Amikor egy egyszerű tolvaj elvisz egy biciklit, a rendőrség napokon belül megtalálja; amikor azonban milliárdos közpénzek, fiktív számlagyárak vagy állami támogatások tűnnek el, a felelősök gyakran hetekkel a hatósági fellépés előtt kényelmesen felülnek egy külföldre tartó repülőgépre. A közvéleményjoggal teszi fel a kérdést: miért késnek a hatóságok, kik az igazi „magyar fejvadászok”, és vajon a jól felszerelt Terrorelhárítási Központ (TEK) miért nem hozza haza a határokon túl bujkálókat?
1. A felkészült távozás művészete: Balogh Sándor és a milliárdos elit
A szerencsi kötődésű, a Magyar Afrika Társaság (AHUT) alapítójaként és a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójaként ismertté vált Balogh Sándor esete iskolapéldája a tudatos kivonulásnak. Mire a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a rendőrség kiadta ellene a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatti nemzetközi elfogatóparancsokat, Balogh már elérhetetlen volt.
A sajtó hetekkel a leléépése előtt tele volt a cégei átírásával és a költözködéssel. A nyomozók mégsem léphettek közbe, mert a büntetőeljárási törvény szigorú korlátot szab: amíg a könyvelői és adószakértői vizsgálatok nem zárulnak le megalapozott gyanúval, az érintett szabad állampolgárként mozoghat és utazhat. Mire az elfogatóparancs élesedett, Balogh afrikai kapcsolatrendszerének védelmébe vonult – olyan országokba, amelyeknek nincs kiadatási egyezményük Magyarországgal.
Hasonló mintázat látható a nemzetközi térben mozgó elitnél: a vagyont nem készpénzes táskákban mentik, hanem trustokba, dubaji ingatlanokba és offshore holdingokba helyezik, mielőtt az első hivatalos irat megérkezne.
2. Kik a magyar „fejvadászok”, és létezik-e valódi fejpénz?
A hollywoodi filmekkel ellentétben Magyarországon magánszemélyek nem végezhetnek fegyveres fejvadászatot. A feladatot az állami elit egység látja el:
-
KR NNI Célkörözési Osztály: A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda berkein belül működő nyomozók alkotják a hivatalos hazai fejvadászcsapatot. Ők a tagjai az ENFAST (European Network of Fugitive Active Search Teams) hálózatnak. Nem páncélautókkal járnak, hanem digitális lábnyomokat, repülési adatokat és pénzügyi tranzakciókat elemeznek, és a külföldi partnerszervekkel együttműködve hajtják végre az elfogásokat (mint tették azt korábban „Bróker Marcsi” esetében Belize-ben).
-
A fejpénz (Nyomravezetői díj): A Rendőrségi Törvény alapján a rendőrfőkapitány tűzheti ki, és az államkincstár fizeti ki annak a civilnek, aki döntő, közvetlen információt ad a szökevényről.
-
Hétköznapibb körözéseknél az összeg 100 000 – 500 000 forint.
-
Kiemelt, súlyos bűncselekményeknél a díj elérheti az 5–10 millió forintot is.
-
A kifizetés szigorúan titkos és adómentes, de bűntárs vagy hivatásos rendőr nem veheti fel.
- Egyszerűbben fogalmazva a cinkosa hiába köpné be.
-
3. Miért nem veti be a TEK-et az állam a külföldi milliárdosok ellen?
Gyakran felmerül a kérdés: ha a Terrorelhárítási Központ komoly technikai és fegyveres arzenállal rendelkezik, miért nem utazik ki, és miért nem hozza haza a bujkáló gazdasági bűnözőket?
A válasz három alapvető tényezőben rejlik:
-
A nemzetközi szuverenitás szigorú korlátja: Egyetlen ország fegyveres egysége sem intézkedhet önhatalmúlag egy idegen állam területén. Ha a TEK engedély nélkül bilincselne meg valakit Dubajban vagy Afrikában, az idegen állam felségjogának megsértését és köztörvényes emberrablást jelentene. A letartóztatást mindig a befogadó ország helyi rendőrségének kell foganatosítania a kiadatási egyezmények keretében.
-
Eltérő profil: A TEK taktikai beavatkozó szerv (túszejtés, terrorfenyegetettség, fegyveres bűnözők belföldi felszámolása). Egy gazdasági elkövető felkutatása nem falbontást, hanem banki adatbázisok és nemzetközi cégnyilvántartások hónapokig tartó elemzését igényli – ami a célkörözők feladata.
-
A politikai szándék aszimmetriája: Amikor 2018-ban a volt macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit kellett kimenekíteni a börtönbüntetése elől a Balkánon keresztül, a magyar államgépezet bebizonyította, hogy diplomáciai fedezékkel képes határokon átnyúló logisztikai műveletet végrehajtani. Egy külföldre menekült hazai gazdasági szereplőnél azonban éppen az ellenkezője igaz: egy bíróság elé állított, vádalkura kész belső gazdasági szereplő nyilvános vallomása komoly politikai kockázatot hordozna. A távoli, elhúzódó szökés sokszor a legkényelmesebb forgatókönyv a döntéshozók számára.
Tokaj
