ujkeletlive
Irán: Trump titkolózik, míg Teherán szerint lehetséges a tárgyalások megkezdése
Az Öböl-térségben felvonultatott masszív katonai arzenál ellenére Donald Trump elnök úgy tűnik még mindig nem hozott döntést egy esetleges Irán elleni csapásra vonatkozóan, miközben továbbra is hangsúlyozza a konfliktus diplomáciai úton történő rendezését.
Az elnök szerint Irán „tárgyal velünk, és meglátjuk, hogy tudunk-e tenni valamit, különben meglátjuk, mi történik… Nagy flottánk van ott,” – ismételte meg korábbi állításait a Fox Newsnak, továbbá megjegyezve, hogy biztonsági okokból nem tájékoztatták a régióban lévő amerikai szövetségeseket a lehetséges csapásokról.
„Nos, nem mondhatjuk el nekik a tervet. Ha elmondanám nekik a tervet, az szinte olyan rossz lenne, mintha neked mondanám el – sőt, valójában még rosszabb is lehetne,” – tette hozzá.
Eközben, az ország legfőbb vallási vezetőjéhez, Ali Hamenei ajatollahhoz közel álló magasrangú iráni biztonsági tisztviselő állítása szerint előrelépés történt az Egyesült Államok, és Irán közötti tárgyalások megkezdésére irányuló törekvésekben.
„A mesterségesen szított média-hadviseléssel ellentétben a tárgyalási keretrendszer kialakítása jól halad,” – jelentette X-en Ali Laridzsáni, a rezsim Legfelsőbb Nemzeti Biztonsági Tanácsának titkára.
A közleményt megelőzően Laridzsáni a hétvégén Teheránban találkozott Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnökkel, míg Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök telefonon beszélt Maszúd Pezeszkian elnökkel a kialakult válság kezelését illetően.
Katar és Egyiptom az amerikai-iráni tárgyalásokhoz való visszatérés érdekében közvetítenek a felek között, emellett Oroszország szintén kommunikációs csatornaként működik Washington és Teherán között. A háttérben Laridzsáni múlt hét elején Moszkvában járt, és többek között Vladimir Putyin orosz elnökkel is találkozott.
A Teheránban említett tárgyalásos megoldás egyelőre azonban nem körvonalazódik, így az említett amerikai „gyönyörű armada” teljes készültségben az elnök döntésére, míg a Fehér Ház az iráni rezsim megadására vár, ami a nukleáris képességek maximalizált trumpi feltételeinek elfogadását jelentené.
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Irán kész újrakezdeni a nukleáris tárgyalásokat az USA-val, amit az országa elleni támadással való fenyegetőzés felhagyásához kötött. Továbbá, kiemelte, hogy Törökország, és más országok egy „keretrendszeren” dolgoznak a tárgyalásokhoz, és már a lehetséges helyszínről, illetve a napirendről is egyeztettek; ugyanakkor Trump környezetének „héja” tanácsadói szerint az irániak nem mutattak valódi hajlandóságot az amerikai feltételek elfogadására, azt sugallva, hogy az elnök a napokban elrendeli a támadást.
Zsidó-arab tüntetés a közbiztonságért
A szombat kimenetele után Tel Avivban megrendezésre került zsidó-arab „haragmeneten” több mint 40 ezren, közöttük áldozatok hozzátartozói vonultak az utcára, ilymódon tiltakozva az arab közösségekben kiugróan magas gyilkosságok, és a kormány tehetetlensége ellen. Miközben a felvonulás tartott Lodban agyonlőttek egy 25 éves férfit, aki az év eleje óta immár a 27. áldozata az arab szektorban megromlott közbiztonsági állapotoknak.
Az esemény szervezői arra akarják felhívni a figyelmet, miszerint az arab társadalom polgárainak élete nem lehet politikai alku tárgya, miközben az izraeli rendőrség, és a kormány rendre kudarcot vall a személyi biztonság garantálása terén. A tüntetők között ott voltak a gyászoló családtagok is.
Hitham Abu Fana tavaly veszítette el fiát, az összegyűlt tömeg előtt hangsúlyozta, hogy „nemcsak a fiamat ölték meg, hanem mindannyiunk biztonságérzetét, és a szívemet is. Nem sírni jöttem, hanem azt kiáltani: Elég! Igazságot akarok, nem bosszút.”
Dr. Dzsamál Zahálka, az arab közösség Felügyeleti Bizottságának elnöke beszédében hangsúlyozta – „ez a polgári szolidaritás hatalmas megnyilvánulása. Közös kiáltás a bűnözés, és az azt tápláló kormány ellen. A küzdelem addig folytatódik, amíg el nem érjük a legelemibb célt: a normális életet, a védelmi pénzek, és az erőszak árnyéka nélkül.”
A gyűlésen néhányan az ellenzék képviselői közül is megjelentek, közöttük közül Joáv Szegálovich (Jes Atid), korábban a Lahav 433, illetve a Nyomozási és Hírszerzési Osztály vezetője, aki beszédében hangsúlyozta, hogy léteznek szakmai tervek a bűnözés visszaszorítására, de a jelenlegi kormány „egyszerűen nem nyúl hozzájuk.”
Ajman Odeh (Hadas-Ta’al) történelmi jelentőségűnek nevezte a megmozdulást, mondván -„a következő próbatétel a bátor lépések megtétele. Az emberek készek a küzdelemre, nekünk pedig bátran, és kitartóan ki kell használnunk ezt a pillanatot.”
Az arab társadalomban történt gyilkosságokat nyomonkövető Ábrahám Kezdeményezés szervezet közleményében hangsúlyozta – „miközben több tízezer állampolgár gyűlik össze Tel-Aviv-ban, hogy egységes frontot mutasson az arab társadalom bűnözésnek való kiszolgáltatása ellen, egy arab polgárt Lodban lelőttek, további kettő megsebesült. Mindez azután történt, hogy ma reggel egy másik polgárt Zalafában öltek meg. A rendkívüli állapot percről percre súlyosbodik, és vele együtt a küzdelem is erősödni fog. A közvélemény nem fog hallgatni addig, amíg Izraelben az emberi élet értéke minden népességcsoport számára egyenlő nem lesz.”
A tüntetéshez a sportvilág is csatlakozott, a Bnei Szachnin labdarúgócsapat hazai mérkőzésén a Hapoel Jeruzsálem ellen, a bemondó közös felelősségvállalásra szólított fel az „izraeli társadalmat emésztő erőszak” ellen, hozzátéve, hogy „ez a felhívás nem személyes vádakról szól, hanem közös felelősségről, kölcsönös szolidaritásról, és emberi partnerségről, a biztonságos, méltóságteljes, és békés élet alapvető jogáért,” míg a Maccabi Bnei Reineh szurkolói fekete zászlókkal, és transzparensekkel fejezték ki szolidaritásukat.
Politika
Babchik: a guri frakció befolyásos szürke eminenciása
Moti Babchik neve nem túl gyakran merül fel a héber médiában, hatalma és befolyása révén azonban a háredi politika egyik legmeghatározóbb alakjaként tartják számon; Goldknopf kabinetfőnöke, korábban pedig Litzman jobbkeze volt, és mára már úgy vélik, hogy messze nem csak tanácsadó szerepet tudhat magáénak magasszintű ultraortodox körökben.
A háredi sorozási válság kirobbanásáig Babchik a Netanjahu-házaspárhoz legközelebb álló ultraortodox személyiségek egyikének számított, de a múlt héten a Ynetnek, és a Jediót Ahronot-nak adott ritka interjúban élesen támadta a miniszterelnököt, azt állítván, hogy Netanjahu lenézi az ultraortodoxokat, hazudik nekik, következésképpen nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy a választások után a másik oldallal alakítsanak kormányt.
A Ynet interjúalanyát akként mutatja be, mint vékony testalkatú, magas termetű férfi, aki a guri haszid irányzat egyik tartóoszlopa, a kulisszák mögötti mozgatórugója volt az izraeli közélet számos legjelentősebb lépésének. Az évek során sokan de facto miniszterként tekintettek rá, olyan személyként, akihez az ultraortodox pártokkal kötendő megállapodások ügyében fordulni lehetett.
Politikai berkekben elismert hatalmát igazolja, hogy 2024-ben lánya esküvőjén szinte a teljes kormányzati elit, és a pártvezetők is megjelentek, mint például Binjámin Netanjahu miniszterelnök vezető tanácsadói, közöttük az akkoriban alig ismert fiatalember, Eli Feldstein.
Ami a háredi sorkatonai szolgálat alóli felmentést biztosító törvény Netanjahu részéről irányított elodázását, nevezetesen a háredi frakciók egymás ellen fordítását jelenti, a költségvetés első olvasatának támogatására a miniszterelnök rávette a szefárd Sász, illetve a Jahadut HaTora haszid ága, – a Degel HaTora képviselőit, míg a másik askenázi irányzat, a guri rebbe tekintélye alá rendelt Agudat Jiszráel – Goldknopf, és Babchik pártja, ellene szavazott.
Összegezve, Babchik szerint a miniszterelnökkel kapcsolatos válság nem most kezdődött, hanem „már a kormány hivatalba lépése óta. Folyamatosan történeteket adnak el nekünk. Egyszer a 2023-as költségvetés, másszor a reform és Járiv Levin, aki mindent megígért: egyik vállán a felülbírálati záradék, a másikon a Tóra-tanulásról szóló alaptörvény. Mindig valami más. Ezért döntöttek a mi nagy rabbijaink úgy, hogy ennek véget kell vetni. Amíg bízol valakiben, együtt mész vele, de egyszer elfogy a bizalom. Nekem nincs bizalmam Netanjahuban,” – szögezte le, majd tovább folytatva – „hogyan is lehetne? Az Agudat Jiszráel évekig Netanjahuval ment, de nem felejtünk. 2013-ban hátat fordított az ultraortodox közösségnek. Később Litzman, és én elmondtuk neki, hogy puccsot terveznek ellene (Jáir Lapid és Cipi Livni 2014-es kísérlete, hogy Netanjahu nélkül alakítsanak kormányt); de aztán újabb és újabb pofon jött. Ez már 2003-ban elkezdődött, a gyerekpótlékok csökkentésével, amikor Netanjahu pénzügyminiszter volt. Több fordulópont is volt, amikor Netanjahu az ultraortodoxok ellen lépett fel.”
Babchik azonban itt nem áll meg, hanem tovább folytatja a vádakat Netanjahu ellen – „nem emlékszem, hogy valaha is ilyen rossz lett volna az ultraortodox közösség helyzete,” – majd egy „nullás” cédulával igazolja az ultraortodoxoknak tett, de be nem tartott ígéretek listáját, és amelyet mintegy két éve helyeztek a miniszterelnök asztalára.
A sorozási törvényen túl szerepel az Új horizont program befagyasztott költségvetése a tanárnők, és óvónők számára; az élelmiszerjegyek ügye, amely még mindig nincs rendezve, és ami nélkül Deri a költségvetés megbuktatását helyezte kilátásba; a jesivák megvágott támogatása; vagy a rászoruló családoknak járó pészahi élelmiszercsomag, amelyet elmondása szerint 100 millió sékelre szerettek volna növelni.
Babchik elmondása szerint milliókról van szó a sorozási törvénytől függetlenül, továbbá megjegyezi, hogy – „kértük a jesivák költségvetésének visszamenőleges kiszámítását is, mert a kormány 2023 elején alakult, a költségvetést pedig csak hónapokkal később fogadták el. Netanjahu azt mondta, meg fog történni – végül nem történt meg. Vagy ott van az a rendelet, amely a 18 év alatti, nem sorköteles fiúk bentlakásos intézményeinek finanszírozásáról szól. Szégyellem kimondani, de ott kevesebb pénz van, mint Jáir Lapid idején. Egyedül a ‘kóser telefonokról’ szóló törvény ment át, Slomo Karhi miniszternek köszönhetően.”
Az újságíró kérdésére megerősíti, a fordulópont – „az ünnepek után, körülbelül egy éve történt. Láttuk, hogy Járiv Levin, Netanjahu és a koalíció úgy folytatja a reformot, mintha nem is lenne háború. Deri azt mondta: visszatérünk a téli ülésszakra, és ha tíz napon belül nincs sorozási törvény, veletek együtt oszlatjuk fel a Kneszetet. Azóta meg csak húzzák az időt.”
– Az ultraortodox közösség Netanjahu zsebében van?” – összegzi az újságíró, mire Babchik – „ha így zajlik minden, megértem, miért gondolja ezt.”
Arra a kérdésre, hogy a jövőben hajlandóak-e kormányt alakítani Netanjahuval, azt válaszolja – „majd meglátjuk a választási eredményeket. Nem én döntök, hanem a rebbe, és a mi nagy rabbijaink. De többé nem írunk alá hűségnyilatkozatot Netanjahunak, és blokkjának. Mi voltunk az elsők, akik aláírták. Lehet, hogy hiba volt.„
„Nem hiszem, hogy a háredik újra ellenzékbe vonulnának vele. Látjuk, mi történik: Netanjahu Trump mellett áll, a biztonságról szónokol, de elfelejti, hogy miattunk van kormánya. Lenézi a háredi lábat, amin áll.”
A Ynet oldalán olvasható interjúban hosszasan részletezi a kialakult politikai helyzetet, többek között, annak jogi hátterét, ahogyan Netanjahu behúzta az Agudat két képviselőjét a kormányba, zaftos kinevezésekért cserébe.
A beszélgetés hosszas terjedelme miatt, végezetül néhány érdekes részlet.
– Mikor beszéltél utoljára Netanyahual? – „az iráni támadás éjszakáján. Kérte, hogy ne döntsük be a kormányt a sorozási törvény miatt, és továbbítottam az üzenetet a guri rebbének.”
– Elmondta neked az iráni támadást, mielőtt megtörtént volna? – „erre nem válaszolok.”
A Kan közszolgálati csatornán a választások előtt közzétett felvételen Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) azt mondja, hogy Netanjahu „hazug, hazugnak a fia,” – egyetértesz vele?
„Ki vagyok én, hogy cáfoljam Szmotrichot. Mindenki látja, hogy Netanjahu hazudik az ultraortodox közösségnek. A közösség megcsaltnak érzi magát.”
– Amikor azt mondod Netanjahunak, hogy a háredi közösség sértett, mert hiteget titeket, mit válaszol? – „hogy nincs hová mennünk. A guri rebbe azt mondta, hogy ez nem olyan válasz, amit egy ember adhat. Nem lehet, hogy egy miniszterelnök a székében ül, miután öt választási fordulóban támogattuk, és az egyetlen dolog, amit tud mondani, miután bántotta a közösséget, az, hogy ‘nincs hová menned’. Egy ember, akit a felesége ver, vagy akivel rosszul élnek, végül elválik. De nem én döntök. Vannak vezető tanácsadóink. Ők döntenek.”
– a háredi sorkatonai szolgálat mentességet illetően, mit mondasz egy gyászoló anyának, egy katonának, aki visszatér a harcból, miközben ti nem vesztek részt a háborús erőfeszítéseiben, miközben a hadseregnek több katona kell? – „mi hiszünk benne, hogy aki ül és Tórát tanul, az védi Izrael népét. Izrael népének mindig volt Lévi törzse, és azok, akik harcolnak.”
– Október 7. sem változtatott semmit a véleményeden? – „mindig voltak háborúk. A hatnapos háború, és a jom kippuri háború, és minden más háború. Az állam megalapítása óta voltak, akik ültek és tanultak. Ami 77 évig működött, az működhet további 77 évig.”
Az interjú végén az újságíró rövid szójátékkal kérte, hogy jellemezze a többieket:
- Szara Netanjahu: „Nagyon okos asszony.”
- Beni Ganz: „Nagyra becsülöm. Hiszem, hogy átlépi a küszöböt.”
- Itamar Ben-Gvir: „Komoly ember, tartom valamire.”
- Becalel Szmotrics: „Személy szerint tisztelem, de többet segíthetett volna a haredieknek.”
- Naftali Bennett: „Sok mindent csináltunk együtt. Ki tudja, mit hoz a politikai jövő.”
Babchik jelentős politikai erejét igazolandó, a Likud visszafogott közleményben reagált az interjúban elhangzott éles állításokra – „az ultraortodox közösség a nemzeti tábor szerves része, természetes partnere a Netanjahu-vezette jobboldali kormányoknak, és ezt egyetlen politikus sem fogja megváltoztatni. Ami Moti Babchikot illeti, nem ítélünk meg senkit fájdalma idején, és sok sikert kívánunk neki az útján.”
The post Irán: Trump titkolózik; szombat esti tüntetés; és a nagyhatalmú szürke eminenciás first appeared on Új Kelet Live.
