ujkeletlive
Az iráni háború elmúlt fél éve során kombinált hadműveletek fokozásával, tűzszünettel majd végül összeomlott Egyetértési Megállapodással kényszerítve Modzstaba Hámenei ajatollah rezsimjét megadásra, egyelőre nincs megegyezés a Hormuzi-szoros megnyitásáról. A Teheránt segítő partnerekre is vonatkozó kényszerítő gazdasági szankciókkal való fenyegetés hátterében, Donald Trump elnök úgy tűnik egyelőre nem tervez további katonai beavatkozást.
A fegyvernyugvásra utaló jelek egyrészt, hogy az Egyesült Államok készen áll diplomáciai személyzetének visszaküldésére az iráni háború miatt kiürített Közel-keleti nagykövetségekre, másrészt az Axios úgy tudja, hogy Marco Rubio külügyminiszter az elmúlt napokban több szövetséges országbeli kollégájának megerősítette, miszerint – „egyelőre” nem várható újabb amerikai katonai műveletet, bár nem zárta ki a csapásokat amennyiben Irán támadna.
Rubio üzenete alátámasztja, miszerint a Fehér Házban úgy értékelik, hogy a tengeri blokád, illetve az erőteljes gazdasági fojtónyomás alkalmazása elegendő mértékben sújtja Teheránt, miközben amerikai tisztviselők állítása szerint folyamatosan növelik a Hormuzi-szoroson keresztül kijuttatott olaj mennyiségét. Az Axiosnak nyilatkozó washingtoni forrás szerint a szoros aknamentesítése fordulópontot jelent, semlegesítve Irán egyik leghatékonyabb nyomásgyakorlási eszközét. Az olajút teljes mértékű aknamentesítése azonban nem valószínű, inkább az ománi partokhoz közeli amerikai védelmet élvező szakaszra vonatkozhat.
A Fehér Ház többször hangoztatott hivatalos álláspontja szerint „az irániak elvesztették az ellenőrzést a szoros felett. Most az Egyesült Államok ellenőrzi,” – idézi az Axios egyik forrását, hozzátéve, miszerint az ellenőrzés egyben azt is jelenti, hogy az amerikai tengeri blokád megfosztja Iránt a létfontosságú bevételektől.
„Az iráni gazdaság szabadesésben van, a rezsim hadseregét pedig megtizedeltük,” – idézi az Axios Tommy Pigott külügyi szóvivőt, majd a Trump adminisztráció retorikájában ismét visszatérő rezsim megbuktatásának lehetőségére utalva, hangsúlyozta „valamennyi megmaradt pénzügyi mentőövet elvágjuk,” majd megismételte az elnök jövőképét, miszerint „Iránnak nem lehet atomfegyvere, és hogy minden szükséges eszközt fel fog használni ennek biztosítására.”
Az olajárak tegnapi mintegy 2 százalékos esését azonban nem az aknamentesítés, illetve a szankciók, és a blokád további alkalmazása okozta, hanem Irán bejelentése, miszerint újraindította a tárgyalásokat Ománnal a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről.
Ezt megelőzően, Aszim Munir pakisztáni vezérkari főnök folytatott tárgyalásokat Teheránban a háború befejezéséről. A Fehér Ház állítása szerint jelenleg nincsenek egyeztetések Iránnal, azt viszont elismerték, hogy Munir teheráni útja előtt beszélt Trumppal, majd később egy új javaslatot terjesztett elő a rezsim tárgyalói számára.
Ugyanakkor, az Axios amerikai forrása jelentéktelennek nevezte az Irán és Omán közötti diplomáciai erőfeszítéseket, továbbra is azt hangsúlyozva, hogy a szorost kizárólag az USA ellenőrzi.
Politika, választások
Winter jön!
A várakozásoknak megfelelően Ofer Winter a hadsereg volt dandártábornoka tegnap hivatalosan is bejelentette indulását az októberi választásokon „Izrael népe” pártja élén.
A hadseregtől visszavonult, vitatott megítélésű Winter korábbi kijelentései szerint új pártja adja majd Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormányalakításhoz szükséges 61. mandátumát, a közvélemény kutatások alapján azonban úgy tűnik, hogy inkább megosztja a jobboldalt. A 12-es csatorna legutóbbi felmérése alapján Winter jelenléte kapásból egy mandátumvesztést jelentene a Likudnak, Becalel Szmotrich és Vallásos Cionizmus pártja nem jutna be, Bennett pedig egy mandátummal erősödne.
A tegnapi jeruzsálemi kampánynyitón mintegy 300 támogató jelenlétében Winter hangsúlyozta, hogy az október hetedikei Hamász mészárlások után semmi sem maradhat a régiben, és mivel a politikusok katasztrófába sodorták az országot, ezért új pártra van szükség.
„Kevesebb politikát, több vezetést” ígérve, az új pártvezér az október 27-i választást „népszavazásnak” nevezte, olyan valódi kihívások kezelésére, mint „a háredik integrálása, és az ország javát szolgáló arabok bevonása a hadseregbe, a jogi reform végrehajtása, valamint a Negevtől Galileáig terjedő védelmi pénzek rendszere, illetve az elszabadult bűnözés felszámolását.” Továbbá, hangsúlyozta jelöltjei földrajzi sokszínűségét – akik az ország minden részéből érkeznek, és vannak közöttük világi, és vallásos zsidók, bevándorlók, valamint arab állampolgárok is.
Winter listáján Joseph Haddad arab-izraeli aktivista mellett olyan ismerős arcokat mutatott be, mint a meggyilkolt katona – Szaadia Derai törzsőrmester édesanyja; Netali Sem Tov, a 13-as csatorna korábbi újságírója; valamint Szigal Kraunik, akinek 54 éves Arik férjét október 7-én ölték meg a terroristák, a Be’eri kibuc elleni harc során.
Gafni lázadása
Az askenázi ultraortodox Jahadut HaTora, litván Degel HaTora ága elnöke zárt ajtók mögötti beszélgetésén azt állította, hogy nem fogja Binjámin Netanjahut javasolni miniszterelnöknek.
„A Likud nem méltó arra, hogy hatalmon legyen,” – közölte állítólag Mose Gafni a 13-as csatorna jelentése szerint, hanem azt fogja javasolni a párt vallási vezetőinek, hogy Gadi Eizenkot mellett álljanak ki.
A fejlemények mögött a miniszterelnök teljesítményével elégedetlen ultraortodox frakciók kritikái állnak, mivel Netanjahu nem tudta elérni az elmúlt négy évben a háredi sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító törvény elfogadását a Kneszetben.
A hosszú ideje zajló viták, és fenyegetések vége az lett, hogy a miniszterelnök jobboldali blokkjához hozzánőtt ultraortodox frakciók végül különváltak, és átültek az ellenzéki oldalra, a Kneszet feloszlatását azonban mindvégig megakadályozták. A különböző politikai nyomások ellenére a plénum legutóbbi feloszlatásáig nem sikerült megoldani a sorkatonai törvényt, ami egyes vallási vezetők Gafniéhoz hasonló célozgatásait eredményezte.
A 13-as csatorna szakmai riportere Joel Brim szerint Gafni már elkezdte puhítani frakciójuk aktivistáit, mondván -„tudom, kit fogok javasolni a rabbiknak a miniszterelnöki posztra – és az nem Netanjahu lesz. A Likud nem méltó arra, hogy kormányozzon, mert nem tudja, hogyan kell hatalmon lenni. A baloldallal sokkal könnyebb lesz együttműködni – a baloldal mindent eladna csak azért, hogy hatalomra kerüljön.”
Brim megjegyezte azt is, hogy Gafni tervei megegyeznek a szövetség Agudat Jiszráél ágán belüli hasonló véleményekkel, különösen Motti Babchik, Jichák Goldknopf tanácsadója álláspontjával, akit a guri haszid közösség egyik legbefolyásosabb személyének tartanak.
Eizenkot már korábban is folytatott tárgyalásokat Gafni pártjával, és politikai programja az ultraortodoxok ésszerű integrációját tartalmazza, miközben nem utasítja el a közös koalíciót.
Ilymódon, az askenázi Jahadut Hatora szakítása Netanjahu jobboldali blokkjával nem elképzelhetetlen, míg az Árje Deri vezette szefárd Sászt megbolygató Jichák Joszef volt főrabbi, és a Rabbinikus Tanács magasrangú vezetője korábbi kijelentései Eizenkot támogatására, inkább saját hatalmi törekvéseire vonatkozott, mintsem komoly szándékra.
The post Csendesedő iráni háború; Gafni lázadása, és Winter jön! first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
