Avi/ujkelet.live

Irán beleegyezett abba, hogy meghívja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit az országba, jelentette be hétfőn JD Vance amerikai alelnök a Svájcban zajló amerikai–iráni nukleáris tárgyalások első fordulója után.

  • Miért fontos ez? Washington kifejezett célja volt, hogy az első forduló az ENSZ-ellenőrök meghívásával záruljon a legfontosabb iráni nukleáris helyszínekre, amelyeket korábban az Egyesült Államok és Izrael bombázott. Legutóbb 2025 júniusában, a háború előtt jártak ellenőrök az országban.
  • Az időzítés: Vance szerint a koordináció Irán, az USA és a NAÜ között már ezen a héten – akár a mai napon – megkezdődik, bár Teherán ezt még nem erősítette meg. A hozzáférés pontos részleteiről az alelnök nem közölt részleteket, de „mérföldkőnek” nevezte a lépést az iráni atomfegyver-program végleges leállítása felé.

60 napos menetrend és regionális biztonság

A Katar és Pakisztán közvetítésével a Bürgenstock-i síparadicsomban zajló tárgyalások vasárnap több mint 18 órán át tartottak. A felek által kiadott közös nyilatkozat komoly strukturális megállapodásokat tartalmaz:

  • Útiterv: Elfogadtak egy menetrendet, amelynek célja a végleges megállapodás elérése 60 napon belül.
  • Tárgyalási struktúra: Létrehoznak egy magas szintű bizottságot a tárgyalások felügyeletére, valamint külön munkacsoportokat az atomenergia, a szankciók és a vitás kérdések rendezésére.
  • Hormuzi-szoros: Egy közvetlen kommunikációs vonalat építenek ki a tengerszorosnál az incidensek és a félreértések elkerülése, valamint a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladása érdekében.
  • Libanoni tűzszünet: Az USA és Irán – Libanonnal és a közvetítőkkel közösen – egy konfliktuskerülő forróvonalat hoz létre a libanoni tűzszünet betartásának biztosítására. Al-Thani katari miniszterelnök az Al-Dzsazíra katari tévécsatornának adott nyilatkozatában megerősítette: olyan mechanizmusokat dolgoztak ki, amelyek kifejezetten a libanoni helyzettel és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos problémákat kezelik.
    • A háttér: Az izraeli helyzet megértéséhez érdemes összehasonlítani a Libanonnal kötött tűzszünetek keretében létrehozott két nemzetközi mechanizmust:
    • A 2024-es Biden-megállapodás (év vége): Egy közvetlen, helyszíni katonai ellenőrzési mechanizmus volt. A tagok közé az USA, Franciaország, Libanon, az UNIFIL és Izrael tartozott. Izrael számára ez a struktúra elismert cselekvési szabadságot biztosított a Hezbollah kihágásaival szemben.
    • A 2026-os Trump-megállapodás (június): Egy sokkal inkább politikai-stratégiai-katonai jellegű struktúra, amely egy úgynevezett „súrlódást megelőző mechanizmusként” működik. A tagság gyökeresen átalakult: az USA és Libanon mellett Pakisztán, Katar és Irán is helyet kap.

Befagyasztott alapok és diplomáciai adok-kapok

Abbász Araghchi iráni külügyminiszter közölte, hogy megegyeztek bizonyos befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadításáról, és Teherán egy megállapodást is aláírt Katarral az ott lévő iráni vagyon felhasználásáról.

  • Amerikai vétó: Vance pontosított: pénzeket még nem szabadítottak fel. Egy olyan mechanizmusról állapodtak meg, amellyel a forrásokat az iráni lakosság szükségleteire – például amerikai szója vásárlására – fordíthatják.
  • Folyamatos egyeztetés: Vance kiemelte, hogy a tárgyalások alatt végig kapcsolatban álltak az izraeliekkel, a szaúdiakkal, az emírségebeliekkel és a libanoniakkal. „Nem mi kényszerítünk rá egy alkut a régióra. Ezt az alkut a régió kérte tőlünk” – fogalmazott.

Mi zajlott a színfalak mögött?

Vance elismerte, hogy az iráni delegáció a tárgyalások elhagyásával fenyegetőzött Donald Trump elnök Truth Social platformon közzétett bejegyzései miatt, amelyekben Irán megtámadásával fenyegetőzött.

„Tegnap megmondtuk az irániaknak: Amikor ti abba kezdetek, amit mi, milleniálok szájkaraténak nevezünk, nem várhatjátok el az USA elnökétől, hogy ne válaszoljon és ne tegye tisztába a dolgokat. … Szóval igen, volt egy kis fenyegetőzés és egy kis rinyálás, de végül a tárgyalások folytatódtak, és nagy haladást értünk el,” – mondta Vance.

Valóságellenőrzés és a katari álláspont

Bár a strukturális keretrendszer felállt, a végleges megállapodás még távolról sem garantált, mivel a libanoni harcok miatti csúszások után már magát a vasárnapi találkozót is nehéz volt összehozni.

A közvetítő Katar miniszterelnöke, al-Thani az Al-Dzsazírának nyilatkozva kiemelte:

  • Szabotázskísérletek: Vannak olyan szereplők, akik megpróbálják szabotálni a folyamatot, de mind Washington, mind Teherán részéről határozott elszántságot éreznek a megoldásra. A tárgyalások során még számos vitás pont várható, a hangsúlyt a feszültség elkerülésére kell helyezni.
  • Kritika Izraelnek: A katari miniszterelnök sajnálatosnak nevezte, hogy „nem ez az első alkalom, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök a régió eszkalációját idézi elő”. Hozzátette, hogy a libanoni területek megszállásának véget kell vetni, és tiszteletben kell tartani Libanon szuverenitását.

 Mi következik? A magas rangú tisztviselők távozása után a technikai csapatok Svájcban maradnak, hogy folytassák a részletek kidolgozását.

The post Irán visszaengedi az ENSZ-ellenőröket és van megoldás Libanonra is first appeared on Új Kelet Live.