Avi/ujkelet.live

A háború 818. napja : Jó estét!

Jön a 2. szakasz?

Miközben a Hamász terrorszervezet azt híreszteli, hogy az új amerikai vezetés „megértő” a fegyverarzenáljuk megtartásával kapcsolatban, Donald Trump megválasztott elnök nyilvánosan a terrorcsoport teljes leszerelését követeli.

Miért fontos? A Hamász narratívája és a Trump-adminisztráció nyilvános álláspontja közötti szakadék meghatározhatja a gázai háború lezárásának dinamikáját. A tét nem kisebb, mint hogy a Hamász megőrizheti-e katonai képességeit egy esetleges rendezés után.

A háttér: A katari Al-Araby Al-Dzsadid mai jelentése szerint – amelyet a Ynet szemlézett – a Hamász forrásai azt állítják:

  • Körülbelül két héttel ezelőtt Miamiban titkos találkozóra került sor Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja, valamint Katar, Egyiptom és Törökország képviselői között.
  • A források szerint a felek megállapodtak a megállapodás „második szakaszára” való átlépés felgyorsításában.
  • A Hamász azt állítja: „Az amerikai kormányzat érti a fegyverkérdés természetét és annak összetettségét.”

A másik oldal: Ez az optimizmus a Hamász részéről éles ellentétben áll Trump legutóbbi kijelentéseivel.

  • A feltétel: „Amilyen gyorsan csak lehet” át kell térni a második szakaszra mondta Trump, de hangsúlyozta: „le kell fegyverezni a Hamászt.”

Izraeli aggályok: Az izraeli hadsereg és a politikai vezetés attól tart, hogy a gyors előrelépés érdekében az amerikai kormány „lazíthatja” a biztonsági feltételeket, és túl sok engedményt tehet a Hamász leszerelésének ütemezésében.

Kettős mérce?

Az izraeli hatóságok egy „párhuzamos importrendszert” tartanak fenn Gázában, amely lehetővé teszi a kereskedők számára olyan áruk behozatalát, amelyeket a segélyszervezetektől biztonsági okokból megtagadnak.

A helyzet: A The Guardian katonai, diplomáciai és humanitárius forrásokra hivatkozva állítja: a feketelistás eszközök szabadon áramlanak a kereskedelmi csatornákon.

A részletek:

  • Tiltott, mégis elérhető: Olyan „kettős felhasználású” tárgyakról van szó (például generátorok és fém raklapok), amelyeket az izraeli kormány hivatalosan azért korlátoz, mert a Hamász katonai célokra használhatná fel őket.
  • Nyílt árusítás: Ezek az eszközök – amelyek a segélyszállítmányokból hiányoznak – mostanra megjelentek a gázai piacokon, ahol bárki megvásárolhatja őket.
  • Diplomáciai megütközés: „Rendkívül valószínűtlen, hogy az izraeliek ne tudnának erről” – nyilatkozta egy diplomáciai forrás, „sokkolónak” nevezve, hogy ezek a tételek kereskedelmi úton bejuthatnak.
    • Az amerikai tisztek a tűzszünetet felügyelő központban állítólag már több mint egy tucatnyi tétel (például sátorrudak) tiltólistáról való levételét kérték az izraeli hadseregtől, de eddig sikertelenül.
  • A COGAT határozottan cáfol. Állításuk szerint „egységes szabályozást” alkalmaznak a magánszektorra és a segélyszervezetekre is, és tagadják a szállítmányok késleltetését.

Mindeközben: 37 segélyszervezet működése nehezül el az izraeli regisztrációs szabályok szigorítása miatt. Izrael közölte velük, hogy 60 napon belül be kell szüntetniük a tevékenységüket, hacsak nem adják át a palesztin alkalmazottaik részletes adatait.

Szomáliföld, az új barát

Miután Netanjahu miniszterelnök történelmi döntéssel elismerte Szomáliföld függetlenségét meglehet, hogy az ország elnöke már januárban Jeruzsálembe látogat, hogy csatlakozzon az Ábrahám-egyezményekhez, jelentette tegnap a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.

Miért fontos? Szomáliföld az első olyan szakadár állam, amelyet Izrael (és ezzel az első ENSZ-tagállam) hivatalosan elismert. Ez a diplomáciai áttörés alapjaiban rajzolhatja át a Vörös-tenger térségének geopolitikai térképét, miközben komoly feszültséget szül Szomáliával és a regionális szereplőkkel.

A részletek:

  • Januári vizit: Abdirahman Mohamed Abdullahi elnök várhatóan január második hetében érkezik Izraelbe. Ez lesz az első nyilvános látogatása (korábban csak titokban járt az országban), ahol a tervek szerint országa hivatalosan is aláírja az Ábrahám-egyezményeket.
  • Átfogó paktumok: A látogatás során a felek nemcsak diplomáciai, hanem mezőgazdasági, bányászati, energetikai, biztonsági és infrastrukturális együttműködési megállapodásokat is kötnek.

Nem minden tökéletes: Hargeisa ugyanakkor élesen cáfolja, hogy az alkunak része lenne gázai menekültek befogadása vagy az izraeli hadsereg bázisainak állomásoztatása.

  • Szomáliföld külügyminisztériuma „rosszindulatú és alaptalan pletykának” nevezte a szomáliai elnök állításait, miszerint Gázából érkező menekültek befogadása vagy bázisok az Izraeli Védelmi Erők számára áll az elismerés mögött elismerést.
  • Szuverén érdekek: A hargeisai vezetés hangsúlyozta, hogy az Izraellel való kapcsolatfelvétel tisztán diplomáciai jellegű, és teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetközi jogot.

A sorok között: Izrael számára Szomáliföld elismerése stratégiai sakkhúzás a Vörös-tenger ellenőrzése és a húszi fenyegetés ellensúlyozása érdekében. Ugyanakkor a gázai menekültekkel és a hadsereg bázisaival kapcsolatos híresztelések célja Szomáliföld hiteltelenítése a muszlim világban, éppen akkor, amikor a de facto állam a nemzetközi legitimáció kapujába lépett.

Feszültség a Negevben

Több tucat tüntető – többségükben a beduin Bir Hadadzs faluból – vonult csütörtökön a Negev-sivatagi Bir Aszludzs csomóponthoz. A demonstrálók a 22 éves Ajub al-Tukhi múlt heti megölése miatt tiltakoznak, akit az egyiptomi határ közelében lőtt le egy fegyveres civil.

Előzmények:

  • Al-Tukhira egy olyan terepjáróból tüzeltek, amelyben egy katona és egy fegyveres civil tartózkodott. Utóbbi egy dróntechnológiával foglalkozó védelmi vállalat alkalmazottja, aki az izraeli hadsereg egyik gyakorlatát kísérte.
  • A terepjáróban ülők azt feltételezték, hogy al-Tukhi és unokatestvére, Muhammad fegyvercsempészek. Üldözőbe vették őket, mire al-Tukhi letért az útról – az unokatestvére szerint azért, mert lejárt a jogosítványa, és tartott a közlekedési büntetéstől.
  • Mivel a jármű civil volt, az utasok pedig civil ruhát viseltek, az áldozatok nem tudták, hogy megállásra szólítják fel őket. A civil férfi ekkor tüzet nyitott az autó kerekeire, saját fegyverét és a katona gépkarabélyát is használva.

A következmények:

  • Nincs bizonyíték: Bár az első jelentések fegyvercsempészetről szóltak, a Haaretz jelentése szerint Muhammadot bírósági meghallgatás nélkül szabadon engedték, mivel semmilyen bizonyíték nem kötötte őt bűncselekményhez.
  • Házi őrizet: A gyanúsított lövöldözőt vasárnap a beersevai bíróság szigorított házi őrizetbe helyezte.

Eltussolási kísérlet gyanúja a Bild-ügyben

A nagy kép: A rendőrség vizsgálja, hogy Netanjahu miniszterelnök korábbi kabinetfőnöke, Tzachi Braverman megpróbálta-e akadályozni a minősített dokumentumok kiszivárogtatása ügyében indított nyomozást, jelentette tegnap a 12-es csatorna valamint az i24.

Mi történt: A miniszterelnök volt szóvivője, Eli Feldstein, a botrány központi alakja azt állítja, hogy Braverman közvetlen ígéretet tett neki a vizsgálat „leállítására”, még mielőtt a nyilvánosság tudomást szerzett volna az ügyről.

A titkos találkozó részletei: Feldstein a KAN-nak adott interjújában fedte fel a drámai éjszakai egyeztetés körülményeit:

  • Éjszakai berendelés: Braverman késő este rendelte Feldsteint a hadsereg tel-avivi főhadiszállásra.
  • Digitális némaság: A kabinetfőnök ragaszkodott hozzá, hogy minden telefont hagyjanak az autón kívül, mielőtt beszélni kezdenének.
  • A lista: Braverman egy hat nevet tartalmazó listát mutatott Feldsteinnek, megkérdezve, ismeri-e az érintetteket.
  • Névtévesztés: Feldstein akkor nemmel felelt, mert a listán szereplő egyik személyt, Aharon Rosenfeldet csak Ariként ismerte, így nem ismerte fel a nevét.
  • Az ígéret: Miután Feldstein közölte, hogy nem ismeri a neveket, Braverman állítólag kijelentette, hogy „le tudja állítani” a vizsgálatot.

A félelem faktora: A vallomások szerint Feldstein annyira tartott a politikai megtorlástól, hogy a Sabak belbiztonsági szolgálat napokig tartó vallatása során sem merte kiejteni Braverman nevét, csupán „magas rangú tisztviselőként” hivatkozott rá.

„Csak két ember tudja ennek a beszélgetésnek a tartalmát, gondolnom kell a jövőmre” – mondta Feldstein a nyomozóknak. „Ha ez a Pandóra szelencéje kinyílik, ha kinyitom a számat, egész életemben a hátam mögé kell néznem. Sem a Sabak, sem más szervezet nem tud megvédeni engem vagy a családomat attól, hogy ártsanak nekünk.”

The post 2. szakasz, kettős mérce, az új barát és vizsgálat first appeared on Új Kelet Live.