2026. október 14., szerda · Miskolc & Borsod Kapcsolat
XIV. évfolyam
2026 / 42. lapszám
Ára: ingyenes
Alapítva 2013
Háztáji hír és szórakoztató portál
Hirdetés
Újkelet

Az Irán elleni támadás lehetősége, meglepő poll és a protokollok

A tense geopolitical scene showing a shadowy map of Iran with subtle red warning symbols over key facilities, a blurred background of international diplomats in formal attire reviewing documents, and a faint digital overlay of polling data graphs with surprising results, all rendered in a realistic, high-detail style suitable for a news article on military escalation and public opinion

Avi/ujkelet.live

A katari emír szorosabb biztonsági együttműködést sürget

Mi történt: Tamim bin Hamad Al-Thani katari emír a Sura Tanácshoz intézett beszédében szorosabb biztonsági koordinációra szólította fel az Öböl-menti országokat a húti lázadók és Szaúd-Arábia közötti konfliktus eszkalálódása miatt, amely az USA, Izrael és Irán közötti háború során végrehajtott iráni támadásokat követi.

  • Az emír szorgalmazta a hajózási útvonalak, a Hormuzi-szoros, valamint az energiainfrastruktúra védelmének fokozását.

Izrael a képben: Élesen bírálta Izraelt, azzal vádolva, hogy a Gázai övezetben elkövetett tettei „népirtásnak” minősülnek. Ezt a vádat Izrael határozottan visszautasítja. Az emír az izraeli tisztségviselők felelősségre vonását követelte.

  • Emlékeztető: Katar korábban közvetítői szerepet töltött be Izrael és a Hamász között, miközben biztosította a terrorszervezet vezetőinek, hogy Dohában éljenek.

❓„Valódi haladásról” a fegyverszünet egyéves évfordulóján

A lényeg: A Sharm el-Sheikh-i békecsúcs egyéves évfordulóján az amerikai Külügyminisztérium közölte, hogy jelentős előrelépések történtek a Gázai övezet demilitarizálása felé.

A legfontosabb eredmények: Donald Trump amerikai elnök kormánya által kidolgozott fegyverszünet kezdete óta a közlemény szerint több fontos alapkövet sikerült letenni:

  • Tartós fegyverszünet jött létre.
  • Minden túsz (mind az élők, mind a megöltek) visszatért.
  • Megalakult a Béketanács és egy palesztin technokrata közigazgatás Gáza irányítására.
  • Elkészült a helyreállítási terv teljes költségvetése.

Mi várható: A Külügyminisztérium állítása szerint a humanitárius segélyek ellopása Hamász részéről jelentősen lecsökkent.

,,Gáza újjáépítése fáradságos, többéves folyamat lesz, és a megvalósítás nehézségekbe ütközik majd, de a cél egy olyan demilitarizált Gáza, ahol a palesztinok Hamász-uralom nélkül élhetnek, Izrael pedig valódi és tartós biztonságot élvezhet.”


🔍 Meglepő felmérés Libanonban

A számok alapján: A ibanoni Statisztikai Intézet által szeptemberben végzett felmérés (800 libanoni síita megkérdezésével, politikai hovatartozástól függetlenül) jelentős kritikát mutat a Hizbollah terrorszervezettel szemben:

  • 63,3% támogat valamilyen megállapodást Izraellel: közvetlen tárgyalások, közvetítés vagy átfogó regionális megállapodás útján; 8,9% támogatja az Irán által patronált egyezséget.
  • 66,4% támogatja a terrorszervezet fegyvereinek átadását az államnak (16,5% feltétel nélkül, azonnal átadná a libanoni hadseregnek), míg 29,6% szerint a Hizbollahnak meg kell tartania fegyvereit.
  • 71,1% véli úgy, hogy a háborúról és békéről szóló döntéseket kizárólag a libanoni vezetésnek kell meghoznia, csak 11,9% támogatja, hogy a Hezbollah saját döntése szerint járjon el vita esetén.

Kiábrándultság a harcok eredményeiből:

  • 67,4% szerint a Hezbollah nem érte el céljait, vagy csak egy részüket érte el, és a harcok ára rendkívül magas volt.
  • A megkérdezettek mintegy negyede szerint a szervezet elérte céljait, de ők is magasnak tartják az árat.
  • 42,1% csalódottságot, dühöt vagy aggodalmat érzett a terrorszervezet vezetésének viselkedése miatt.
  • Mindössze 5,9% szeretné látni a Hezbollah jelenlegi vezetésének megerősödését a jövőben.

⛓️‍💥 Esküt tett az ISIS-nek

Mi történt: A rendőrség és a Sabak belbiztonsági szolgálat letartóztatott egy 18 éves arab fiatalt az északi Umm al-Fahm városából, akit azzal gyanúsítanak, hogy izraeli katonák elleni támadást tervezett Jeruzsálem óvárosában, miután hűséget esküdött az Iszlám Állam dzsidádista csoportnak.

A bizonyítékok: A házkutatás során olyan digitális anyagokat és bizonyítékokat találtak, amelyek megerősítik a terrorszervezet támogatásának és a támadás tervezésének gyanúját.

Következő lépés: A hatóságok vádemelési szándéknyilatkozatot nyújtottak be ellene terrorszervezetben való tagság és terrortámadás tervezése miatt.


⛓️‍💥 Letartóztatták a drúz nő elleni támadás gyanúsítottját

Az incidens: A rendőrség letartóztatott egy 15 éves lányt, aki a gyanú szerint augusztus 6-án szidalmazott és zoknikkal dobált meg egy 24 éves drúz nőt a Dan busztársaság 66-os járatán Tel-Aviv és Petach Tikva között, mert arabul beszélt.

Fordulat a nyomozásban: A rendőrség korábban lezárta az ügyet, de vasárnap újraindította a nyomozást, miután a sértett új felvételeket nyújtott be.

  • A felvételeket eredetileg Daniel Amram független újságíró tette közzé a hétvégén.
  • Az áldozat testvére – aki tartalékos vadászpilóta a tartalékos szolgálati körét befejezve saját maga szerezte be a kamerafelvételeket a Dan társaságtól – elmondta, hogy három fiú és egy lány támadt a testvérére, és „mocskos arabnak” nevezték.

Jelenlegi státusz: A 15 éves gyanúsítottat a kihallgatást követően korlátozó feltételek mellett szabadlábra helyezték.


📞 Netanjahu, Trump és Irán

A legfrissebb hírek: Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a múlt héten megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel az Irán elleni háború újrakezdésének lehetőségéről.

A részletek: A 12-es csatornának nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint az a benyomásuk támadt, hogy Netanjahu még az október 27-i izraeli választások előtt szeretné újrakezdeni az Irán elleni csapásokat.

  • Netanjahu az akció szükségességét az iráni nukleáris program terén tett új, aggasztó lépésekkel indokolta.
  • Az elmúlt két hétben Netanjahu több megbeszélést is folytatott Trumppal egy átfogó, közös amerikai-izraeli hadműveletről, amely katonai és nukleáris létesítmények elleni támadásokat tartalmazna.

Miért fontos ez?

  • Politikai hatások: Az Irán elleni háború újrakezdése döntő hatással lehet mind az október 27-i izraeli választásokra, mind a november 3-i amerikai félidős választásokra.
  • Magas fokú készenlét: Bár Trump kijelentette, hogy nem támadja meg Iránt a választások előtt, az Izraeli Védelmi Erők és az USA Központi Parancsnoksága (CENTCOM) magas készenlétben állnak, és befejezik az előkészületeket arra az esetre, ha az elnök megváltoztatná a véleményét.

Felemás üzenetek:

  • Egy amerikai tisztségviselő szerint Trump azt mondta Netanjahunak: „Nos, tudod mit Bibi, haladj és készülj fel”, de nem kötelezte el magát. Ez jelenthet azonnali akciót, későbbit, vagy akár azt is, hogy soha nem kerül rá sor.
  • A biztonsági vezetőkkel folytatott megbeszéléseken Netanjahu azt állította, hogy Trump (és nem ő) kezdeményezte az átfogó harcok újrakezdéséről szóló diskurzust, és Trump kérdezte meg tőle, hogy Izrael csatlakozna-e a hadművelethez.

A kulisszák mögött:

Trump ingadozása: Kezdetben úgy tűnt, Trump zöld utat ad Netanjahunak, de később lehűlt a lelkesedése. Belső források szerint Trump álláspontja folyamatosan változik.

Nézeteltérések az amerikai vezetésben:

  • A háború újrakezdésének legfőbb támogatói az amerikai kormányzatban Pete Hegseth hadügyminiszter és a CENTCOM.
  • Ezzel szemben Trump tanácsadóinak többsége jelenleg a szankciók és a gazdasági nyomásgyakorlás folytatását támogatja, mondván: a gazdasági fojogatás egyre jobban működik.

A sorok között:

  • Az izraeli választások elhalasztásának kockázata: Ejal Zamir altábornagy, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke a múlt héten egyeztetett Dan Caine tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Zamir jelzése szerint a harcok újraindítása ebben az időablakban az izraeli választások elhalasztásához vezethet, mivel Irán várhatóan több száz ballisztikus rakétát lőne ki Izraelre.
  • Katonai-politikai dilemma: Zamir komoly dilemma előtt áll, mivel egy választások előtti támadást a lakosság nagy része Netanjahu politikai trükkjének tekintene, ami rombolná a hadsereg független, apolitikus megítélését.

Az intrikák és a teljes kép:

  • Belpolitikai motivációk: A Fehér Házban tisztában vannak Netanjahu belpolitikai megfontolásaival. Egy amerikai tisztviselő megjegyezte: „Bibinek választásai vannak a mi félidős választásaink előtt. Úgy véli, az ereje abban rejlik, hogy háborús miniszterelnök.”

A tárgyalások állása:

  • A katari közvetítők továbbra is várják Irán válaszát a legutóbbi amerikai javaslatokra.
  • Amerikai értékelés szerint a tárgyalások nincsenek teljesen holtponton, a gazdasági nyomás fokozása folytatódik abban a reményben, hogy Iránban a józanabb erők kerekednek felül.

Izraeli Miniszterelnöki Hivatal: Tagadták, hogy Netanjahu a választások előtti iráni támadásért lobbizna: „A miniszterelnök folyamatos párbeszédet folytat Trump elnökkel és az amerikai kormányzat vezetőivel, és nem kommentálja a közöttük zajló megbeszélések tartalmát.”


🪖 Eisenkot: Nincs indok az Irán elleni azonnali csapásra

A helyzet: Gadi Eisenkot, a Jasar elnöke és ex-vezérkari főnök kijelentette: nincs tudomása olyan kritikus fejleményről, amely indokolná az azonnali amerikai-izraeli csapást Irán ellen az október 27-i választások előtt.

Netanjahu bírálata: Eisenkot, aki a hadikabinet elhagyása óta nem fér hozzá a legfelsőbb szintű hírszerzéshez, úgy véli, 3 év háború után a miniszterelnök nem alkalmas egy újabb hadművelet lebonyolítására, mert nem érte el a háború céljait.

  • Egy újabb hadjárat szerinte csak akkor lenne indokolt, ha Irán az atomfegyver megszerzésére tenné meg az utolsó lépést, de ezt a rezsim meggyengült állapota miatt kétli.
  • Az iráni rezsim bukását szükségesnek, de katonai eszközökkel el nem érhető célnak tartja: „Ennek az iráni nép köréből kell fakadnia.”

Politikai kilátások a választások előtt: A Jasar célja az ország alapítása óta fennálló „legszörnyűbb kormány” leváltása és egy 63-64 székes „nemzeti cionista koalíció” létrehozása.

  • Eisenkot nem bízik az előzetes közvélemény-kutatásokban, amelyek szerint egyik blokk sem áll közel a többséghez a 120 fős Kneszetben.
  • Szerinte a választók nem tudják rávenni magukat Netanjahu ,,bűnszervezetnek” nevezett kormányának támogatására, és a Likud-blokk a vártnál kisebb lehet, mivel az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora nem kötelezte el magát a Netanjahu vezette kormány mellett.
  • Úgy véli, bárki, aki október 7-én hatalmon volt, „nem lehet vezető Izrael Államban.”

📃 A túszok családjai a jegyzőkönyvek teljes közzétételét követelik

A követelés: Egykori túszok és október 7 áldozatainak rokonainak csoportja követeli, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök hozza nyilvánosságra a mészárlás reggelének és az azt megelőző időszak üléseinek és megbeszéléseinek teljes hanganyagát, leiratait és jegyzőkönyveit.

Mi váltotta ki a felháborodást: Netanjahu korábbi katonai titkára azt állította, hogy a miniszterelnök hiányos beszámolót mutatott be az október 7-i eseményekről, és a kabinetfőnöke megpróbált módosítani egy hivatalos jegyzőkönyvet.

  • Rendőrségi bizonyítékok szerint a kabinetfőnök, Tzachi Braverman, illegálisan eltávolított mintegy 30 minősített biztonsági jegyzőkönyvet a Miniszterelnöki Hivatalból, feltételezhetően azzal a céllal, hogy alakítsa a felelősségre vonás alapjául szolgáló narratívát.

A családok nyilatkozata:

  • „A legújabb nyomozások súlyos gyanút vetnek fel a hivatalos dokumentumok hamisításával és a bizonyítékok manipulálásával kapcsolatban.”
  • Elutasítják, hogy Izrael történetének legsúlyosabb kudarcáról szóló igazság páncélszekrénybe zárva, eltorzítva és hamisított dokumentumokkal helyettesítve maradjon a felelősök védelmében.

The post Az Irán elleni támadás lehetősége, meglepő poll és a protokollok first appeared on Új Kelet Live.

Forrás: ujkelet.live

A vidék velünk van

Partner települések

Borsod, Abaúj és Tokaj-Hegyalja önkormányzatai — kattints a címerre.

Média- és üzleti partnerek
Heti TV
DVTK
Gasztrográf
BOKIK
Szabad hely