ujkeletlive
A visszakozás művészete
Először a Wall Street Journal jelentette, miszerint Donald Trump elnök jóváhagyta azon szaúdi megállapodást, amely lehetővé tenné Mohammed bin Szalmán trónörökös számára, hogy polgári célú nukleáris programjához saját urándúsítási kapacitást építsen ki. Az egyezmény aláírását nem sokkal később Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter újságírók előtt megerősítette, majd közölte, hogy a megállapodást a Kongresszus elé terjesztik felülvizsgálatra.
Alig egy nappal az ellenjegyzés után az elnök máris visszakozott, és Truth Social platformján azt állította, hogy a történelmi jelentőségű szaúdi megállapodás létrejötte az izraeli normalizációhoz kötött, azaz – „teljes mértékben attól függ, hogy Szaúd-Arábia csatlakozik-e a nagy tiszteletnek örvendő, és rendkívül sikeres Ábrahám-megállapodásokhoz.”
A megállapodás szövegét nem hozták ugyan nyilvánosságra, de a WSJ korábbi jelentése szerint a 30 évre szóló egyezmény nem tartalmazza az izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló részt, és ezt követően az amerikai kormányzat szerdai bejelentésében szintén nem szerepelt az említett kötelezettségvállalás.
Közel-keleti diplomáciai erőfeszítéseinek eddigi legnagyobb eredményét jelentő Ábrahám Egyezményhez való csatlakozást illetően Trump többször próbálta kész tények elé állítani Bin Szalmán trónörököst, legutóbb washingtoni látogatása során, de nem kapott kedvező választ. A szaúdi vezetés ugyanis számtalanszor egyértelművé tette, hogy nem kívánja elismerni Izraelt anélkül, hogy létrejönne a palesztin állam megteremtéséhez vezető elismerés és konkrét terv.
„Ha nem csatlakoznak az Ábrahám-megállapodásokhoz, az üzlet meghiúsul,” – erősítette meg Trump bejegyzését Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője, majd annak ellenére, hogy az egyezményt a felek már ellenjegyezték, Leavitt megjegyezte, hogy egyelőre kidolgozás alatt áll, és – „továbbra is tárgyalunk szaúdi partnereinkkel a megállapodás véglegesítése érdekében, és remélhetőleg hamarosan csatlakoznak az Ábrahám-megállapodásokhoz.”
A megállapodásban állítólag szereplő diplomáciai rendezéssel kapcsolatban Rijád hivatalosan nem nyilatkozott, ami korántsem a beleegyezésre utal.
Mindezen túlmenően, a WSJ arról is beszámolt, hogy a megállapodás magában foglalja a Szaúd-Arábia területén esetlegesen a jövőben megvalósuló urándúsítást, ugyanakkor nem teszi kötelezővé az úgynevezett „arany standard” elfogadását, vagyis az Egyesült Arab Emírségekkel ellentétben Rijád nem kötelezte el magát, hogy saját területén nem fog uránt dúsítani, és nem ennek megfelelően nem is kell külön jegyzőkönyvet aláírnia a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, amely lehetővé tenné az ENSZ-ellenőrök által végzett bejelentés nélküli ellenőrzéseket.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium azonban közölte, hogy a megállapodás tartalmaz egy kétoldali „biztonsági megállapodást,” amely megakadályozza, hogy Szaúd-Arábia nukleáris programját békés célokon kívül bármilyen másra használja.
„Biztosak lehetnek abban, hogy ezek a megállapodások a nukleáris biztonság legmagasabb szintű követelményeit tartják fenn,” – nyilatkozta Wright az aláírást követően.
A választások előtt álló Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és koalíciója súlyos kritikákkal szembesült az említett feltételek kizárása mellett létrejött megállapodás miatt. A háttérben Netanjahu, és hivatala erős nyomást gyakorolt a Fehér Házra, melynek eredményeként úgy tűnik Trump változtatott a feltételeken, bár az egyelőre nem világos, hogy a szaúdiak részéről meg nem erősített normalizáció behajtása, hogyan lehetséges egy olyan megállapodás esetén, amely nem is tartalmazza azt.
Nem meglepő módon, Trump követelését elsőként, és eddig egyedüliként Netanjahu sietett üdvözölni, mondván – „az Egyesült Államok, és Izrael közös katonai fellépése a teheráni népirtó rezsim ellen, valamint Izrael győzelme Irán terrortengelye felett megteremtette a béke köre kiszélesítésének lehetőségét. Ahogy Trump elnök is mondta, Szaúd-Arábia csatlakozása az Ábrahám-megállapodásokhoz történelmi előrelépést jelentene a Közel-keleti béke szempontjából,”- áll Netanjahu hivatalának közleményében.
Továbbá, a szaúdi urándúsításra vonatkozó izraeli elutasításra válaszul, Trump szintén visszakozott, mondván a megállapodás nem teszi lehetővé Szaúd-Arábia számára nukleáris fűtőanyag dúsítását, bár a normalizációhoz hasonlóan, ez utóbbit sem részletezte. Az egyezmény ugyan nem nyilvános, de a médiának nyilatkozó tisztviselők korábban elismerték, hogy egy kétéves tanulmányi időszakot ír elő, amely alatt amerikai és szaúdi szakemberek megvizsgálják, hogy gazdaságilag életképes-e a nukleáris üzemanyag dúsítása.
„Nem lesz semmiféle dúsítás,” – visszakozott ismét az elnök látszólag engedve azon kritikáknak, melyek szerint a szaúdi nukleáris megállapodás regionális fegyverkezési versenyt indíthat el, gyengítve Izrael katonai fölényét a régióban.
Összességében – Mohamed bin Szalmán trónörökös nukleáris programja, beleértve az urándúsításra irányuló erőfeszítései köztudottak, ami pedig az izraeli normalizációt illeti, amennyiben Trump valóban feltételként szabja, ezáltal végül minden bizonnyal az egész paktumot veszélyeztetni fogja.
Az elnök első ciklusa alatt létrejött Ábrahám Egyezmény, és elsőként jelentkező aláíró, mint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ugyan homályos utalás formájában kikötötték a palesztin rendezést, amit azonban Izraelben úgy értelmeztek, mintha nem is létezne.
Trump első elnöksége után,Joe Biden volt elnök megpróbált egy védelmi szerződés keretében hasonló nukleáris megállapodást kötni Rijáddal. A Biden-féle megállapodásnak azonban valóban feltétele volt az izraeli normalizáció, de az eddigi legközelebbi stádiumig eljutó javaslat véglegesítésének az október hetedikei Hamász mészárlások vetett véget.
A tavaly januárban második ciklusát indító Trump politikai karrierjének csúcsát jelentene a szaúdi-izraeli béke, amelyet az elnök után a legjobban a nemrégen elhunyt Lindsay Graham szenátor akart tető alá hozni. A szenátor terve volt, hogy az októberi izraeli választások, és az amerikai félidős választásokat követően intenzív diplomáciai offenzívát indít, azzal a céllal, hogy a megállapodás még az új Kongresszus januári beiktatása előtt létrejöjjön. A siker érdekében az iráni befolyás gyengítését, különösen a Hormuzi-szoros ellenőrzés alá vonását hangsúlyozta, ezért arra sürgette az elnököt, hogy engedélyezzen egy rövid, átütő erejű katonai hadműveletet a szoros újbóli megnyitására.
Úgy tűnik Trump követte, és máig is követi az elhunyt szenátor tanácsait, így a Hormuzi szoros feletti ellenőrzés körül kialakult nézeteltérések miatt kilépve az Egyetértési Megállapodásból két hete újraindította az iráni háborút. Az egyre erősödő amerikai csapásokra válaszul Irán is növelte a támadások intenzitását, mígnem Trump legutóbb az Axiosnak azt nyilatkozta, hogy komolyan fontolgatja a nagyszabású katonai műveletek újraindítását Irán ellen – beleértve azokat a csapásokat is, amelyek túlmutatnak a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet során végrehajtottaknál.
„Egy hatalmas támadást fontolgatok. Nagyobbat, mint valaha. Közel vagyok a döntéshez. Minden készen áll rá,” – közölte az elnök, hozzátéve, miszerint Izrael „két percen belül csatlakozna, ha megkérném, megjegyezve, hogy az izraeli részvételének „következményei lennének,” utalva arra, hogy Irán megtorló csapásokat mérhetne válaszul, végül azonban kijelentette, hogy az említett hatalmas támadások elindításához „nincs szükségünk senkire.”
Ugyanakkor, a Fehér Ház egyelőre nem erősítette meg Netanjahu hivatalos látogatását. Trump az Axiosnak említést tett a miniszterelnök, az elhunyt Lindsey Graham szenátor temetésén való megjelenésére vonatkozóan, mondván – „nagyon jó a kapcsolatom Bibivel. Ha itt lesz, találkoznék vele.”
- Eközben – Irán elutasította az Egyesült Államok által, iraki közvetítőkön keresztül továbbított tűzszüneti javaslatot, – jelentette a The New York Times. Az iráni és iraki tisztviselőkre hivatkozó beszámoló szerint Ali al-Zaidi iraki miniszterelnök tegnapi iráni látogatásának célja azon javaslat prezentálása, amelyet nem sokkal azután dolgoztak ki, hogy a hónap elején a Fehér Házban találkozott Trumppal.
- A Times-nak nyilatkozó iráni tisztviselők azonban azt állítják, hogy nem érdekeltek egy újabb „ideiglenes megállapodásban,” amely nem rendezi a Hormuzi-szoros végleges státuszának kérdését. Ugyanakkor, Al-Zaidi hivatala közölte, hogy a miniszterelnök mai teheráni látogatásának célja a béke és a párbeszéd előmozdítása volt, megjegyezve azt is, hogy Irak területét nem engedik felhasználni Irán elleni támadások kiindulópontjaként.
Visszatérve, az Axiosnak adott rövid interjúra, Trump elismerte, hogy komoly következményei lennének a támadások intenzitásának növelésére irányuló döntésnek, bár hangsúlyozta, hogy még nem hozott végleges döntést, és kitért az időpontra vonatkozó válasz előtt. Források szerint egyelőre valóban nem született döntés, és a hadsereg sem kapott új utasításokat.
Másrészt, az elnök úgy véli, hogy az irániak „tárgyalni akarnak,” de jelenleg még nem állnak készen egy megállapodás megkötésére, ugyanis „még nem szenvedtek el elég fájdalmat.”
Az elmúlt napokban fokozott amerikai támadások ellenére úgy tűnik Iránnak vannak tartalékai, és akár a katonai tevékenység fokozása is belefér. A Hormuzi kettős blokád után, az Irán által támogatott jemeni hútikat is tudták mozgósítani, akik szaúdi hajókat támadva korlátozták az áthaladást a Vörös tengeren, miután az amúgy is erősen megemelkedett olajárak méginkább megugrottak.
A hútik újabb fenyegetésére reagálva Trump közösségi oldalán bejelentette, hogy minden hajó elleni támadásért a Vörös-tengeren, „az Egyesült Államok Iránt fogja felelőssé tenni,” és mivel Irán megbízott erői, ezért „súlyos katonai büntetés fogja érni Iránt, és természetesen magukat a hútikat is.”
Nem sokkal ezután, szintén Truth Social platformján az elnök már arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok birtokában vagy ellenőrzése alatt álló iráni pénzeket fogja felhasználni a Perzsa-öbölben, és környékén végrehajtott csapások miatt a hajókban, és rakományokban okozott „minden kár” megtérítésére, bár a végrehajtás lényegére, és jogosultságára vonatkozóan ezúttal sem közölt részleteket.
The post Trump a szaúdi megállapodás aláírása után közölte, hogy feltétele az izraeli normalizálás first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
