Avi/ujkelet.live
A lényeg: Az izraeli kormány vasárnap hivatalos beadványban közölte a Legfelsőbb Bírósággal, hogy nem hajlandó eleget tenni a nemzeti TV- és rádiófelügyeleti szervre vonatkozó ítéletnek. Ez a kormányzati magatartás precedens nélküli: bár korábban is előfordult, hogy a végrehajtó hatalom figyelmen kívül hagyott bírósági döntéseket – például az ultraortodoxok katonai sorozásának kérdésében –, ez az első eset, hogy az izraeli kormány explicit deklarációban jelenti ki a bírósági határozat iránti engedetlenséget.
Slomo Karhi kommunikációs miniszter és Jariv Levin igazságügyi miniszter közös nyilatkozatukban leszögezték: a Legfelsőbb Bíróságnak „nincs felhatalmazása arra, hogy lábbal tiporja a törvényt”. A kormány álláspontja szerint minden olyan ítélet, amely ellentétes a hatályos jogszabályokkal, „semmisnek és érvénytelennek” tekintendő.
- A vitatott testület: A testület feladata a kereskedelmi média felügyelete, a nézők védelme és a piaci verseny fenntartása.
- A bírósági döntés: A Legfelsőbb Bíróság a múlt hónapban úgy határozott, hogy a hatóság a hat tagjának kollektív lemondása ellenére is működőképes maradhat, Mordechai Mordechai vezetésével. A tagok korábban Slomo Karhi miniszter és munkatársai nyomásgyakorlása miatt mondtak le.
- A kormány érvelése: Karhi és Levin szerint a bíróság döntése, amely engedélyezi a testület működését annak ellenére, hogy a létszám a törvényben előírt kétharmados küszöb alá csökkent, ellentétes a testületre vonatkozó törvénnyel. A kormány kijelentette: „minden rendelkezésére álló jogi eszközt igénybe vesz a döntés megdöntésére”.
A kormány lépése azonnali és éles kritikát váltott ki politikai és civil szereplőkből:
- Naftali Bennett: A volt miniszterelnök és az Együtt párt elnöke úgy fogalmazott: „A bírósági ítéletek semmibevétele utcai anarchiához és az ország lebontásához vezet.”
- Jair Golan: Az ellenzéki baloldali Demokraták vezetője a döntést a választások előtti „nyitó lépésnek” nevezte. Szerinte a kormány azért gyakorolja a bírósági határozatok nyílt megtagadását, hogy a választási vereség esetén előre normalizálja a hatalom átadásának elutasítását.
- Mozgalom a Minőségi Kormányzásért: A civil szervezet, amely korábban pert indított a médiahatóság politizálása ellen, leszögezte: „Egy kormány, amely megválogatja, mely bírósági döntéseket tartja be, a jogállamiságot tiporja.” Felszólították a főügyészt, hogy lépjen fel határozottan, és közölték: szankciókat fognak követelni a bírósági határozatokat figyelmen kívül hagyó miniszterekkel szemben.
A helyzet márciusra vezethető vissza, amikor Karhi miniszter megpróbálta feloszlatni a Mordechai Mordechai vezette tanácsot, és egy új, kormánypárti tanácsot nevezett ki Jifat Ben Hai Szegev vezetésével. Ben Hai Szegev kulcsfontosságú tanú Binjámin Netanjahu kormányfő korrupciós pereiben. Bár a helyettes főügyész összeférhetetlenséget állapított meg, Joszi Fuchs kabinettitkár szerint a miniszterelnök ezt a megállapítást „nem fogadta el”.
A feszültség a napokban tovább fokozódik: a parlamenti képviselők ezen a héten tárgyalják a különbizottságban Slomo Karhi új műsorszolgáltatási törvényjavaslatát. A tervezet a jelenlegi médiahatóság teljes felszámolását és egy olyan új szerv felállítását célozza, amelynek tagjait a kormány nevezi ki, ezzel megteremtve a médiatartalom közvetlen politikai felügyeletét.
A kormányzati kontroll alatt álló főügyészség veszélyei
A hatalmon lévő koalíció fokozott erőfeszítéseket tesz egyik kiemelt törvényjavaslata elfogadására, amely a főügyészi pozíció kettéosztását célozza. A bírálók szerint ez a lépés nem csupán politizálná az egyébként érzékeny tisztséget, de alapjaiban rengetné meg a jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését is.
A javaslat egyik legkonkrétabb veszélye a sajtószabadság korlátozása. A kormányzat ugyanis folyamatos és agresszív követeléseket fogalmaz meg újságírók elleni büntetőeljárások indítására. Amennyiben olyan főügyész kerül pozícióba, aki hajlandó kiszolgálni a kormányzati elvárásokat, megszűnhet az a védelmi vonal, amely jelenleg megakadályozza az újságírók letartóztatását, vizsgálatát és bebörtönzését.
- A nyomásgyakorlás módszerei: A kormányzat nyíltan üldözi a baloldali Haaretz lapot, próbálja ellenőrzése alá vonni a KAN közszolgálati műsorszolgáltatót és a katonai rádiót, továbbá kormánypárti médiumok létrehozásán dolgozik.
- Célzott fellépés: Kiemelt figyelem irányul olyan újságírókra, mint Guy Peleg (12-es csatorna) és Aviad Glickman (13-as csatorna).
- Közvetett nyomás: A kormányzat megbízottakon, kormánypárti újságírókon és aktivistákon, valamint miniszteri és képviselői nyilatkozatokon keresztül is igyekszik befolyást gyakorolni.
Ha a törvényjavaslat átmegy, és a kormány saját emberét ülteti a megosztott főügyészi székbe, a hatóságok előtt elhárul az akadály a „nem kedvelt” újságírók üldözése elől. A folyamat egyértelműen a hatósági megfélemlítéshez vezet: az újságírók rendőrségi kihallgatásokkal szembesülhetnek, ami olyan „dermesztő hatást” vált ki, amely ellehetetleníti a nyilvánosság számára kritikus információk megszerzését.
Üvegajtókat törtek be a 12-es csatorna épületénél
Mi történt: Vasárnapra virradóra egy maszkos elkövető téglával betörte a tel-avivi 12-es csatorna hírszerkesztőségének bejárati üvegajtajait. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben, miután a biztonsági kamerák rögzítették az elkövetőt, aki a tett elkövetése után elmenekült a helyszínről.
A 12-es csatorna reakciója: A szerkesztőség közleményében „döbbenetesnek, de nem meglepőnek” nevezte az incidenst. A hírcsatorna szerint az erőszak ismét veszélyes határt lépett át, és közvetlen összefüggésbe hozták az esetet a korábbi, újságíróik elleni uszító graffiti-feliratokkal.
- Követelés: A csatorna felszólította az izraeli kormányt és a kommunikációs minisztert, hogy hagyjanak fel a szabad sajtó elleni „féktelen és uszító” támadásokkal, a rendőrséget pedig határozott fellépésre sürgették.
- Üzenet: „Nem hátrálunk meg a törvényhozás, az uszítás és az erőszak láttán sem” – szögezték le.
Az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak az incidensek a szerkesztőség környékén:
- Június elején: „Az árulóknak, 11-es, 12-es, 13-as csatorna… bűnözők, a szeretteitek vérével fizettek” tartalmú feliratokat festettek fel, nevesítve több ismert újságírót is.
- Májusban:„Bocsánat a 100-as erőtől az áruló 12-es csatorna nevében”. Ez utalás a Szde Teiman fogolytáborból kiszivárogtatott felvételre utal, mely egy palesztin fogoly bántalmazását mutatja be. A Legfelsőbb Bíróság a zsidó nép ellensége” és „Gali boszorkány” – itt Gali Baharav-Miara főügyészre céloztak.
- Újságírók Szervezete: Élesen elítélték az épület megrongálását, és sürgették a rendőrséget, hogy lépjen fel az újságírók és a médiaorgánumok elleni támadásokkal szemben.
- Naama Lazimi (Demokraták): A képviselő szerint az eset egy előrejelzése annak az erőszakhullámnak, amely a választások közeledtével várható. Lazimi úgy véli, egy „félő kormány” áll a történtek mögött, amely a szabad sajtó elhallgattatásával és a demokrácia lebontásával próbálja megvédeni magát az igazságtól.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Először tagadja meg hivatalosan a kormány a Legfelsőbb Bíróság határozatát first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
