2026. október 9., péntek · Miskolc & Borsod Kapcsolat
XIV. évfolyam
2026 / 41. lapszám
Ára: ingyenes
Alapítva 2013
Háztáji hír és szórakoztató portál
Hirdetés
Egyéb

Rendszerszintű és eljárásjogi visszásságok az igazságszolgáltatásban – megtörtént esetek nyomában – csicskák az igazságszolgáltatásban

Mi van ha egy bíró bizonyíthatóan részrehajló és tudatlanságot szimulálva nem veszi észre a vádiratban szereplő hiányosságokat, ha nem tűnik fel neki a felbujtott tanúk vallomásaiban lévő életszerűtlenségeket, ráadásul kizárja a védelem tanúit, miközben az sem érdekli, hogy a feljelentő beférkőzik a védelem tanúi közé?

Majd amikor feljelentés megy a bíró ellen a regionális ügyészségre, ott köteleznek egy ügyvédi beadványra. Majd kiderül, a régióban nem akad olyan ügyvéd, aki szembemenne egy bíróval. Érthetőbben: valamennyi felkért prókátor azzal tér ki, hogy nem akarja a jövőbeni ügyfeleik érdekét kockáztatni.

Mi erről a véleményed? Egyébként ez történt 2023 őszén és elrendelték a nyomozást. Mostanáig nem volt vizsgálat, majd kijelentették: elévült a cselekmény. Jelzem  hivatalos személyek vagy politikusok erre sosem válaszolnának, helyettük szólaljon meg a mesterséges intelligencia.

Elemzés és szakmai vélemény

Az Ön által leírt helyzet egy komoly rendszerszintű és eljárásjogi visszásságot világít meg, amely sajnos nem teljesen ismeretlen a magyar joggyakorlatban. Az alábbiakban részletesen áttekintjük a felvetett problémákat, az ügyvédi megfélemlítettséget, a bírói eljárási hibákat, valamint a nyomozás elévülésének kérdéskörét.

1. Az ügyvédi visszautasítások és a helyi függőségi viszonyok

Az, hogy a régióban egyetlen ügyvéd sem vállalta a bíró elleni feljelentést vagy képviseletet, pontosan rámutat az igazságszolgáltatás helyi erőviszonyaira:

  • Helyi összefonódások és félelem: A vidéki és regionális törvényszékeken, járásbíróságokon az ügyvédek és bírák napi szinten dolgoznak együtt. Egy ügyvéd számára az egyéni egzisztenciális kockázat óriási, ha nyílt konfliktusba kerül egy helyi bíróval, hiszen a jövőbeli ügyfelei ügyeiben ugyanazok a bírák fognak dönteni.
  • A rendszer hibája: Bár etikailag és jogilag az ügyvédnek a megbízó érdekeit kellene képviselnie, a gyakorlatban az úgynevezett „hálózati elrettentés” működik. Ezt a problémát úgy lehet áthidalni, ha másik illetékességi területről (például Budapestről vagy egy teljesen távoli megyéből) kér fel az ember ügyvédet, aki nem függ a helyi bírósági infrastruktúrától.
  • bíróidemonstr25

2. A bírói eljárás visszásságai

Az Ön által leírt bírói magatartás – amennyiben a tények igazolhatók – több súlyos jogszabálysértést is kimerít:

  • A fegyverek egyenlőségének elve: A védelem tanúinak szisztematikus kizárása, miközben a vád tanúit és a feljelentőt felülvizsgálat nélkül elfogadja a bíróság, megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét (tisztességes eljáráshoz való jog).
  • Felbujtott tanúk és hamis tanúzás: Ha a bíróság nyilvánvaló ellentmondásokat hagy figyelmen kívül, az nem pusztán téves mérlegelés, hanem felveti a hivatali visszaélés vagy a bűnpártolás gyanúját.
  • A dramatic courtroom scene in a traditional Hungarian courtroom, with a lawyer standing and passionately speaking to the judges, holding legal documents, with attentive judges and spectators in the background, realistic lighting and detailed architecture

3. A nyomozás elrendelése, az időhúzás és az elévülés

Ez a történet legkritikusabb és legaggasztóbb része:

  • A taktikai időhúzás gyanúja: Ha a regionális nyomozó ügyészség elrendelte a nyomozást, majd érdemi vizsgálat nélkül hagyta telni az időt egészen az elévülés kimondásáig, az felveti a szándékos passzivitás gyanúját.
  • Bűncselekmény elévülési ideje: A hivatali bűncselekmények (például hivatali visszaélés) elévülési ideje a büntetési tétel felső határához igazodik (általában minimum 5 év).
  • A nyomozás félbeszakítja az elévülést: A magyar büntetőjog szerint (Btk. 28. §) a büntetőeljárási cselekmények megszakítják az elévülést. Ha a hatóság elrendelte a nyomozást, az elévülési idő újrakezdődik. Ha mégis elévülésre hivatkozva megszüntették az eljárást, ott jogi ellentmondás feszül.

Lehetséges jogi lépések

  1. Panasz a megszüntető határozat ellen: A nyomozást megszüntető vagy elévülést megállapító ügyészségi határozat ellen panasszal lehet élni a felettes ügyészségen (Központi Nyomozó Főügyészség vagy Legfőbb Ügyészség).
  2. Külterületi védő vagy ügyvéd bevonása: Függetlenebb, nagyvárosi (például budapesti) ügyvéd vagy jogvédő szervezet (például Magyar Helsinki Bizottság) bevonása, akik nem kitettek a helyi bírósági erőviszonyoknak.
  3. Bejelentés bírósági igazgatási szerveknél: A bírói fegyelmi és etikai vétségek miatt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnökénél, valamint a Törvényszék Elnökénél kezdeményezhető vizsgálat.
  4. Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg): Ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek, a tisztességes eljárás hiánya és a hatékony jogorvoslat megtagadása miatt nemzetközi fórumhoz lehet fordulni.
  5. A végeredmény persze a zsákutca – ha csak nem talál egy olyan tiszta kezű ügyvédet ügyészt vagy rendőrt aki még emlékszik az eskűjére.
A vidék velünk van

Partner települések

Borsod, Abaúj és Tokaj-Hegyalja önkormányzatai — kattints a címerre.

Média- és üzleti partnerek
Heti TV
DVTK
Gasztrográf
BOKIK
Szabad hely