ujkeletlive
Választások
A 25.Kneszet feloszlatása után az október 27. választásokon induló pártok, és különböző szövetségek, illetve technikai fúziók listáinak összeállítása, majd a szeptemberi leadását követően kezdődik el valójában az erőteljes kampányidőszak.
Az előttünk álló július-augusztus a katonákat, és tartalékosokat terhelő többfrontos háború ellenére többnyire az iskolai szünet, és a nyaralás időszaka, ezért a választási kampány visszafogottabban érvényesül.
A libanoni, és szíriai front hátterében az iráni háború, illetve a gázai hadművelet újraindításának lehetősége Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és ügyvezető kormánya választási kampányának kulcseleme. Olyannyira, hogy a Likud hagyományos listás választását megakadályozni szándékozó Netanjahu nyomására, olyan szabályokat fogadtak el a párton belül, ami azontúl, hogy a miniszterelnök számára 8 saját jelöltet biztosít, kimondja azt is, hogy „vészhelyzet” esetén az előválasztások elmaradnak, és a listán fennmaradó többi helyet egy bizottság fogja kijelölni.
Az izraeli politikai szokás szerint a legtöbb esetben a jelöltek sorrendjéről az illető párt vezetése, vagy más belső testületei döntenek, a Likud, legalábbis eddig azon kevesek közzé tartozott, ahol demokratikus előválasztásokon dőlt el a következő Kneszetbe bejutók kiléte, és sorrendje.
A miniszterelnök pártja mellett, a korábban a megszűnés szélére sodródott Meretz és a Munkapárt maradványait összekovácsoló, Jáír Golán vezette baloldali Demokraták, illetve a Becalel Szmotrich pénzügyminiszter vezette Vallásos Cionizmus szintén előválasztáson döntik el parlamenti jelöltlistájukat.
Likud
A belső pártválasztási szabályzat körüli napokig tartó jogi és belső csatározások eredményeként elfogadás előtt álló kompromisszumos megállapodás középpontjában a területi választókerületek pozíciójának módosítása áll. Továbbá, többek között Netanjahu 8 saját helyére való tekintettel a lista nem jöhet létre anélkül, hogy ne tartalmazza a fogyatékossággal élők képviseletét; illetve olyan kiemelt kategóriákat, mint az új női képviselők, az új bevándorlók képviselete számára fenntartott helyeket, illetve az első ciklusukat töltő, jelenlegi Kneszet-képviselők bejutását biztosító mechanizmust.
Megjegyzendő, hogy a megállapodás nem tartalmaz általános női képviseleti garanciarendszert, de kiköti, hogy a miniszterelnök számára fenntartott közvetlen helyekből legalább 3-at nőknek kell biztosítani.
Demokraták
Jáir Golánt (2024) a Munkapárt, és a Meretz egyesülésével létrejött új párt megalakulásakor választották meg pártelnöknek, ezért a tegnapi előválasztáson nem kellett indulnia, biztosított volt listavezető helye.
A párt közleménye szerint a 112 376 regisztrált tagból, mintegy 97 ezren – azaz 86 százalékos részvételi arány mellett döntöttek a Demokraták listáján szereplőket illetően. A tegnapi voksolás érdekessége az izraeli politika első teljes egészében online lebonyolított előválasztása, amelyet biztonságos digitális szavazási rendszerrel tartottak meg, – jelentette a héber média.
Az októberi választásokon induló Demokraták tízes listáján Golán után, a második helyen Naama Lazimi képviselőnő indul, majd a reformrabbi Gilad Kariv; Efrat Raiten képviselőnő, a liberális aktivista Jaya Fink, Gabi Laszki, Omri Ronen, Michal Rozin, Mose Radman, majd az arab–zsidó együttélés szószólója Somaja Bashir, valamint Nimrod Sheffer nyugalmazott légierő-tábornok követik.
A választásokon először induló új párt elnöke, Golán azt ígérte, hogy frakciója kizárólag olyan kormánnyal lép koalícióra, amelynek első dolga lesz egy állami vizsgálóbizottság felállítása a Hamász 2023. október 7-i támadásához vezető mulasztások kivizsgálására. Ezt követően pedig hatályon kívül helyeznének „minden, az igazságügyi reformhoz kapcsolódó törvényt.”
„Az itt mögöttem álló csapat lesz több mint egymillió szavazó választása a szavazólapon,” – ígérte Golán a Kneszet-listát bemutató tel-avivi rendezvényen.
Irán – Trump bosszút ígér, és újabb Netanjahu-közeli hírszerzési kiszivárogtatás
A közel két hete újraindított, és egyre inkább eszkalálódó iráni háború közepette Donald Trump elnök tegnap azt ígérte, hogy a teheráni rezsim „megfizet” az amerikai katonák halála miatt, utalva a hétvégi jordániai amerikai bázisok elleni iráni csapás következtében megölt két katona halálára, – a harmadik maradványainak megerősítése még folyamatban, illetve az Észak-Irak-i incidensre, miután egy lezuhant iráni támadó drón fel nem robbant lőszereinek ellenőrzött megsemmisítése közben vesztette életét egy katona.
„Bármikor, amikor Irán megöl egy amerikai katonát, a többszörösét fogja megfizetni ennek a gyilkosságnak. Ezt az utasítást átadtam Pete Hegseth hadügyminiszternek, és Daniel Caine, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének,” – közölte Trump Truth Social közösségi platformján.
Egyelőre nem világos, hogy az elnök pontosan milyen „utasítást” adott a hadseregnek, de korábban azzal fenyegetőzött, hogy kiterjeszti az iráni célpontokat erőművekre, és hidakra, szárazföldi csapatokat küld a Kharg-szigeti olajközpont megszállására, valamint erőteljes csapásokkal fogja támadni a Pickaxe-hegy, mélyen a föld alatt fekvő, állítólagos atomlétesítményét.
A háború eszkalálódására utaló jelek, miszerint az USA további vadászgépeket, és légi utántöltő repülőgépeket csoportosít át a Közel-keletre, miközben a háttérben a közvetítők a feszültség csillapítására, kezdetben egy 10 napos tűzszünet elfogadása érdekében tárgyalnak, és a korábban aláírt Egyetértési Megállapodás tisztázását szorgalmazzák.
„Trump elnök jelenleg arra összpontosít, hogy Irán megfizesse a szándéknyilatkozat (MOU) megsértésének, és a Hormuzi-szorosban elkövetett folyamatos terrorcselekményeinek árát. Emellett az elnök felelősségre fogja vonni Iránt az amerikai katonák közelmúltbeli haláláért is. Ezek a súlyos csapások mindaddig folytatódnak, amíg az elnök másként nem dönt, ugyanakkor országaink között továbbra is zajlanak a tárgyalások,” – áll az újságíróknak eljuttatott washingtoni közleményben.
Az amerikai légierő további támadásai közben, Irán, többek között az USA kuvaiti támaszpontja ellen indított csapásokat, Maszúd Pezeszkián elnök pedig kijelentette, hogy a konfliktus „teljes körű háborúvá” alakult.
A Megállapodás összeomlását kihasználva, a választások előtt álló Binjámin Netanjahu miniszterelnök célja a háború egész régióra való kiterjesztése, és Trump elnök meggyőzése Izrael bevonása érdekében egy erőteljes iráni hadműveletbe.
Azt követően, hogy az ankarai NATO csúcstalálkozón résztvevő Trump elleni iráni merényletre vonatkozó hírszerzési információk továbbítását illetően számolt be az amerikai médiának „izraeli forrás,” mely adatok végül nem bizonyultak valósnak, a Wall Street Journal újabb, vélhetően hasonló miniszterelnök-közeli forrásra hivatkozva megjelent riportja szerint centrifugákat szállítottak a Pickaxe-hegy védett létesítményébe a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet után.
Az izraeli hírszerzési megállapításokat idézve a Journal-nak nyilatkozó izraeli forrás aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a legutóbbi izraeli hadművelet során nem érte elég csapás a nukleáris fegyverekhez kapcsolódó létesítményeket, mondván, hogy „van még tennivaló” utalva a Trump részéről is említett „Pickaxe-hegyre” is.
Megjegyzendő – az említett tavalyi izraeli-iráni háború során nem tekintették elsődleges semlegesítési célpontnak a Pickaxe-hegyet, hasonlóan a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet során sem, melynek oka, hogy bár a létesítményt régóta megfigyelés alatt tartják azon aggodalmak miatt, hogy Irán az alagutakat nukleáris berendezések tárolására vagy építésére, valamint egy kisebb dúsító létrehozására használhatja fel, ugyanakkor a helyszínen mély beágyazottsága révén a legerősebb amerikai B2 bunkerromboló támadása sem jelentene különösebb kihívást.
Mindenesetre, Irán külügyminisztere, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) nem válaszolt a WSJ megkeresésére.
„Valószínű, hogy Irán centrifugákat szállított az alagutakba [a Pickaxe-hegyen],” – nyilatkozta a WSJ-nak David Albright, a Tudományos, és Nemzetközi Biztonsági Intézet elnöke, hozzátéve, hogy szakértők szerint a föld alatti komplexu mélyen tömör szikla alatt fekszik, és elegendő hellyel rendelkezik több nukleáris vonatkozású létesítmény befogadására.
Nate Swanson, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának volt igazgatója azonban arra figyelmeztet, miszerint – „egy titkos áttörés a legrosszabb forgatókönyv. Nem ismerjük Irán szándékait, de a tény, hogy nem tudjuk ellenőrizni ezt a helyszínt, rávilágít arra, mennyire problémás a status quo. El kell érnünk, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megvizsgálja ezeket a dolgokat,” – tette hozzá.
A WSJ végül megjegyzi, hogy az izraeli forrás megállapításai nem teszik világossá, hogy honnan származnak az említett centrifugák, az sem kizárt, hogy tartalék centrifugák, de addig nem derül rá fény, amíg Irán nem biztosít hozzáférést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség számára a helyszínhez, és nem ad tájékoztatást az ott zajló tevékenységeit illetően.
The post Irán – Trump bosszút ígér, és újabb izraeli hírszerzési kiszivárogtatás first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
