Avi/ujkelet.live
Az Emírségek nem cáfol
A lényeg: Nem sokkal október 7 harmadik évfordulója előtt jelent meg a háború kirobbanása óta az egyik legsúlyosabb sajtóértesülés: A Haaretz tegnap feltárta azt ,,a figyelmeztető hívást”, amelyet Binjámin Netanjahu miniszterelnök kapott Mohamed bin Zajedtől (MBZ), az Egyesült Arab Emírségek vezetőjétől.
Ami történt: A Haarec beszámolója szerint a hívás a mészárlás előtt 10 nappal zajlott le, és 45 percig tartott.
- Bin Zajed a beszélgetés során arra figyelmeztette Netanjahut, hogy Jechíje Szinwar ,,nagy meglepetést” készít elő Izrael ellen.
- Az állítás szerint Netanjahu nem tájékoztatta a biztonsági rendszer vezetőit a figyelmeztetésről.
- Izraelben azt mondták, hogy a Netanjahu és bin Zajed közötti beszélgetések emírségi telefonon keresztül folytak.
A cáfolatok — és amit nem cáfolnak: A 13-as csatorna kedd este arról számolt be, hogy a miniszterelnöki hivatal cáfolatot követel az Emírségektől — ilyen közlemény azonban egyelőre nem jelent meg.
„Amikor szükséges, minden vonatkozó hírszerzési információt átadnak és továbbra is átadnak, a releváns szervezetek között” – volt a legfontosabb része az Emírségek tegnapi nyilatkozatának.
- MBZ hivatala részéről a cáfolat hiányát a hír megerősítéseként értelmezik.
- Egy izraeli magas rangú tisztviselő szerint egyelőre nem úgy tűnik, hogy Abu-Dzabi be akarna avatkozni.
Ki mit mond:
- Avi Gil vezérőrnagy, Netanjahu korábbi katonai titkára azt állította, hogy aznap végig nem tartózkodott a hivatalban, ezért nem ismeri a szóban forgó beszélgetést.
- Tzahi Hanegbi, a Nemzetbiztonsági Tanács volt vezetője szintén azt mondta, nem tudott a hívásról, és nem tájékoztatták róla.
- Az érintett források erre azt válaszolják: attól, hogy valakit nem tájékoztattak, még lezajlott a beszélgetés.
A háttér: 2023 szeptemberében — egy hónappal a mészárlás előtt — figyelmeztetés érkezett a Sabakhoz, amely szerint Szinwar azt mondta: majd ő maga szabadítja ki a foglyokat. Ennek nyomán a Sabak megbeszélést tartott a miniszterelnökkel, ahol a gázai határvédelem megerősítését javasolták. A szolgálat helyzetértékelése az volt, hogy Szinwar kibillent az egyensúlyából.
Az oktatási rendszer átalakítását kötnék a gázai újjáépítési pénzekhez
A lényeg: A Trump-adminisztráció és arab államok új tervet dolgoznak ki a gázai oktatási rendszer átalakítására, és fontolgatják, hogy ehhez kötik az újjáépítési forrásokat — értesült a 13-as csatorna.
A részletek: A terv tartalmát ismerő forrás szerint a Trump-kormány azt mérlegeli, hogy az újjáépítési pénzek egy részét ahhoz köti, hogy érdemi változások történjenek az oktatási rendszerben, amelyet a kormányzat emberei ,,ellenségesnek” tekintenek.
Ki van benne: A terv kidolgozásában amerikai vezetők, arab államok — például az Egyesült Arab Emírségek — magas rangú képviselői, valamint olyan palesztin vezetők vesznek részt, akik nem tartoznak a Palesztin Hatósághoz.
Mi a következő lépés: Egy másik forrás szerint egy delegáció Gázába készül, hogy megvizsgálja, miként lehet ilyen változtatásokat végrehajtani. A küldöttség kapcsolatban áll az izraeli hivatalos szintekkel.
A libanoni hadsereg bevonult Nabatijehbe
A lényeg: A libanoni hadsereg széles körben telepített erőket a déli Nabatijeh városába, és igyekszik kiszorítani onnan a Hezbollah terrorszervezetet, jelentette a libanoni Nida al-Watan lap.
A döntés: A lépés Joseph Aoun libanoni elnök és Rodolphe Haykal tábornok, a hadsereg parancsnoka döntése nyomán történt, párhuzamosan azzal az intenzív egyeztetéssel, amelyet az elnök az amerikaiakkal folytat.
- A cél, hogy Nabatijeh elkerülje több dél-libanoni körzet sorsát, amelyeket leromboltak.
Ami következik: A lap szerint a hadsereg jelenléte a városban ma tovább bővül, és további erősítés érkezik.
- Ezzel párhuzamosan az állami szervek is visszatérnek a városba és környékére.
- Mindez egy olyan terv része, amelynek célja az állami jelenlét megerősítése és a térség védelme.
Belpolitikai háttér: Aoun elnök tegnap egyeztetett Nabih Berrivel, a libanoni parlament elnökével (síita, a Hezbollah szövetségese), aki azon dolgozott, hogy rávegye a Hezbollahot a Nabatiyehből való kivonulásra és a hadsereg bevonulásának lehetővé tételére.
Külső szál: A lap szerint Aoun tárgyalásai elsősorban az amerikai félre összpontosultak, amely ígéretet tett arra, hogy fellép az eszkaláció mérsékléséért.
„A távolság senkinek nem ad védettséget”
A lényeg: Ejal Harel altengernagy, az izraeli haditengerészet parancsnoka nyilvánvalóan Törökországnak és a jemeni, Irán által támogatott hútiknak címezve tegnap kijelentette: Izrael nem tűri el, hogy bárki veszélyeztesse a tengeri cselekvési szabadságát.
Ami elhangzott: A haditengerészeti tisztavatáson tartott beszédében Harel úgy fogalmazott, hogy az új tengeri hadszíntéren már nem létezik távoli front.
- Aki a tengeri vagy a távoli hadszíntérről akarja próbára tenni Izraelt, annak a távolság nem nyújt immunitást — mondta.
- Állítása szerint a haditengerészetet éppen arra építették, hogy több ezer mérföldes távolságban is érvényesítse az izraeli állam és a hadsereg erejét.
A célzott üzenet: Harel külön szólt azokhoz, akik meg akarják változtatni az erőviszonyokat a Földközi- és a Vörös-tengeren: látják a lépéseiket, figyelemmel kísérik és felkészülnek rájuk.
Miért fontos: A parancsnok szerint a haditengerészet nem fogadja el azt a valóságot, amelyben Izrael cselekvési szabadsága vagy a nemzeti tengeri térségben meglévő stratégiai érdekei fenyegetés alatt állnak. Hozzátette: nyíltan és rejtve is jelen lesznek mindenütt, hogy teljesítsék a feladatukat.V
Washington nem állta útját a brit szankcióknak
A lényeg: A Trump-adminisztráció nem lépett fel a brit vezetésű kezdeményezés ellen, amely új szankciókat vet ki a Júdea és Szamáriában lévő izraeli telepekre.
Miért fontos: Az, hogy a Fehér Ház nem próbálta leállítani a brit lépést — amelyhez további 11 nyugati ország csatlakozott —, jelzés a Netanjahu-kormány vonatkozó politikájával szembeni amerikai frusztrációról.
Ami történt:
- Nagy-Britannia kedden bejelentette, hogy szankciókat vezet be a telepépítésben részt vevő személyekkel és szervezetekkel szemben.
- Emellett betiltotta az izraeli településekről származó áruk importját.
- A lépés a Netanjahu-kormány döntésére adott válasz, amellyel továbblép az érzékeny E1-es körzetben tervezett új település ügyében. Ez kettévágná Júdea és Szamáriát, és lehetetlenné tenné a területi folytonosságot egy jövőbeli palesztin államban.
- Egymást követő republikánus és demokrata kormányzatok is elleneztek minden E1-es építkezést.
- A britekhez csatlakozott Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország: nemzeti és/vagy európai szintű kereskedelmi korlátozásokat helyeztek kilátásba a telepekről származó árukra.
Az izraeli válasz:
- A Netanjahu-kormány bejelentette a kelet-jeruzsálemi brit konzulátus bezárását — ez az intézmény kezeli a Palesztin Hatósággal fenntartott kapcsolatokat.
- Kiutasította az amerikai vezetésű gázai munkacsoporthoz vezényelt brit diplomatákat és katonatiszteket.
- Leállította a brit katonai kiképzőmissziót Júdea és Szamáriában.
A színfalak mögött: Az Axios szerint Andy Burnham brit miniszterelnök a bejelentés előtt tájékoztatta Trump elnököt. Két, a beszélgetést ismerő forrás szerint Trump nem tiltakozott, és nem kérte Burnhamtől az irányváltást. Amerikai tisztviselők azt közölték brit partnereikkel, hogy osztoznak az aggodalmaikban a Netanjahu-kormány telepes politikáját illetően — még ha magukkal a konkrét szankciókkal nem is értenek egyet.
Amit mondanak: Marco Rubio külügyminiszter kedden, újságírói kérdésre nem ítélte el a brit lépést. Elmondása szerint sem az elnök, sem ő maga nem kommentálta az ügyet; előzetesen értesítették őket a döntésről, és meghallgatták a brit érveket. Hozzátette, hogy közös a cél, a stabilitás, és nem szeretnék, ha a régió jelenlegi törékeny helyzetében nőne az erőszak vagy a feszültség Júdea és Szamáriában.
A sorok között: A Fehér Ház kedden elhatárolódott izraeli nagykövete, Mike Huckabee BBC-nek adott nyilatkozatától, amelyben a nagykövet támadta az új szankciókat.
- Egy fehér házi tisztviselő az Axiosnak azt mondta: a megjegyzéseket nem egyeztették sem a Fehér Házzal, sem a külügyminisztériummal.
- Huckabee szerint a brit kormány döntése a zsidó néppel szembeni diszkriminációnak minősül, és irracionális lépés — feltéve a kérdést, hol vannak akkor az Észak-Korea, Kína és Oroszország elleni szankciók.
- Nagy-Britannia az elmúlt években számos szankciót vezetett be Oroszországgal, Észak-Koreával és Kínával szemben.
Izrael Franciaország ellen is lépéseket készít elő
A lényeg: Izrael várhatóan további lépéseket jelent be Franciaországgal és más olyan országokkal szemben is, amelyek szankciókat hirdettek a telepek ellen, közölték a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozó források.
A várható formátum: Az ügyet jelenleg vizsgálják, és a lépés a brit modellhez hasonló mintát követhet: kiutasítás a Kirjat Gat-i parancsnokságról és a konzulátus bezárása.
Az időzítés: A KAN szerint a brit konzulátus heteken belül bezárhat. Gideon Sza’ar külügyminiszter hivatalos levele a brit nagykövetségnek ugyanakkor azt közölte, hogy a Kirjat Gatban állomásozó tiszteknek azonnal össze kell csomagolniuk és távozniuk kell.
A brit reakció: Egy brit forrás szerint az izraeli válasz sajnálatos.
- Brit miniszterek úgy érezték, morális és biztonsági kérdésről van szó, amelyre reagálni kell a helyzet miatt Júdea és Szamáriában; nem lehetett tétlenül maradni.
- Álláspontjuk szerint ez nem Izrael elleni támadás, hanem válasz a szélsőségesekre és az erőszakra.
- Hozzátette: az amerikaiak kérték őket, hogy legyenek jelen Kirjat Gatban, ahol egy brit tengernagy tölti be a parancsnokhelyettesi posztot, és az a feladata, hogy előremozdítsa a Trump-kezdeményezést. A brit forrás szerint az izraeli lépés semmilyen pozitív eredményt nem ér el.
The post Netanjahu cáfolatot követelt MBZ-től, terv Gázára és Trump nem ítéli el a brit szankciókat first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
