ujkeletlive
Iskolakezdés
Hivatalosan is megkezdődött a 2026-2027-es iskolai tanév, ami idén 2,6 millió óvodás, és iskolás visszatérését jelenti az oktatási intézményekbe.
Az Oktatási Minisztérium adatai szerint 418385 tanuló – az összes diák mintegy 16 százaléka – jogosult speciális oktatási szolgáltatásokra, ami 9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Az új tanévben 180 ezer nebuló búcsúzik az óvodától, és kezdi meg tanulmányait az első osztályban, ezzel szemben 143 ezer tizenkettedikes diák a zárótanév küszöbét lépi át.
A szaktárca közölte, hogy a rendszerben összesen 27757 oktatási intézmény működik – 21800 óvoda, és 5957 iskola. A tanév első hete a közösséghez tartozás, a társas kapcsolatok, valamint a diákok egymás, és a pedagógusok iránti bizalmának erősítése jegyében fog telni, – közölte a minisztérium, hangsúlyozván, hogy az iskolai közegbe való újbóli beilleszkedés mellett az érzelmi és társadalmi kérdésekről szóló párbeszéd, az egyéni szükségletek felismerése, a személyes és közösségi ellenálló képesség erősítése, a társadalmi kohézió elmélyítése, valamint a fizikai és digitális térben előforduló bántalmazás, erőszak, társadalmi elutasítás, és kiközösítés megelőzése is fontos szerepet kap.
Idén fontos mérföldkőhöz érkezett a gázai övezet menti, illetve a libanoni háború sújtotta északi kibucok újraéledése, a családok visszatérése, és az oktatási rendszer újraindítása.
Az újjáépítésért felelős Tekuma Igazgatóság adatai szerint a gázai határ menti településeken 22233 diákkal indul az új tanév. Közel három éve tartó kitelepítés után, a 2023 október hetedikei Hamász mészárlások sújtotta kibucok gyerekei nem csak otthonukba, hanem végre visszatérhetnek a tanulás megszokott rendjéhez is.
A visszatérés traumájának kezelése az oktatási rendszer felelőssége is. A lassan újjáéledő kibucok apró pozitív élményekkel lassan haladva építkeznek újra töretlen hittel, és annak dacára, hogy a kis közösségek lakóik akár több mint 70 százalékát is elveszítették a Szimchát Tórai mészárlások idején.
Ilymódon, Nahal Oz, Holit, Kiszufim kibucokban óvoda, és iskola is várja a gyerekeket. Míg északon a nagymértékű elvándorlás miatt a libanoni határ közelében az oktatási rendszer újraindítása, többek között a pedagógus hiánnyal is szembesül.
A határtól alig 400 méterre található Metula legendás „HaNadiv” iskola idén fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte. A 2023 októbere óta nem üzemelő iskola az elmúlt években támadások kereszttüzében többnyire üresen állt. Az új tanévet azonban teljea készültségben sikerült elindítani 36 tanulóval, illetve a mellette található óvodába beiratkozott 18 gyerekkel.
A jelentős felújításon átesett „HaNadiv” új pedagóguscsapata környező településekről is fogadja gyermekeket. A tanár hiány megoldására az Oktatási Minisztérium 60 ezer sékeles támogatást kínált mindazon oktatóknak, akik hajlandóak északra költözni, és megfelelnek a feltételeknek, – jelentette a Ynet.
Iráni háború
A Hormuzi-szorosban tegnap újraindított amerikai-iráni tűzpárbajt követően Donald Trump elnök úgy tűnik tovább akarja folytatni a katonai műveleteket.
Az elnök és vezető tanácsadói korlátozott csapások lehetőségét mérlegelik a szorosban annak megakadályozására, hogy Irán helyreállítsa radar- és rakétaképességeit, és ezek segítségével hajókat támadjon, – jelentette az Axios három amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Megjegyzés – Trump néhány nappal korábban többször is azt állította, hogy az USA felszámolta Irán katonai képességeit, és aknamentesítette az olajutat, amelyen naponta több millió hordót olaj távozik amerikai védelemmel. Az elnök és közeli kormánytagjai állításait sem az olajárak, sem a tengerészeti hírszerzési adatok nem támasztották alá teljes mértékben. Mígnem a tegnap éjszakai amerikai csapásokra az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szerint azért került sor, hogy megakadályozzák „az Iszlám Forradalmi Gárdát abban, hogy tengeri aknákat szállító rakétákat indítsanak a Hormuzi-szorosba.”
Az Axios forrásai szerint a CENTCOM legújabb terv célja az iráni támadások kockázatának csökkentése az olajszállító tartályhajók, az amerikai haditengerészet hajói, és az amerikai légierő repülőgépei ellen, azaz a „fűnyírás” az iráni katonai képességek visszaszorítására. Az elnök július végén függesztette fel a mintegy két hétig tartó intenzív katonai hadműveletet a szorosban, miután úgy vélték az Iráni Forradalmi Gárda képességei a szoros támadására vonatkozóan tulajdonképpen lenullázódtak.
A hadsereg említett tervét Pete Hegseth védelmi miniszter támogatja, Trump azonban ezidáig még nem hagyott jóvá.
„Az elnök minden rendelkezésére álló lehetőséget fenntart. Az irániak megállapodást akarnak kötni, de mindig egy nappal későn, és egy dollárral rövidebben érkeznek,” – közölte a Fehér Ház.
A CENTCOM az elmúlt napokban arról tájékoztatta Hegsethet, Dan Caine tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, valamint a Fehér Házat, hogy a hadseregnek időszakosan csapásokat kellene mérnie Iránra annak érdekében, hogy naponta több tucat olajszállító tartályhajó viszonylag biztonságosan kijuthasson a Perzsa-öbölből, – idézi az Axios forrásait.
Az amerikai csapásokat követően borítékolható volt az olaj árának újabb emelkedése. Az iráni konfliktus feszítése következtében az irányadó Brent nyersolaj ismét 91 dollár fölé ugrott, tovább erősítve a konfliktus kiszélesedésének aggodalmait, ami eddig is magas áron tartotta az energiárakat.
Az árfolyamokat egyértelműen a Hormuzi kockázat hajtja felfelé, miközben a kereskedők számára azonkívül, hogy Irán blokád alatt tartja a szorost, az is fontos szempont, hogy a biztosítók, a tartályhajók tulajdonosai, illetve az energetikai vállalatok milyen mértékben tartják kockázatosnak az áthaladást. A CENTCOM terve, miszerint állandó rakétázás alatt tartaná Iránt, és ilymódon a Hormuzi-szorost, az átmenő forgalom újraindítását a lehető legnagyobb mértékben visszafogná.
Trump hétfő reggel a Fox Newsnak azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok válaszolni fog az iráni támadásokra, és „keményen oda fog csapni nekik.”
Politika, választások
Binjámin Netanjahu miniszterelnök felesége, Szára Netanjahu ritka interjút adott a 14-es csatornának, miután azt a bizonyítékkal alá nem támasztott összeesküvés elméletet ismertette, miszerint a Demokraták vezetője, Jáír Golan október 7-én reggel „felöltözve és bevetésre készen” állt, és a férje előtt már tudott a támadásról.
„Amikor valaki ilyen magas rangú katonatiszt, és azt állítja, hogy október 7-én harcolt, akkor már kora reggel ott volt, felöltözve és készen állt. Nagyon korán, amikor mások – például a miniszterelnök – még nem tudtak róla. Egyáltalán, ki az a miniszterelnök, akinek tudnia kellene arról, hogy háború tör ki? Miért kellene őt tájékoztatni?” – tette hozzá gúnyolódva Netanjahu felesége.
Az október hetedikei tanúvallomásokból kiderült, hogy a volt vezérkari főnök-helyettes, Jáir Golan vezérőrnagy, az elsők között érkezett a helyszínre és sok fiatalt mentett ki a mészárlásokat elől.
A Demokraták párt közleményben reagált Szára Netanjahu „gyalázatos és hazug kijelentéseire.”
„Az összeesküvés-elméletek terjesztése Jáir Golan vezérőrnagy ellen, valamint az október 7-i hősiességének befeketítése egy vörös vonal átlépése, amely az őrülettel határos. Miközben Netanjahu rohant kisminkelni magát, és kifogásokat keresni, Golan rohamra indult, és életeket mentett. A tények nem fognak megváltozni. Nem számít, hogy a Netanjahu család, és a 14-es csatorna hányszor próbálja átírni őket,” – áll a közleményben.
Beni Gantz (Kék Fehér) szintén elítélte a miniszterelnök feleségének állításait, mondván – „ninden olyan kísérlet, amely árulással próbálja összekapcsolni őt, nemcsak hazugság, hanem népünk harci szellemét is sérti. Itt az ideje, hogy állami vizsgálóbizottságot állítsunk fel, amely véget vet az összeesküvés-elméleteknek, és lehetővé teszi a tanulságok levonását, hogy bátor katonáknak soha többé ne kelljen egy ilyen szörnyű mulasztással szembenézniük.”
The post Becsengettek! Országszerte elkezdődött az iskolai, és óvodai oktatás first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
