ujkeletlive
Kampány, és közvélemény
Kevesebb, mint két hét alatt kell az októberi választásokon indulóknak leadni a pártok, illetve az egyesülések, és technikai szövetségek listáját. Míg az ellenzéki blokk, és arab frakciók a lényeget tekintve már döntöttek, a jobboldalon egyelőre marad a káosz.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormányzásának eddigi több mint 16 éve alatt rendre a Likud vonzásában kialakult bebetonozott jobboldali blokkot állította szembe az ellenzék többnyire sikertelen próbálkozásaival. Következésképpen, a Netanjahu-blokk leváltása kizárólag a jobboldali szavazók megosztása révén lehetséges.
A helyzet jelenlegi állása szerint a miniszterelnök négy évig – többnyire mesterséges lélegeztetéssel fenntartott koalícióján belül megindult repedések jelzik, hogy az október hetedikei Hamász mészárlásokat kivizsgáló állami bizottság megakadályozása, illetve a háredi sorkatonai szolgálat alóli kibújás megengedése Netanjahu vártnál sokkal nagyobb elutasítását eredményezi, melynek politikai felhajtó erejét az ellenzéken kívül, a Likudból kiváló Juli Edelstein és Gilad Erdan, illetve a legutóbb berobbant Ofer Winter dandártábornok igyekszik hasznosítani. A független blokkban induló jobboldali dezertőrök sorát gyarapítja Chili Trooper és Joáz Hendel tartalékosok érdekeit védő cionista pártja, emellett sereghajtóként a választási küszöbtől fényévekre agonizáló, valaha jobb napokat is megélt Beni Gantz [Kék Fehér] bejutásához a következő Kneszetbe valamiféle csodára lenne szükség.
Összességében, a számtalan jobboldali különutas párt egyelőre nem valószínű, hogy átlépné a választási küszöböt, ezen forgatókönyv szerinti töredék szavazatok pedig inkább az ellenzéki blokknak kedveznek. Hangzatos szólamokkal kampányoló Winter „Izrael népe” listája a médiának köszönhető nagy felhajtás következtében feljött ugyan a bejutáshoz szükséges 4-6 mandátum szintjére, ami azonban nem garantálja a biztos bejutást, és a dandártábornok reményei szerinti „királycsináló” előnyöket.
Ezenkívül, a jobboldali blokk koalíción belüli törése egyelőre szintén megoldatlannak tűnő gondot okoz. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter [Ocma Jehudit] kategorikusan elutasította Netanjahu közvetítésével a találkozást, és egyesülési tárgyalást riválisával, Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszterrel, aki viszont Ben-Gvirrel ellentétben nem tudja felvenni a harcot a Winter-jelenséggel, és egymagában indulva kiesne a következő Kneszetből. Netanjahu úgy tűnik hiába vár a Szmotrichnak nyújtott mentőövre, Ben-Gvir, és Winter sem hajlandó mandátumokat veszteni Szmotrich miatt. Köztudott, hogy a miniszterelnök végső esetben behúzza „Grandmaizert” [Szmotrich gúnyneve] és biztosít számára egy rezervahelyet, ami nem fog nagy sikert aratni a Likudon, és a magukra hagyott Vallásos Cionizmus táborán belül sem.
Végezetül, de nem utolsó sorban a Netanjahu-blokk eddigi biztos támasztéka, a két ultraortodox frakció támogatása sem egyértelmű. A szefárd Sász jelenlegi 11 mandátuma helyett, alig 7-8 jöhet össze köszönhetően a meredek sorkatonai szolgálat elutasításának, amelyet a párt mindenható vezetője Árje Deri, és a mögötte álló Rabbinikus Tanács erőltetett.
Emellett, az ominózus katonai kibújási törvény elmaradása az askenázi Jahadut Hatora szövetséget alaposan Netanjahu ellen fordította. A szövetség litván Degel HaTora ágának vezetője, Mose Gafni nyíltan vállalt különutas politikája – miszerint nem jelenti ki előzetesen Netanjahu miniszterelnöki támogatását, szintén aggodalmakra adott okot a jövőt illetően. A miniszterelnök Derivel folytatott hosszú beszélgetésen próbálta meggyőzni évtizedek óta legközelebbi szövetségesét, hogy vessen be mindent askenázi vonalon, mondván – „csak akkor van esélyünk győzni, ha a blokkon belül nem vesznek el szavazatok.” A siker egyelőre nem borítékolható, ugyanis a Jahadut HaTora stabil 8 mandátumával szemben, a Sásznak komoly népszerűségvesztést kell leküzdenie, és elsősorban nem a miniszterelnök gondjaira, hanem a parlamenti székek növelésére kell koncentrálnia. Ráadásul Jichák Joszef volt főrabbi, és a Sász vallási tanácsának magasrangú vezetője implicite már jelezte, hogy Netanjahu kihívójával, Gadi Eizenkottal elképzelhetőnek tartja a megállapodást a következő kormányban.
A jobboldalon belüli zűrzavart a közvélemény kutatások is alátámasztják. A 12-es csatorna „Ulpan Sisi” felmérése kiugróan magas, mintegy 27 százalékos különbséget mutat a miniszterelnöki tisztségre való alkalmasság terén, ami tükröződik az ellenzék immár 50 százalékra növekedett támogatásán is.
A Midgam Intézet [Mano Geva] és az iPanel együttműködésével készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 59 százaléka elutasítja Netanjahut miniszterelnökként, míg mindössze körülbelül egyharmaduk [31%] szeretné, ha folytatná a kormányzást.
Ugyanakkor, az izraeli választók körében nem aratott sikert a Jes Atidból kilépő Joáv Szegalovitz, és a Manszúr Abbász vezette arab Ra’am együttműködésének terve. A felmérés szerint a megkérdezettek 29 százalék Itamar Ben-Gvirt, míg 21 százalék jelölte meg Szegalovitzot jövőbeli belügyminiszternek. Az arab pártok szavazói körében Ben-Gvirt 0 százalék, míg Szegalovitzot 45 százalék támogatja, 41 százalék pedig egyiküket sem tartja alkalmasnak belbiztonsági miniszternek.
Továbbá, a küszöbön álló tanévnyitás előtt az izraeli oktatási rendszer kiugróan rossz osztályzatot kapott; a válaszadók 68 százaléka tartja „rossznak,” míg mindössze 25 százalék szerint „jó.” Megjegyzendő, hogy Netanjahu tömbjének szavazói 47 százaléka szerint az oktatási rendszer rossz, míg 43 százalék szerint jó.
Az oktatás ügyének kezelésére vonatkozóan a megkérdezettek 50 százaléka részesítené előnyben a Gadi Eizenkot vezette kormányt, míg 25 százalék támogatja Netanjahu koalícióját. Az arányok egy Naftali Bennett vezette kormány esetében hasonlóak.
A jelenlegi oktatási miniszter, Joáv Kisch [Likud] jelenlétét hasonló pozícióban a válaszadók 63 százaléka elutasítja, és mindössze 12 százalék támogatja megbízatásának folytatását. Figyelemre méltó, hogy Netanjahu saját tömbjén belül is jelentős az ellenállás a miniszterrel szemben, szavazóik 40 százaléka utasítja el Kisch további oktatási miniszteri pályafutását.
Végezetül, Ofer Winter múlt héten hivatalosan is bejelentett pártja a felmérés szerint a szavazatok 4%-ára, azaz körülbelül hat mandátumra lenne jogosult, míg az úgynevezett „harmadik blokk” – Chili Tropper, Gilad Erdan, és Beni Gantz pártjai külön külön nem lépik át a küszöböt, míg összességében a szavazatok 5%-át kapták.
The post Kampány, és közvélemény – az erősen megosztott jobboldali bázis változást akar first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live


















Tokaj







































