz, ami kiskaput nyit a szoros ellenőrzése feletti – a felek által eltérően értelmezett kizárólagos jogra vonatkozóan.

Trump kormánya héja szkeptikusait győzné meg az iráni befolyás Hormuzi kiiktatásával, miközben az amerikai haditengerészet felügyelete alatt álló többnemzetiségű tengerészeti szervezet szombaton közölte, hogy Omán közelében kiszélesítik a szoros egyik hajózási útvonalát a be- és kimenő forgalom számára, ami a feszültség további eszkalálódását fogja eredményezni a teheráni vezetéssel.

Az borítékolható volt, hogy Irán nem egykönnyen, ha egyáltalán fogja feladni az amerikai tárgyalásokon aduászként kezelt Hormuzi ellenőrzés jogát, így a megállapodás aláírása után, és az olajpiac túlárazott optimizmusa közepette az Egyesült Államok egy nappal korábban először indított éjszakai légicsapásokat, miután korábban iráni dróntámadás ért egy konténerhajót.

Válaszul Irán dróncsapást indított az amerikai szövetséges bahreini célpontok ellen, majd a Hormuzi-szorosban is támadás ért egy hajót, mindez az elmúlt 24 óra feszültségének tetőzéseként.

Az oda-vissza tűzpárbaj legutóbbi eseményét megerősítette az amerikai Közel-Keleti Parancsnokság (CENTCOM), mondván, az éjszaka folyamán újabb megtorlócsapást mért Iránra.

Irán „lehetőséget kapott a tűzszüneti megállapodás tiszteletben tartására, de a hajó megtámadásával úgy döntött, hogy nem él ezzel,” – áll a CENTCOM közleményében, hozzátéve, miszerint a legutóbbi légicsapások „iráni katonai megfigyelő infrastruktúrát, kommunikációs rendszereket, légvédelmi állásokat, dróntároló létesítményeket, és aknatelepítő eszközöket vettek célba.”

Továbbá, a tájékoztatás szerint – „a kereskedelmi hajók tranzitforgalma továbbra is biztosított a Hormuzi-szoroson keresztül,” ugyanakkor az amerikai optimizmus ellenére, a kereskedelmi hajózás védelmét ellátó nemzetközi haditengerészeti koalíció által működtetett Joint Maritime Information Center a közelmúlt eseményei miatt megemelte a térségre vonatkozó biztonsági fenyegetettségi szintet.

Eközben, a Fox News amerikai védelmi tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az iráni célpontok elleni legutóbbi amerikai csapások véget értek.

A két tankerhajót ért iráni találat nem okozott személyi sérüléseket, az amerikai légierő megtorlócsapásai nyomán keletkezett károkról nincsenek információk.

Trump fenyegetései dacára az Iszlám Forradalmi Gárda megerősítette, hogy erői rakéta- és dróntámadásokat indítottak kuvaiti és bahreini amerikai katonai létesítmények ellen, válaszul a közelmúltbeli, Iránt ért amerikai csapásokra.

„A tűzszünet megsértése ellentétes az iszlámábádi Egyetértési Nyilatkozat 1. záradékával, és az összes diplomáciai folyamat teljes leállását vonja maga után,” – idézi a helyi média a Gárda közleményét.

Összegezve – a szemben álló felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy a másik szegte meg a négy hónapja tartó konfliktus lezárását célzó egyezséget. Az Egyetértési Megállapodás szerint az Egyesült Államok és Irán kötelezettséget vállaltak a szoroshoz való hozzáférés helyreállításáról ugyanakkor az előzetes egyezmény nem határozza meg pontosan a végrehajtás menetrendjét.

Irán korábban megerősítette a szoros tengeri forgalmának ellenőrzésére vonatkozó követelését, és az iráni Külügyminisztérium az állami médiában közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy a szoros iráni és ománi vizeken fekszik, majd az amerikai-iráni megállapodás azon pontjára hivatkozott, miszerint Teherán jogosult a tengeri forgalom irányítására.

Az iráni konfliktus haszonélvezője Kína

Azt nem tudni, hogy mennyire számoltak eredetileg az amerikai-izraeli Irán elleni hadművelet elindítása előtt, de a február 28-án kirobbantott háború tartós változást eredményezett a globális ellátási láncok, valamint a nemzetközi energiabiztonsági stratégiák esetében. A négy hónappal ezelőtt kezdődött konfliktus előtt a világ kőolaj- és olajtermék-forgalmának mintegy ötöde a Közel-Keletről, a Hormuzi-szoroson keresztül jutott el a nemzetközi hajózási útvonalakra. A szoros egyik napról a másikra történt lezárása komoly megrázkódtatást okozott a globális olaj- és gázpiacokon, és az áremelkedések, illetve az ellátási zavarok azontúl, hogy az importfüggő országokat kiszolgáltatott helyzetbe szorította, a politikai nyomáson kívül Trump elnök, a magas benzinárak miatt saját szavazói elégedetlenségével is szembesült.

A szoros kettős blokádja ellenére érintett Kína dominanciája, másrészt a kialakult helyzet miatt a tisztaenergia-technológiák piacán tovább erősödött, – jelentette az oilprice.com.

Az elemzés rávilágít, miszerint a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése miatt ugrásszerűen növekvő energiaigény, valamint a jövőbeni keresletre vonatkozó előrejelzések nyomán rekordütemben hagynak jóvá új energetikai beruházásokat világszerte. Ezek a projektek azonban nagymértékben függenek az olcsó kínai alkatrészektől, mivel Peking gyakorlatilag teljes ellenőrzést gyakorol a tisztaenergia-technológiák globális ellátási láncai felett – a napelemekhez szükséges fotovoltaikus paneleken túl, az elektromos járművek, és az energiatároló rendszerek lítiumion-akkumulátor utánpótlásáig.

Ilymódon, a kínai tisztaenergia-termékek exportja szinte a világ minden térségében robbanásszerű növekedést mutat, és annak ellenére, hogy a Trump-kormányzat igyekezett az Egyesült Államokat helyezni előtérbe az energiatermelés területén, a legfrissebb vámstatisztikák szerint a kínai tisztaenergia-termékek amerikai exportja továbbra is gyors ütemben bővül: konkrétan a napelemekhez használt fotovoltaikus cellák kivitele éves összevetésben 346 százalékkal, 39,96 millió dollárra emelkedett. A lítiumion-akkumulátorok exportja 20,8 százalékkal nőtt, elérve a 780 millió dollárt, míg az ólomakkumulátorok kivitelének értéke 151 százalékos bővüléssel 6,72 millió dollárra nőtt – összegzi az oilprice hírportál a South China Morning Post adatait.

Továbbá, a Semafor független hírportál elemzése rávilágít, miszerint a folyamat több tényező együttes hatásának eredménye, nagyrészt az amerikai–kínai diplomáciai kapcsolatok javulása, illetve az adatközpontokat üzemeltető technológiai óriások növekvő energiaigénye mellett, jelentős tényezőnek számít az Irán elleni háború.

Érdekes módon, a háború következtében átíródott geopolitikai erőviszonyok az együttműködés javítására ösztönözte a Trump-kormányzatot, valamint Kína egyik legnagyobb szövetségesét, Xi Jinping kínai elnököt; lásd Trump kínai látogatása a harcok közepette.

Peking számára az iráni háború több szempontból is kedvező lehetőséget teremtett. A fosszilis energiahordozók globális ellátásának bizonytalansága felgyorsította a tisztaenergiára való átállást, miután kikerülhetetlenné vált a kínai technológia az országok zöldenergia-átmenetének megvalósításában.

Közöttük, érdekes módon az Egyesült Államok, ahol jelentősen megugrott a kínai energiatechnológiai alkatrészek importja. Noha a megújuló energiaforrások republikánus politikai ellenszéllel szembesülnek az Egyesült Államokban, a napenergia – némileg ironikus módon – Trump elnöksége alatt dinamikusan terjeszkedik, és a Kínával javuló kereskedelmi kapcsolatok várhatóan tovább gyorsítják ezen folyamatot.

A libanoni megállapodás után Netanjahu sajtótájékoztatón győzelmet hirdetett

Kormányán belüli elutasító visszhangok ellenére, a szombat kimenetele után Binjámin Netanjahu miniszterelnök sajtótájékoztatón ismertette az Izrael és Libanon közötti keretmegállapodást, melyet „történelmi eredménynek” nevezett.

Az újságíróknak tartott beszédében a miniszterelnök többnyire a libanoni hadművelet eredményekeit hangsúlyozta, de kitért az amerikai-iráni Egyetértési Megállapodásra, a gázai helyzet ismertetésére, emellett bejelentette, hogy a választások után széles nemzeti kormányt fog alakítani.

Az amerikai közvetítéssel létrejött keretmegállapodást, térképpel nyomatékosítva a miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael a „sárga övezetben” marad, miáltal súlyos csapást mért Iránra, és a Hezbollahra, majd méltatta a bejrúti kormány tárgyalások alatt, és az egyezmény elfogadása révén „tanúsított bátorságát.”

„Az Egyesült Államok és Libanon elismerte Izrael jogát arra, hogy fenntartsa a biztonsági övezetet Libanon területén, ameddig ezt biztonsági érdekeink megkövetelik. Addig maradunk, amíg a Hezbollahot és a többi terrorszervezetet le nem fegyverzik, és Libanon felől nem fenyegeti többé veszély Izraelt,” – közölte, majd hozzátéve, hogy  szerinte az egyezmény egyértelmű üzenetet küld Teheránnak.

„Libanon, Izrael és az Egyesült Államok azt üzeni Iránnak: ez nem a ti ügyetek. Nincs semmilyen szerepetek vagy befolyásotok itt – sem nektek, sem a Hezbollahnak, sem más terrorszervezetnek.”

Netanjahu állítása szerint a Hezbollah hiába számított Irán katonai segítségére Libanonban, miközben Izrael nemcsak az iráni „terror tengelyét,” hanem annak politikai befolyását is megtörte. Ezt követően hosszasan sorolta a a terrorszervezet elleni győzelem tételeit, hangsúlyozván – „maradunk a Beaufortnál, és maradunk a sárga övezetben is. Felszámoljuk a terror infrastruktúráját, a bunkereket, az alagutakat és a terrorfalvakat. Még nem fejeztük be a munkát, de történelmi eredményt értünk el, amely Izraelt és Libanont erősíti, miközben gyengíti Iránt, és a Hezbollahot ”

A Washingtonban pénteken aláírt izraeli–libanoni keretmegállapodás lényegeben kölcsönösen elismeri a két ország szuverenitását, és kijelöli a teljes békemegállapodás felé vezető utat. Izrael hangsúlyozza, hogy nincsenek területi követelései Libanonnal szemben, és vállalja a fokozatos kivonulást, amely első lépésként két kijelölt övezet átadásával kezdődik a libanoni hadseregnek, miután ott felszámolják a Hezbollah fegyveres infrastruktúráját. A megállapodás amerikai felügyelet mellett valósul meg, arab országok támogatásával, amelyek segítik a libanoni hadsereg megerősítését.

Összességében, a miniszterelnök úgy véli, hogy Izrael és Libanon között végül „a béke és a biztonság határa” jön létre, aminek végül ellentmondott, amikor ellenzéki kihívójának visszavágva angolul azt állította – „kit érdekel, hogy Libanon politikai temetővé válik? Nem ezért cselekszem, hanem Izrael biztonságáért, és győzelméért,” – utalva Gadi Eizenkot [Jásár] megjegyezésére, miszerint Libanon „a miniszterelnökök politikai temetője.”

A közelgő választásokra utalva, Netanjahu azt állította, hogy politikai ellenfeleit a félelem vezérli, majd kijelentette széles nemzeti egységkormányt fog létrehozni, elhárítva az Izrael ellenségei által remélt polgárháború veszélyét, amely amiatt alakulna ki, mivel egyes politikai erők tudatosan mélyítik a társadalmi megosztottságot.

„Elég volt a bojkottokból. Senkit sem zárok ki. Mindenki csatlakozhat, aki elfogadja alapelveinket: Izrael a zsidó nép nemzetállama, tiszteletben tartjuk az egyéni jogokat, piacgazdaságot működtetünk, és képesek vagyunk saját magunkat megvédeni,” – közölte Netanjahu, megjegyezve, hogy nagyobb önállóságot szeretne a fegyvergyártásban is, hogy Izrael csökkentse külföldi függőségét.

Donald Trump elnök ellenjegyzésével létrejött Egyetértési Megállapodás alapvető célkitűzését illetően, az iráni nukleáris programmal kapcsolatban Netanjahu közölte, hogy hamarosan küldöttség indul Washingtonba, hogy ismertesse feltételeit az amerikai–iráni tárgyalásokra vonatkozóan.

Ami a legutóbbi Oroszlánüvöltés hadműveletet illeti, a miniszterelnök továbbra is meggyőződéssel állítja, miszerint „elhárítottuk a közvetlen nukleáris fenyegetést, jelentősen csökkentettük Irán ballisztikusrakéta-kapacitását, és úgy vélem, végül az iráni nép meg fogja dönteni ezt a rezsimet. Ez nem egyik napról a másikra történik, de már most is tüntetések zajlanak Iránban.”

A sajtótájékoztatót követően, mind az ellenzék, mind a kormány részéről érkeztek kritikák. Az ellenzék rendre bírálta a libanoni kivonulást – „anélkül, hogy bármit kapott volna cserébe, és anélkül, hogy elválasztotta volna egymástól az iráni és a libanoni hadszínteret,” – követelte Jáír Lapid [Jes Atid,] az ellenzék vezetője.
Naftali Bennett volt miniszterelnök az északi közösségek védelmének biztosítását, és újjáépítésére tett konkrét kezdeményezéseket hiányolta, míg a korábban említett Eizenkot, a Szimchát Tórai mészárlásokhoz vezető megosztottságra emlékeztetett, illetve a miniszterelnök által támogatott háredi sorkatonai szolgálat alóli felmentés ösztönzését kifogásolta.

„Ma este is folytattad a hazudozást Gázáról és Libanonról – olyan dolgokról, amelyeket mélyrehatóan ki lehetne vizsgálni egy állami vizsgálóbizottság előtt, amelytől szintén félsz. A jegyzőkönyvek nálad vannak, hozd őket nyilvánosságra, és Izrael népe meg fogja tudni, ki ösztönzött a cselekvésre, és ki gyávult el,” – közölte Eizenkot, akinek az október hetedikei Hamász támadások utáni politikai összeomlás idején Netanjahu háborús kabinetjében tudomása lehetett az említett információkról.

A miniszterelnököt érő bírálatok azonban jobboldali koalíciójától is érkeztek. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter [Ocma Jehudit] élesen bírálta a Libanonnal kötött megállapodást.

„Valóban, a terület nagy részén egyelőre ott maradunk, de Libanon állam nem fogja leszerelni a Hezbollahot; a libanoni kormányban a Hezbollah miniszterei is helyet foglalnak, és nem lehet bízni Libanonban, hogy elveszi a Hezbollah fegyvereit – szavazást fogok követelni a biztonsági kabinetben,” – jelentette ki Ben-Gvir, aki Netanjahu széles nemzetkormányra irányuló terveit is kritizálta.

„Ez egy rendkívül aggasztó kijelentés. A korábbi kormányok, amelyekbe Netanjahu baloldali szereplőket vont be – Cipi Livni igazságügyi minisztersége, Beni Ganz védelmi minisztersége, a határozott jobboldali politika előmozdítására való képesség megbénításába kerültek számunkra. Kizárólag egy tiszta jobboldali kormányt szabad létrehozni,” – közölte az Ocma-vezér.

Az ellenzék bírálatában is elhangzó ultraortodox sorozási kibújást biztosító, meglehetősen vitatott törvényekre vonatkozóan, Netanjahu a tegnapi sajtótájékoztatón azt állította, hogy rendőrök vonultak ki az ultraortodox jesivákhoz, és Tóra-tanulókat tartóztattak le.

„Ha azt mondanám, hogy rendőröket küldenek a jesivákba, ahol Tórát tanulnak, és őrizetbe veszik őket, meg lennének döbbenve,”- állította a miniszterelnök, bár ilyen jellegű letartóztatásokra nincs példa, is nincs is tervben.

  • az eljárásrend szerint, ha egy személy igazoltatása során a számítógépes rendszerben kiderül, hogy katonaszökevénynek minősül, fél órát várnak a katonai rendőrség megérkezésére az őrizetbevételre.

A miniszterelnök tájékoztatójával egyidejűleg, hivatali titkára – Joszi Fuchs levélben fordult a Külügyi és Védelmi Bizottság elnökéhez, Boaz Biszmuthoz [Likud], és arra kérte, hogy gyorsítsa fel a szolgálat alól kibújó ultraortodoxok letartóztatását megakadályozó törvény elfogadását.

A héber médiában közölt levélben Fuchs azt kezdeményezi, hogy a büntetőjogi végrehajtás felfüggesztése azokra vonatkozzon, akikről „bizonyított, hogy jesiva-hallgatók, akiknél a Tóra-tanulás az életük központja,” mindezt hatékony felügyelettel kiegészítve, ami eleve régóta megválaszolatlan kérdéseket vet fel. Az ultraortodox pártok ugyanis elutasítják a jesivahallgatók státuszára irányuló, vagy bármilyen más ellenőrzést. Netanjahu titkára nem részletezi, milyen módon valósulna meg a „hatékony felügyelet,” arról nem is beszélve, mit ért a „Tóra-tanulásban élők” alatt, főleg annak tudatában, hogy a vallási vezetők többször kijelentették, hogy elutasítják az háredik sorozását, függetlenül attól, hogy jesivában tanulnak vagy sem.

A Kan közszolgálati csatorna jogi szakértőket idézve, arról számolt be, hogy a háredi dezertálók letartóztatásának megszüntetését célzó törvény nem felel meg a jogalkotási követelményeknek, és a megfelelő jogi mércéknek. Ezen források szerint a kezdeményezésnek nincs jogi megvalósíthatósága, és várhatóan semmilyen formában nem állná ki a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatát, így a Kneszet jogi tanácsadója már előre jelezte, hogy nem fogja támogatni a javaslatot.

The post Folytatódik a Hormuzi tűzpárbaj; és Netanjahu győzelmi sajtótájékoztatója first appeared on Új Kelet Live.