Avi/ujklet.live
Stratégia Dél-Libanonban
Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Ejal Zamir altábornagy a mai nap folyamán szemlét tartott Dél-Libanonban, a Beaufort-erőd térségében. A helyszín azért bír kiemelt jelentőséggel, mert az izraeli csapatok egy kiterjedt, a gerinc alatt húzódó, stratégiai fontosságú Hezbollah-alagútrendszert tártak fel.
- A fenyegetés mértéke: A terület „terrorinfrastruktúrával telített”. Zamir hangsúlyozta: az Irán által pénzelt és irányított Hezbollah terrorszervezet több évtizedes munkával építette ki ezeket a földalatti útvonalakat azzal a kifejezett céllal, hogy fenyegesse az izraeli északi közösségeket.
- A jelenlegi helyzet: A vezérkari főnök közölte, hogy az izraeli erők immár a felszínen és a mélyben is ellenőrzik a kulcsfontosságú terepet.
- Követelmények és kilátások: Zamir határozott üzenetet fogalmazott meg a libanoni hadsereg felé: a bejrúti kormánynak be kell tartania a korábban aláírt történelmi megállapodásokat, és meg kell tisztítania azokat a területeket a terrorista infrastruktúrától, amelyek az Izraeli Védelmi Erők közvetlen ellenőrzésén kívül esnek. Az Izrael Védelmi Erők ugyanakkor kész a gyors és döntő offenzívára, amennyiben a tűzszüneti feltételeket megsértik.
Szigorodik a biztonsági ellenőrzés a gázai határon
A biztonsági kabinet döntése értelmében a Rafah határátkelő mellett működő, a visszatérő gázai lakosok vizsgálatára szolgáló Regavim ellenőrzőpontot áthelyezik a Kerem Salom átkelőhöz. A lépésről a KAN közszolgálati műsorszolgáltató számolt be vasárnap reggel.
- Az okok: A döntés hátterében azok a sorozatos csempészési kísérletek állnak, amelyeket a visszatérési mechanizmus részeként felállított ellenőrzési pontokon tapasztaltak. A biztonsági erők az elmúlt hónapokban tiltott eszközök behozatalát hiúsították meg, mint a cigaretta, dohány és vízipipák valamint különböző elektronikai eszközök: mobiltelefonok, SIM-kártyák, pendrive-ok és hordozható töltők.
- A mechanizmus: A februárban újranyitott Rafah átkelőn keresztül eddig mintegy 4 500 lakos távozott Egyiptomba, és 4 200 tért vissza Gázába. A mozgás továbbra is szigorú, nemzetközi felügyelet (EUBAM) és WHO-koordináció mellett, izraeli biztonsági jóváhagyással zajlik.
- Célkitűzés: A Védelmi Minisztérium illetékesei hangsúlyozzák, hogy a Regavim áthelyezése tisztán operatív jellegű, célja a vizsgálatok minőségének javítása és a csempészési kísérletek hatékonyabb megelőzése, a meglévő humanitárius átkelési folyamat zavartalan fenntartása mellett.
Törökország nagyszabású vasúti tervei a Közel-Keleten
Ankara az úgynevezett Oroszlánüvöltés hadműveletet követően igyekszik érvényesíteni regionális érdekeit, amelynek egyik legmarkánsabb eleme a Hedzsaz vasútvonal újjáépítéséről szóló, Szaúd-Arábiával kötött egyetértési megállapodás, jelentette a 12-es csatorna.
- Stratégiai kontextus: A projekt célja, hogy alternatív kereskedelmi útvonalat kínáljon a Hormuzi-szoros kikerülésére, és ellensúlyozza az izraeli részvétellel tervezett indiai-közel-keleti-európai gazdasági folyosót (IMEC). Mivel a 2023. október 7-e óta zajló háború az IMEC előrehaladását megakasztotta, Törökország két párhuzamos projektbe fektet: a „Fejlesztési Út” elnevezésű iraki kezdeményezésbe, valamint a Hedzsaz vasútvonalba.
- Szaúd-Arábia dilemmája: A szakértők szerint a szaúdiaknak politikai szempontból kényelmesebb a török-szaúdi vasúti beruházás, mivel az elkerüli Izraelt, így nem kényszeríti őket nehéz diplomáciai döntésekre.
- Szakértői vélemény: Dr. Chai Eitan Cohen Janarocak, a tel-avivi Mose Dajan Központ és a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet török szakértője szerint Törökország „hídként” funkcionálna a régió keleti és nyugati felei között, összekötve a Perzsa-öböl térségét Európával, miközben gazdaságilag gyengítené Izrael regionális pozícióit.
„A harcosok az elsődlegesek” – Feszült vita a Kneszetben
Iccik Szaidian, az Izraeli Védelmi Erők rokkantja, aki 2021-ben a Védelmi Minisztérium rehabilitációs osztálya előtt felgyújtotta magát, a Kneszet Házbizottságának ülésén emelte fel a szavát a Tóra tanulást alaptörvényi szintre emelő javaslat ellen.
Személyes hangvétel: Szaidian szerint, bár a Tóra értéke vitathatatlan, az államnak morális kötelessége a harcosokat a legfontosabbként kezelni.
- „A legszükségesebb korrekció itt az, hogy legfőbb értékként kezeljük azokat, akik harcba mentek, akik feláldozták az életüket, akik hajlandóak voltak meghalni” – mondta Szaidian.
- ,,A gyakorlatban az adatok szerint a lakosság talán 10 százalékát teszik ki, akik harcba mennek. Barátokat veszítettek el a szemük láttára. Holttesteket szedtek össze. Mindent feláldoztak – mindent –, nem elméletben, hanem a tűzvonalban”.
- ,,És ti idehozzátok a Tórát, ezzel nincs semmi baj… de az első dolog, az abszolút első prioritás a harcosoké, azoké, akik harcba mennek… akik a tűzvonalban voltak, akik megsérültek… akik elvesztették testük és lelkük egy részét… akik úgy érzik, az állam elfelejtette őket. Minden nap, amikor reggel felébrednek, érezniük kell, hogy az állam értékeli és elismeri őket.”
A rendszer válsága: A Védelmi Minisztérium figyelmeztetése szerint a rehabilitációs osztály a „összeomlás szélén” áll. A 2023. október 7-e óta beérkezett 26 200 sebesült mellett a részleg gondozásában lévők száma 2026-ra várhatóan meghaladja a 90 000-et. Ez a szám 40%-os növekedést jelent mindössze három év leforgása alatt.
Politikai kontextus: A vita egy olyan alaptörvény-javaslat körül zajlik, amely a haredi (ultraortodox) lakosságot mentesítené a katonai szolgálat alól, miközben a hadseregnél állandósult a humánerőforrás-hiány. Az ország alkotmány hiányában az alaptörvények a legmagasabb jogi státusszal bírnak Izraelben.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post A harcosok a legfontosabbak és török kezdeményezés Izrael kárára first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
