Avi/ujkelet.live
Nem ismétlődhet meg az október 7-i katasztrófa
A legfrissebb: Avi Bluth vezérőrnagy, a Központi Parancsnokság vezetője a gázai határnál kijelentette, hogy egy, a három évvel ezelőttihez (2023. október 7.) hasonló gázai betörés veszélye jelenleg kizárt.
- Bluth szerint a Gázai övezet több mint 60%-át az izraeli erők ellenőrzik, a határ menti települések biztonságát pedig egy védelmi zóna és két hadosztály garantálja.
- A másik oldal: A tiszt figyelmeztetett, hogy a feladatot még nem fejezték be: a Hamász terrorszervezet továbbra is irányít, rendelkezik maradék képességekkel, és Izrael elpusztítására irányuló víziója sem változott.
- A kontextus: Bluth mindezt a Gázában harcoló 99. hadosztály parancsnokváltási ünnepségén mondta, ahol Elad Tzuri dandártábornok vette át a vezetést.
9 tagú panel dönt a ultraortodoxok ügyében
A hír: A Legfelsőbb Bíróság július 28-ára tűzte ki a tárgyalást azokról a beadványokról, amelyek a Kneszet által nemrég elfogadott, a haredi (ultraortodox) sorkatonai szolgálatot megtagadók letartóztatását befagyasztó törvény ellen tiltakoznak.
- Mi történt? A bíróság befagyasztotta a vitatott törvény végrehajtását, amíg felülvizsgálja azt. Jichák Amit, a Legfelsőbb Bíróság elnöke elrendelte, hogy a kérdést egy rendkívül nagy, kilencbírós testület tárgyalja, amit csak a legfontosabb ügyekben alkalmaznak.
- A csavar: Maga Amit nem lesz tagja a panelnek; a testületet Noam Szohlberg elnökhelyettes vezeti majd. Szohlberg korábban kemény hangvételű, egyhangú ítéletet írt a kormánnyal és a bevonulást megtagadó haredikkel szemben.
- A törvény hatása: A jogszabály november 30-ig megtiltaná a jesiva-tanuló katonaszökevények letartóztatását, de a közelgő választások miatti jogi okokból ez a gyakorlatban 2027 februárjáig is kitolódhat. A kritikusok szerint a törvény diszkriminatív, mivel csak a lakosság egy részének engedi meg a kibújást következmények nélkül.
Belpolitikai csata a vezérkari főnök ellen
A feszültség oka: Arje Deri, a szefárd ultraortodox Sasz párt elnöke élesen támadta Ejal Zamir vezérkari főnököt, amiért határozottan ellenezte a haredi katonaszökevények letartóztatását tiltó törvényt. Deri azzal vádolta Zamirt, hogy „a baloldali blokkot próbálja segíteni a választási kampányban.”
A levél: Zamir korábban Beinjámin Netanjahu miniszterelnöknek, Iszrael Katz védelmi miniszternek és a Külügyi és Védelmi Bizottság elnökének, Boaz Biszmuthnak írt levelében figyelmeztetett, hogy a törvény „egyértelműen és félreérthetetlenül ellentétes az Izraeli Védelmi Erők szükségleteivel”, és tömeges mentességet biztosít a szökevényeknek.
- A számok: Jelenleg mintegy 72 000 ultraortodox férfi (18–24 év közötti) lenne alkalmas katonai szolgálatra, de nem vonultak be, miközben a hadsereg súlyos emberhiánnyal küzd az október 7-i támadások óta tartó többfrontos háború miatt.
Ellentmondások: A három sorkatonai szolgálatot nem teljesítő unokával rendelkező Deri a Kikar HaShabbat lapnak azt állította, a letartóztatások egyetlen újoncot sem hoznak a seregbe. Ez közvetlenül ellentmond a hadsereg múlt havi Kneszet-jelentésének, mely szerint a letartóztatott haredi dezertőrök nagyjából 60%-a végül bevonul, a kényszerintézkedések lehetősége pedig sokakat önkéntes jelentkezésre sarkall. Az ultraortodox újoncok száma a 2024-es 1800-ról az elmúlt évben 3500-ra nőtt.
Reakció: Gadi Eisenkot, a Jasár párt elnöke és korábbi vezérkari főnök „arrogánsnak és a valóságtól elrugaszkodottnak” nevezte Deri szavait, hozzátéve, hogy semmi zsidó nincs abban, ha a népnek csak egy részét küldik harcolni, és elítélte, hogy a vezérkari főnököt piszkos politikai játszmákra használják.
Állami finanszírozás: 230 millió sékel a zsidó identitás erősítésére
Mi a helyzet? A kormány jóváhagyott egy 230 millió sékeles programot a fiatal izraeliek zsidó identitásának erősítésére. A javaslatot a szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszter és Orit Sztrock terjesztette elő.
- A hivatalos indoklás: Szmotrich és Sztrock közleménye szerint az október 7-i terrortámadás óta megnőtt az igény a spirituális élet és a zsidó identitás megerősítésére a fiatalok, különösen a katonai szolgálatot befejezők és az egyetemi hallgatók körében.
- A cél: Az új forrásokkal a Telepesügyi Minisztérium alá tartozó Zsidó Identitás Igazgatóság tevékenységét bővítik, hogy elérjék az izraeli egyetemi diákok, valamint a felsőoktatásban részt nem vevő fiatalok 10%-át. Szmotrich szerint ez a befektetés elengedhetetlen Izrael nemzeti és társadalmi ellenálló képességéhez, és a nép spirituális győzelmének záloga.
Szavazás a külföldön élőknek
A háttér: Külföldön élő izraeliek ezrei terveznek hazarepülni az október 27-i választásokra, hogy a Netanjahu-kormány ellen szavazzanak. A potenciális részvétel a több tízezres nagyságrendet is elérheti.
- A kormányzati aggodalom: A Közlekedési Minisztérium felsővezetéséhez közeli forrás a Haaretz lapnak megerősítette: a minisztériumban informálisan már egyeztetnek arról, hogyan lehetne megakadályozni vagy korlátozni a charterjáratokat a választások előtt.
- A módszer: Két vezető forrás szerint a legvalószínűbb eszköz a Ben-Gurion repülőtér leszálló helyeinek korlátozása lenne a választásokat megelőző napokban.
- A parkolóhely-kártya: A repülőtéren jelenleg parkolóhely-hiány van, mert az amerikai hadsereg tankergépei több tucat helyet foglalnak el. Sokan úgy vélik, Donald Trump amerikai elnök megvárja az amerikai félidős választásokat (amelyek egy héttel az izraeli után lesznek), mielőtt újraindítaná az Irán elleni háborút, így a gépek maradnak. Helyhiány esetén a hatóság az izraeli és a menetrend szerinti külföldi légitársaságokat részesítheti előnyben, a chartereket a sor végére téve.
- A tét: Az AID Koalíció 4500 külföldön élő izraeli körében végzett felmérése szerint 45% „mindent megtesz”, hogy szavazhasson, 73% fejezte ki szándékát a hazatérésre, és 84% szerint ez az ország történetének legsorsfordítóbb választása. Ha a kormány blokkolja a félmillió külföldön élő hazatérését, az jelentősen befolyásolhatja az eredményt.
VIP Védelem: Életre szóló védelem Szara Netanjahunak
A döntés: A Sabak Ügyekért Felelős Miniszteri Bizottság jóváhagyta, hogy Binjámin Netanjahu felesége, Szara Netanjahu élete végéig, míg két fia a következő öt évben a belbiztonsági szolgálat védelmét élvezze – függetlenül a jövőbeni választások eredményétől.
- Hogyan ment át? Héber nyelvű sajtóértesülések szerint a bizottság egyhangúlag fogadta el a lépést David Zini, a Sabak főnökének ajánlására. A jelentések szerint Netanjahu és felesége nyomást gyakoroltak a szolgálatra, az Iránnal zajló háborúra és a biztonsági helyzetre hivatkozva.
- Belső feszültség: A Nemzetbiztonsági Tanács és a Sabak tisztségviselői korábban haboztak, mert bár elismerték a fenyegetések komolyságát, nem látták indokoltnak, hogy már most döntsenek a következő öt év biztonsági intézkedéseiről. Maga Netanjahu miniszterelnökként a következő 20 évre garantált védelemmel rendelkezik.
The post Vádak Zamir ellen, választásokra készülés és VIP védelem first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
