ujkeletlive
Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala a hónap elején Donald Trump elnökkel történt telefonbeszélgetés kapcsán bejelentette, hogy a két vezető megegyezett abban, hogy hamarosan találkoznak a Fehér Házban.
Ezt követően, Trump az Axiosnak akként vázolta a beszélgetést, miszerint Netanjahu felhívta őt az Egyesült Államok 250. függetlenségi évfordulója alkalmából, gratulált neki, és találkozót kért a Fehér Házban, mire az elnök azt válaszolta, hogy a látogatásra akár közvetlenül az ankarai NATO-csúcstalálkozó [július 7–8.] után sor kerülhet, de az időpontot a Fehér Ház máig nem erősítette meg.
A héber médiában azonban kész tényként jelent meg az utazás, a Ynet legutóbb terjedelmes cikket közölt Netanjahu várható tárgyalásainak témáiról, különös tekintettel a folyamatban lévő iráni konfliktusra, melynek Izrael nem aktív szereplője.
Trump második hivatali idejének elmúlt másfél évében Netanjahu hatszor járt az Ovális Irodában, mely találkozókat rövid időn belül megszervezték, és a Fehér Ház hivatalosan is megerősítette.
A legutóbb Jeruzsálemben bejelentett washingtoni tárgyalás Trump jövő heti programjai között azonban nem szerepel, egyelőre. Az Axiosnak nyilatkozó Fehér Ház-i tisztviselők az elmúlt napokban meglepetéssel olvasták a héber médiában megjelent híreket, miszerint Trump hétfőn fogadja Netanjahut.
Előzmények – Netanjahu hivatala Lindsey Graham szenátor halálhíre után újságíróknak megerősítette, miszerint a miniszterelnök részt kíván venni a temetésen, majd később Netanjahuhoz közeli tisztviselők azt állították, hogy a hétvégén az Egyesült Államokba utazik, és hétfőn találkozik Trumppal.
A miniszterelnök hivatala még az izraeli légierőt is értesítette, hogy készítsék elő a Cion Szárnya kormányzati gépet, és még egy protokoll- és biztonság-előkészítő csoportot is Washingtonba küldtek. Tegnap reggel azonban Netanjahu hivatala visszakozott, mondván Graham szenátor gyászszertartásának halasztása miatt mondták le az utat.
Fehér Ház-i tisztviselők szerint a találkozót soha nem erősítették meg, és nem is került az elnök hivatalos programjába, – közölte az Axios, hozzátéve – „az volt a benyomásunk, hogy Bibi egyszerűen megpróbálta létrehozni a találkozót a nyilvánosság előtt.”
Egyelőre nem tudni mi áll a bizonytalan helyzet mögött, az viszont egyértelmű, hogy a washingtoni megerősítés nem történt meg, ami nem zárja ki, hogy az elnök végül fogadja a Graham szenátor búcsúztatásán résztvevő Netanjahut.
A miniszterelnök környezete arra hivatkozik, hogy fokozódó iráni konfliktus nyomán lehetséges támadások miatt mondta le a miniszterelnök az utat, bár az izraeli eszkalálódás egyelőre nincs napirenden, és Netanjahu számos korábbi látogatásai során többfrontos háborús helyzet volt az országban.
A háttérben – az Axios riportja megjegyezi, hogy a találkozó körüli huzavona Trump ankarai útja előtt, azt követően kezdődött, hogy Netanjahu a Fox News-nak nyilatkozva bírálta az elnök szándékát az F–35-ös vadászgépek akvizíciójára vonatkozóan Törökországnak, ami állítólag „feldühítette” az elnököt. Az Axios másik forrása pedig hozzátette, Trump úgy érezte, hogy „Bibinek nincs joga” beleszólni ebbe a kérdésbe.
Eközben, az elnök törökországi útja alatt Izrael olyan – egyébként a médiában is nyilvánosságra hozott, hírszerzési információkat adott át az Egyesült Államoknak, melyek szerint egy magas rangú iráni tisztviselő arra hivatkozott házon belül, hogy Iránnak meg kellene próbálnia megölni az amerikai elnököt, míg Ankarában tartózkodik.
Az izraeli figyelmeztetéseket követően óvintézkedéseket vezetettek be, többek között az elnököt a régi Air Force One fedélzetén utaztatták, ám több amerikai tisztviselő hangsúlyozta, hogy az információ egyetlen forrásból származott, és került megerősítésre.
„Ez inkább vágyálom volt, mint valódi műveleti terv,” – idézi az Axios az egyik tisztviselőt, másrészt a török biztonsági szolgálatok vizsgálata szintén kizárta a Trump elleni merénylet tervét Ankarában.
Netanjahu népszerűsége az utóbbi időben jelentősen csökkent Trump szűkebb köre, és a MAGA-tábor körében is.
Számos amerikai tisztviselő, köztük JD Vance alelnök is azzal vádolta, hogy túlzottan optimista előrejelzéseket tett az Irán elleni háborúval kapcsolatban, amelyek végül nem váltak valóra.
És, ami a valóságot tükrözi – szerdán a képviselőház 103 demokrata tagja megszavazta az Izraelnek nyújtott támogatás 3 milliárd dolláros csökkentését; a Demokrata Párthoz közel álló egyik zsidó vezető szerint a szavazás valójában kevésbé a segélyről szólt, inkább arról, hogy sok demokrata így fejezte ki ellenérzését Netanjahuval, és kormányával szemben, – idézi az Axios.
A demokratákon kívül Vance egy szerdai podcast beszélgetés kapcsán azzal vádolta Netanjahu koalíciójának egyes tagjait, hogy megpróbálták aláásni a Trump-kormány Iránnal kapcsolatos politikáját annak érdekében, hogy elhúzódjon a háború.
Feloszlatták a 25. Kneszetet
Hosszas vita után a hajnali órákban a plénum 62–0 arányban megszavazta az úgynevezett pártfinanszírozási törvényt, amely tartalmazza a Kneszet feloszlatását az október 27-i országos választások előtt.
A törvényhozás ezt követően szünetre vonul, és legközelebb már az új parlament megalakulása, és az újonnan megválasztott képviselők eskütétele után ül össze. A köztes időszakban a bizottságok különleges megállapodásokra tekintettel tarthatnak üléseket, illetve a kormány vagy 25 képviselő kérheti a Kneszet plénumának sürgősségi összehívását.
Az ultraortodox frakciók miniszterelnökkel kötött alkujához híven a héten gyorsított eljárásban kerültek véglegesítésre a háredi követelések – a Tóratanulási Alaptörvény, az ultraortodoxok dezertőrök letartóztatásának befagyasztása, a kásrut-törvény, miután a szefárd Sász, és az askenázi Jahadut HaTora frakciók viszonozták a a koalíció vitatott törvényeinek támogatását, – úgy mint a főügyész jogkörének gyengítését, a kormány ellenőrzésének kiterjesztését a médiatartalmak felett, illetve a legutóbb elfogadott katonai szolgálat idejének meghosszabbítását.
Tegnak estére az utolsó plenáris ülésen már csak a felosztás megszavazása lett volna soron, amikor Deri meggondolta magát, és újabb feltételt szabott a Kneszet választások előtti feloszlatása előtt, azt követelve, hogy csak abban az esetben szavazza meg az említett pártfinanszírozás növeléséről szóló törvényt, amennyiben az ellenzék is támogatja azt.
Az ominózus törvény rögzíti, hogy a Kneszet feloszlatásának időpontja július 17.; elfogadásához legalább 61 képviselő támogatása szükséges. Az ellenzék azonban elutasította Deri követelését, mondván – „ki akarja fosztani az államkasszát, és minket is magával akar rántani.”
A vita közepette a Kneszet jogi tanácsadója, Szagit Afik kijelentette -„ennek a törvénynek holnapig [péntek] át kell mennie. Ha sem a törvényjavaslat, sem más döntés nem határozza meg a feloszlatás időpontját, akkor a Kneszet egészen a választások előtti 90 nappal folytathatja működését. Azt javaslom, hogy a törvényt minden elemével együtt fogadják el.”
Afik szerint, amennyiben nem történt volna meg a törvény megszavazása a megadott időpontban, a Kneszet feloszlatása újabb hétig váratott volna magára, amit az ellenzéki Avigdor Liberman pártja, a Jiszráél Beitenu közleményben elutasított.
„a Kneszet jogi tanácsadójának állásfoglalása szerint a parlament nyári szünete nem függ semmilyen törvényhozási eljárás befejezésétől, azt eleve július 17-re tűzték ki. Ezt a jogi tanácsadó a Kneszet bizottságában, és az elnökség ülésein is hivatalosan rögzítette, és ennek megfelelően alakították ki a parlament munkarendjét – beleértve azt az erőszakos, és letaroló törvényhozási menetet is, amelyet a koalíció ezen a héten folytatott. Ezért a koalíció azon kísérlete, hogy az ülésszak lezárását a pártfinanszírozás növeléséhez kösse, teljesen alaptalan.”
A vita közepette a plénum még elfogadott egy ideiglenes rendeletet, amely megakadályozza a kötelező katonai szolgálat lerövidítését. Az eredeti törvényjavaslat szerint a sorkatonai szolgálat januártól 30 hónapra csökkent volna, amit a koalíció megakadályozott, így a katonák továbbra is 32 hónapig maradnak állományban.
A rendelet annak ellenére került megszavazásra, hogy a hadsereg jelezte teljesítőképessége határát, illetve a tartalékos rendszer összeomlását, miközben az ultraortodoxok elérték, hogy a koalíció törvénybe iktassa a háredi sorkatonai szolgálat alóli kibújást.
A kormány azzal indokolta a döntést, miszerint „a sorkatonai szolgálat meghosszabbítása ideiglenes rendelet keretében szükséges ahhoz, hogy a hadsereg teljesíteni tudja kitűzött céljait, és megfelelő választ adjon a fennálló biztonsági kihívásokra.”
Eközben, a Kneszet feloszlatása előtti felfordulás mögött álló Árje Deri a Kikar Hasábát riporterének, Jisai Cohennek hosszasan nyilatkozott, többek között cáfolva azon médiahíreket, miszerint az ultraortodox frakciók vezetői, közöttük ő maga is elutasították Netanjahu hűségnyilatkozatra vonatkozó kérését.
„Netanjahu miniszterelnököt támogatjuk a blokk élén, ő a legtapasztaltabb, ő az, aki velünk együtt halad. Ez a blokk, a hívő blokk, a mi blokkunk. Vannak kifogásaink ellenük, de nincs más alternatívánk. Természetesen nagyon támogatom, amit a miniszterelnök mondott, hogy igyekszik széles kormányt alakítani, mint mindig a Sász,” – közölte, azt állítva, hogy a bővítés csak abban az esetben lehetséges, ha ez a blokk marad az alap, amelynek legyen többsége,” – közölte, majd Netanjahu kihívója – Gadi Eizenkot terveit [Jásár] veszélyesebbnek nevezte a háredi világ számára, mint korábban Avigdor Lieberman vagy Naftali Bennett elképzeléseit.
Deri továbbá élesen kikelt a hadsereg vezérkari főnöke, Ejál Zamir ellen, bírálta a Legfelsőbb Bíróságot, és azt állította, hogy a háredi közösség elleni politikai és jogi fellépések mögött egy szélesebb ideológiai tömb, azaz a bal-liberális „kaplanisták” állnak.
Emellett, súlyos kritikát fogalmazott meg a Moszad kémügynökség Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök beszervezésére tett kísérlete, illetve az iráni rezsim megdöntésére irányuló próbálkozásokat taglaló titkosszolgálati információk kiszivárogtatására vonatkozóan.
Donald Trump elnök Izraelben csalódást keltő döntéseit illetően, azt állította, hogy Trump ugyan nagy jelentőségű vezető, de végső soron I-n irányítja a világ eseményeit, és a történések részei az Izrael megváltását eredményező folyamatnak.
Az interjú központi témája nyilvánvalóan a sorkatonai szolgálat alóli felmentés, miután Deri úgy véli, hogy a háredi közösség példátlan támadás alatt áll; és annak ellenére, hogy a kormány jobboldali, mégis a jogi rendszer, és bizonyos politikai szereplők a Tóratanulás világának gyengítésére törekednek. Továbbá, súlyos vádakat fogalmazott meg a herzlijai Reichman Intézet alapító professzora, Uriel Reichmannal kapcsolatban, aki állítólag megfenyegette a háredi közösségeket.
Végül, Deri a Legfelsőbb Bíróság elleni bojkottra szólított fel, azt javasolva a háredi pártoknak, hogy ne küldjenek képviselőket a testület által befagyasztott dezertőrök letartóztatási törvényének tárgyalása ügyében, mondván ki kell jelenteni, hogy nem fogadják el a Bíróság döntését. Továbbá, visszautasította azon vádakat, miszerint eleve tudta, hogy a törvényt a bíróság meg fogja semmisíteni.
Emellett, valótlannak nevezte a közvélemény kutatások eredményeit, bírálta az Agudat Jiszráél egyes vezetőit, akik szerinte kettős játékot játszanak, míg a Jahadut Hatora másik ága, a Degel HaTora vezetője, Mose Gafni kritikáira azt válaszolta, hogy szereti és tiszteli, és továbbra is együtt fognak dolgozni, majd viccesen megjegyezte, hogy Gafni néha „kicsit marokkói [indulatos] módon reagál.”
The post Netanjahu meg nem erősített Fehér Ház-i találkozója, és feloszlott a 25.Kneszet first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj