A végítélet örök visszatérése: Miért várja az emberiség évezredek óta a világvégét? - már nagyon aktuális - mi egyszer már elbúcsuztunk

A világvége-jóslatok nem elszigetelt tévedések, hanem az emberi kultúra legősibb, ciklikusan visszatérő forgatókönyvei. Bár a technológiai fejlődéssel a fenyegetések jellege átalakult — a bibliai kénköves esőt felváltották az üstökösök, a számítógépes vírusok vagy a fekete lyukak —, a mögöttük meghúzódó pszichológiai és társadalmi mechanizmus évezredek óta változatlan.

Pontos számot nehéz mondani, mert kisebb szekták és önjelölt próféták szinte minden évben hirdetnek apokalipszist, de az utóbbi száz évben több mint 70–80 szélesebb körben dokumentált, konkrét dátumhoz kötött világvége-jóslat született.

Ezek közül a legnagyobb társadalmi visszhangot, sajtófigyelmet vagy vallási pánikot kiváltó próféciák az alábbi idővonal szerint alakultak:

1920–1950-es évek: Új vallási mozgalmak és a rádió korszaka

1935. szeptember: Wilbur Glenn Voliva amerikai evangélista azt hirdette, hogy a világ egyetlen csettintéssel eltűnik.
1936, 1943: Herbert W. Armstrong, a Worldwide Church of God alapítója először 1936-ra, majd a kudarc után 1943-ra tette a hívők elragadtatásának és a világ pusztulásának idejét.
1941: A Jehova Tanúi közössége az armageddoni végkifejlet közeli beteljesedését várta a második világháború eseményei közepette.

1950–1980-as évek: UFO-kultuszok és bolygóegyüttállások

1954. december 21.: Dorothy Martin és UFO-szektája szerint hatalmas özönvíz pusztította volna el a Földet, miközben őket repülő csészealjak mentik ki. (A beteljesületlen jóslat lélektani hatásait dolgozta fel a híres szociológiai alapmű, a When Prophecy Fails.)
1962. február 4–5.: Egy ritka bolygóegyüttállás és napfogyatkozás miatt Jeane Dixon asztrológus és több indiai jós világméretű katasztrófát jövendölt, ami Indiában tömeges imaláncokat váltott ki.
Emlékszem ebben az időben a rádióban és a tévében nem is nagyon beszélhettek erről. Valahogyan, máig sem tudom mégis az egész ország erről beszélt. Végül rákényszerült a kommunikáció hivatalos csatornája is, próbálták elviccelni, ami csak olaj volt a tűzre. Jómagam 13 esztendős voltam és az előző napon a néhai Kállai Laci és Straub Sanyi barátaimmal a házunk kapujában latolgattuk mi is lesz a következő napon. Hittük s meg nem is. Minden esetre érzelmesen elbucsúztunk egymástól, hogy aztán másnap automatikusan elfelejtettük ezt az egészet. Ám azóta is tanakodok magamban milyen is lehet egy világvége. Egy apokalipszis, egy özönvíz vagy egy véletlenszerű atomrobbanás egy űrbéli támadással kobinálva. Néhány amerikai katasztrófafilm végig nézése után már van némi fogalmunk minderről. Tudjuk nem gyors lefolyású és nem fog fájni. Mint ahogyan a legutóbbi műtétemkor felkészültem a szokásos orvul történő hátbaszúrásos injekcióra amitől egy fél napig nem lehet talpra állni és nyomban elveszted a lábaid érzetét. Úgy érzed, deréktől lefelé minden odalett. Nos, utoljára , máig sem tudom miért a világvégémet egyszerűsítették, egy amolyan búvármaszkot nyomtak a képemre és számolnom kellett volna. Persze rögtön elaléltam és ki tudja mikorra tértem magamhoz, csak arra emlékszem egy kedves szimpatikus szakápoló állt az ágyam fellett, kérdezgette hogyan érzem magam. Szóval ma már számomra a világvége valahogyan igy kezdődik.
1975: A Jehova Tanúi soraiban komoly várakozás övezte ezt az évet, mint az emberiség teremtése óta eltelt hatezer év leteltét és Armageddon lehetséges kezdetét.
1982. március 10. („Jupiter-effektus”): John Gribbin és Stephen Plagemann asztrofizikusok elmélete szerint a Naprendszer kilenc bolygójának egy oldalra kerülése gigantikus napkitöréseket és a Föld kérgét széttépő földrengéseket okozott volna.
1988. szeptember: Edgar Whisenant mérnök 88 Reasons Why the Rapture Will Be in 1988 címmel adott ki könyvet, amelyből több millió példány fogyott el.

1990-es évek: Szekta-tragédiák és a Nostradamus-láz

1994. szeptember 6.: Harold Camping rádiós evangélista első nagy horderejű dátuma Krisztus második eljövetelére.
1997. március: A Hale–Bopp-üstökös feltűnésekor a Heaven’s Gate (Menny Kapuja) szekta 39 tagja követett el rituális öngyilkosságot, mivel hitték, hogy az üstökös mögött haladó űrhajóra szállva menekülhetnek meg a földi tisztítótűz elől.
1999. augusztus: Nostradamus félreértelmezett jóslatai (a „rettegés nagy királya az égből”) és az 1999-es teljes napfogyatkozás keltett világméretű hisztériát.
1999. december 31. / 2000. január 1. (Y2K): A technológiai civilizáció összeomlását várták az ezredfordulós számítógépes dátumkezelési hiba (Millennium Bug) miatt, amihez millenarista vallási apokalipszis-várakozások is társultak.

2000 után: A digitális korszak hisztériái

2008. szeptember 10.: A CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) indításakor sokan attól tartottak, hogy a kísérletben létrejövő mikroszkopikus fekete lyukak elnyelik a Földet.
2011. május 21. és október 21.: Harold Camping globális hirdetési kampánnyal (óriásplakátok, buszreklámok) hirdette meg a világvégét, először májusra, majd a kudarc után októberre módosítva a dátumot.
2012. december 21. (A maja világvége): A modern történelem legnagyobb médiavisszhangot kapott világvégéje. A maja naptár 13. baktun-ciklusának lejárta köré szerveződő elméletek bolygóütközést (Nibiru/Planet X), pólusváltást és napkitöréseket jósoltak.
2017. szeptember 23.: David Meade numerológus elmélete, miszerint a Jelenések könyve 12. fejezetének csillagállása egybeesik a Nibiru bolygó Földbe csapódásával.

Honnan ered az apokalipszis iránti megszállottság?

Az apokalipszis-várás gyökerei az ókori vallásokig nyúlnak vissza. Három fő szellemi és történelmi forrás táplálja ezt a gondolkodásmódot:

A lineáris idő és az abszolút igazságtétel: Az ókori perzsa zoroasztrizmusból, majd a zsidó és keresztény eszkatológiából ered az az elképzelés, hogy a történelemnek van egy kezdete és egy elkerülhetetlen, morális végpontja. A Jelenések könyve (Apokalipszis) szerint a gonosz elbukik, a hűségesek jutalmat kapnak, a világ pedig megtisztul a szenvedéstől.
Katasztrófák és válságok kollektív traumája: Amikor a társadalom mély válságba kerül — háborúk, járványok, gazdasági összeomlás idején —, felerősödik az apokaliptikus hangulat. A pestisjárványok, az 1840-es évek amerikai gazdasági bizonytalansága vagy a hidegháború nukleáris fenyegetettsége mind újabb és újabb mozgalmakat szültek.
Ciklikus naptárak és csillagászati mérföldkövek: Más civilizációk nem végpontban, hanem ciklusokban gondolkodtak. A maja naptárrendszer vagy az asztrológiai korszakváltások (például a Vízöntő kora) szintén táptalajt adtak azoknak a modern félreértelmezéseknek, amelyek a korszakzárást a fizikai pusztulással azonosították.

A visszatérő sémák: A négy leggyakoribb világvége-típus

Az elmúlt évszázadok jóslatai meglepő formai hasonlóságot mutatnak. A próféták és mozgalmak szinte mindig ugyanazt a négy sablont használják:

A numerológiai és bibliai számolgatás: William Miller 1844-re hirdette meg a végítéletet (ez volt a híres „Nagy Csalódás”), Edgar Whisenant 1988-ra, Harold Camping pedig 1994-re és 2011-re számolta ki a dátumot szentírási számok szorzásával.
Égi jelek és bolygókatasztrófák: Egy üstökös megjelenése vagy ritka bolygóállás gyakran pánikot kelt. Az 1910-es Halley-üstökös mérgező cianogén gázaitól való félelem, az 1982-es „Jupiter-effektus”, vagy a Menny Kapuja szekta 1997-es tragédiája mind a csillagászati jelenségek téves magyarázatából táplálkozott.
Technológiai paranoia: A modern kor szorongása, hogy a gépek fellázadnak vagy a technológiai civilizáció kártyavárként omlik össze. Ennek legtisztább példája az ezredfordulós Y2K-pánik volt, később pedig a CERN részecskegyorsítójától való rettegés.
Újrafaragott ősi mítoszok: Amikor egy egzotikusnak vélt régészeti leletet a popkultúra és a bulvármédia világméretű mítosszá fúj fel.

Mi történik, amikor elmarad a világvége?

A szociológia és a szociálpszichológia régóta vizsgálja, miért nem tűnnek el ezek a mozgalmak a kudarc pillanatában. Leon Festinger 1956-ban egy elmaradt özönvizet váró UFO-szekta megfigyelése után alkotta meg a kognitív disszonancia elméletét.

Amikor a megjósolt dátum elmúlik és a Nap másnap is felkel, a hívők ritkán ismerik el a tévedést. Ehelyett tipikus magyarázatok lépnek életbe:

Számítási hiba: „Rossz naptárt vettünk alapul, a valódi dátum három év múlva esedékes.”
Lelki, nem fizikai beteljesülés: „A végítélet megtörtént a szellemvilágban, csak a földi szemek még nem látják.”
Az ima ereje: „A hívők buzgósága megmentette a világot, Isten haladékot adott.”

A világvége-várás valójában nem a pusztulásról, hanem a kontroll illúziójáról szól: az emberi elme nehezen viseli a véletlenek uralta, bizonytalan világot, egy konkrét végítélet dátuma pedig bármilyen rémisztő is, rendet és célt ígér a káoszban.