Csak arra, hogy a szerencsejáték nevű állami cégnek, amely egyébként mostanáig boldog boldogtalan baráti és csokos kiválasztottaknak nemcsak száz milliókat hanem milliárdokat osztogassanak. Nekem idáig eszembe sem jutott, hogy anélkül is lehet nyerni, hogy nem tippelek, sorsjegyet sem veszek csak írok egy motivációs levelet – drága barátaim, a Fortuna helyi megbízottja – hiányzik a családi költségvetésemből néhány száz millió. Önhibámon kivül.
Legközelebb pedig a gépi és kézi húzással előállt számokat ne tessék a találatjelző pirossal összekeverni egy szelvényen belül. Nem egészséges, nem tisztességes hiú reményeket kelteni idős emberekben, akik rendre és idejében tisztességesen adóznak a lottózokban.