ujkeletlive
Két nappal az izraeli választások előtt a héber médiában megjelenő riportok még mindig „életben tartják” az iráni vagy esetleg a gázai háború újraindításának lehetőségét akár a szavazóurnák keddi megnyitása előtt, ami egyben a választások befagyasztását is jelentené.
Egy Izrael által kezdeményezett iráni csapás elindítása a november 3-i amerikai félidős választásokra kampányoló Donald Trump elnöktől függ, aki az újságírók kérdésére rendre ugyanazt a „lehet, hogy igen; lehet, hogy nem” választ adja. Legutóbb a Wall Street Journal riporterének az elnök ingerülten azt mondta, – „tényleg azt gondolják, hogy el fogom árulni, ha meg akarom tenni? Erre is van esély, de annak is, hogy egy szép, nagy, nagyszerű megállapodást kötünk,” – közölte az elnök.
Az izraeli választások előtti iráni hadművelet indításáról Binjámin Netanjahu miniszterelnök próbálta meggyőzni az elnököt, aki különböző médiajelentések szerint hajlandó lett volna zöld utat adni, végül a döntést az amerikai félidős választások utánra hagyta. Eközben a világot, és legfőképpen az izraeli szavazókat leginkább az foglalkoztatja, hogy ki fogja nyerni a választásokat, és tud-e kormányt alakítani.
Trump elnök ugyan támogatásáról biztosította Netanjahut a választások előtt, ám egyes tanácsadói szerint Közel-keleti politikai céljai eléréséhez az is lehetőségeket teremthet, ha valaki más kerül a kormány élére, – jelentette az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
„Ő az az ördög, akit ismer,” – idézi a riport Trump egyik tanácsadóját, utalva arra, hogy az elnöknek eddig nem volt alkalma más miniszterelnökkel dolgozni.
Fehér Ház-i források szerint annak ellenére, hogy Trump hosszú ideig tartó hallgatás után múlt vasárnap támogatásáról biztosította Netanjahut, sőt arra is utalt, hogy vereségének következményei lehetnek az amerikai–izraeli kapcsolatokra nézve, az elnök számára ugyanakkor mindkét választási kimenetel előnyös lehet.
Összegezve – ha Netanjahu győz, vagy ügyvezető miniszterelnökként hatalmon marad, Trump azt állíthatja, hogy politikailag megmentette őt, és ezt az előnyt felhasználhatja arra, hogy engedményekre vegye rá; amennyiben Netanjahu veszít, és ellenfelei alakítanak kormányt, Izrael új vezetőinek akkor is minden okuk meglesz arra, hogy jó kapcsolatot építsenek ki Trumppal. Ilymódon, hamar jelentéktelen részletté válhat, hogy az amerikai elnök korábban riválisukat támogatta.
A megbeszéléseket ismerő források szerint Trump legközelebbi tanácsadói közül sokan ellenezték, hogy az elnök nyíltan Netanjahu mellé álljon, tulajdonképpen úgy vélték, távol kellene tartania magát az izraeli választási kampánytól, – közli az Axios, megjegyezve J. D. Vance alelnök távolságtartását, aki azontúl, hogy levonta a következtetést Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök balul sikerült támogatásából, források szerint az alelnök az iráni háború miatt neheztel Netanjahura.
Vance és más vezető tanácsadók úgy vélik, hogy Netanjahu háború előtti helyzetértékelései, amelyeket a Fehér Házzal ismertetett, tévesek voltak, ami végül tovább erősítette a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök továbbra is a legmegfelelőbb partner-e Trump regionális céljai megvalósításához, amelyet így vagy úgy, de a félidős választások után meg akar valósítani, beleértve a gázai béketerv végrehajtását, megállapodások közvetítését Izrael, Libanon és Szíria között, végül pedig egy történelmi izraeli–szaúdi békemegállapodással koronázná meg második elnöki ciklusát.
Egyes amerikai tisztviselők szerint könnyebb lenne együttműködni egy olyan új izraeli kormánnyal, melynek nem lennének tagjai Netanjahu radikális koalíciós partnerei, ilymódon amennyiben a keddi választások után egyik fél sem tud parlamenti többséget szerezni, újabb választásra kerülhet sor, miközben Netanjahu ügyvezető miniszterelnökként hivatalban marad ugyan, mozgástere sokkal korlátozottabb lesz egy elhúzódó belpolitikai válság közepette.
Választások előtti tüntetés – Daninó rabbi: „aki kitér az állami vizsgálóbizottság felállítása elől, annak valószínűleg van félnivalója”
A szombat kimenetele után százezres tömeg vonult utcára Tel Avivban az október 27-i parlamenti választások előtti utolsó demonstráción kormányváltást, és a Hamász 2023. október 7-i mészárlásához köthető mulasztások tisztázása érdekében állami vizsgálóbizottság felállítását követelve.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök pártja, a Likud csütörtökön petíciót nyújtott be a Központi Választási Bizottsághoz a nagygyűlés közvetítésének megakadályozására. Az események élő közvetítése a televíziós csatornákon érvelésük szerint „választási propagandának” minősül. A bizottság elnöke Noam Szohlberg bíró azonban elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésre elegendő ténybeli bizonyíték az intézkedéshez.
A demonstrációt az október 7-i támadás túlélőit, a korábbi túszokat és a gyászoló családokat képviselő Október Tanács szervezte, helyszíne az ikonikus Túszok Tere, amelyet az egész országból izraeli zászlóval érkezők zsúfolásig megtöltöttek. A közösségi médiában közzétett felvételeken látható a környező utcákat is betöltő tömeg, melynek nagyságát illetően a rendőrség nem közölt adatokat, a szervezők szerint több mint 100 ezren érkeztek a rendezvényre.
Az est házigazdái Joszi Marsak színész és Titi Ajnau modell, a felszólalók között volt Elhanan Danino rabbi, a Hamász fogságában meggyilkolt Uri édesapja; a fogságot túlélő Abigail Eidant és két testvérét örökbefogadó Zoli Gyöngyösi – szüleiket Roi és Szamdar Eidant október 7-én meggyilkolták; a fogságból visszatért Daniel Aloni; Meli Zander, akinek lányát, Noát a Nova fesztiválon gyilkolták meg; szintén a Nova fesztiválon meggyilkolt Norel és Roia Manzuri szülei; Viki Cohen, a fogságból hazatért Nimród Cohen édesanyja; valamint Jael Adar, akinek fiát Tamirt rabolták el és gyilkolták meg. Továbbá, az október 7-én Be’eriben elesett Szagi Golan élettársa Omer; a szintén október 7-én elesett Ilai Ziszer özvegye; Ido Adari testvére; a Nahal Oz-i katonai támaszponton október 7-én elesett Neta Baram testvére; Ejal Esel, akinek lánya, Roni megfigyelőkatonaként a Nahal Oz-i támaszpont parancsnoki helyiségében vesztette életét a támadás reggelén; valamint Rafi Ben Sitrit, a Nahal Oz-i csatában elesett néhai Elroi édesapja.
A tömegben megjelentek az ellenzéki „Változás” blokk vezetői, Gadi Eizenkot [Jásár], Naftali Bennett [BeJahad], Avigdor [Liberman Jiszráél Beitenu], és Jáír Golan [Demokraták].
Danino rabbi, akinek fia – Uri egyike volt annak a hat túsznak, akiket a Hamász fogságában 2024 augusztusának végén gyilkoltak meg, beszédében hangsúlyozta:
„Valamivel több mint három évvel azután a keserű és rettenetes nap után, amikor fiainkat és lányainkat, fivéreinket és nővéreinket elrabolták, lemészárolták, elégették, megerőszakolták és meggyilkolták, a vezetés még mindig nem hozta meg a döntést arról, hogy végrehajtsa a legfontosabb és legszükségesebb feladatot: az igazság feltárását.”
„Aki kitér egy állami vizsgálóbizottság felállítása elől, annak valószínűleg megvan rá az oka. Három év telt el, és még arra sem találtak időt, hogy akár parlamenti, akár kormányzati vizsgálóbizottságot hozzanak létre. Valószínűleg azért, mert van mit eltitkolni.”
Viki Cohen, a fogságból hazatért Nimrod Cohen édesanyja hangsúlyozta – „Izrael állama, amely harcba küldte a gyermekemet, hogy érte harcoljon, éveken át finanszírozta a Hamászt és azokat az alagutakat, amelyekben a fiamat fogva tartották. Az én államom, amelyről azt hittem, mindent megtesz majd a fiam védelméért, cserbenhagyta őt. Október 7-én hagyta cserben, és azóta minden egyes nap. Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy az igazságot arról, ami történt, eltemessék – pontosan úgy, ahogyan a fiamat két éven át a föld alá, a sötét alagutakba temették.
A biztonsági szervek vezetői már távoztak a hivatalukból. Most eljött az idő, hogy a politikai vezetés is vállalja a felelősséget. Fel kell állítani egy állami vizsgálóbizottságot, hogy kiderítsük az igazságot, és kijavíthassuk a hibákat.”
Noa Zandert a Hamász terroristái gyilkolták meg a Nova zenei fesztiválon, édesanyja Mali elmondása szerint –„ma este nem azért állok itt, hogy csupán a személyes fájdalmamról beszéljek, mert az itt történt mészárlás nem magántragédia, hanem az ország történetének legnagyobb nemzeti katasztrófája.”
„Itt állok, most, három nappal az életünk eddigi legmeghatározóbb választása előtt. Nem arra kérem önöket, hogy egy bizonyos jelöltre vagy valaki másra szavazzanak. Mindenekelőtt arra kérem önöket, hogy menjenek el szavazni, tegyék meg azt, amit a gyermekeink már nem tehetnek meg magukért, és szavazzanak az ő nevükben is – válasszanak felelősségteljesen.”
A 16 megfigyelőkatona egyike, akiket október 7-én az izraeli hadsereg Nahal Oz-i támaszpontján gyilkoltak meg Roni Esek, édesapja a tüntetőkhöz szólva kijelentette – „a mai napig senki sem vállalta a felelősséget. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy ez volt Izrael állam történetének legnagyobb katasztrófája. Hogyan lehetséges, hogy azok, akiknek válaszokat kellene adniuk, maguk akarják eldönteni, kik végezzék a vizsgálatot? Ez lenne a felelősségrevonás? Gyászoló és összetört apa vagyok, de olyan apa is, aki soha nem hagyja abba az igazságért folytatott küzdelmet.”
Daniel Alonit gyermekeivel együtt hurcolták Gázába, majd 49 nap után engedték szabadon, így fogalmazott – „azon a napon nemcsak embereket vettek el tőlünk. Megfosztottak bennünket attól az alapvető biztonságérzettől is, amely lehetővé teszi, hogy reggel felkeljünk, óvodába vagy iskolába küldjük a gyermekeinket, és biztosak lehessünk abban, hogy hazatérnek. Nem tudom visszaadni a lányomnak azt a gyermekkort, amelyet elvettek tőle, de harcolhatok azért a gyermekkorért, amely még előtte áll. Három nap múlva elkezdhetünk más történetet írni a gyermekeink számára.”
Gyöngyösi Zoli, aki örökbe fogadta a meggyilkolt Roi és Szamdar Eidan gyermekeit köszönetet mondott azoknak, akik eljöttek a tegnap esti nagygyűlésre.
„Hamarosan a gyerekek felnőnek, és nehéz kérdéseket tesznek majd fel nekem: Hogyan történhetett ez velünk? Hogyan győzhettek le bennünket egy buldózerrel? Ki felel ezért a rettenetes kudarcért?
És hogyan lehetséges, hogy én, Zoli, az egyszerű kfar-azai, néhány hónappal a mészárlás után a Fehér Házban találtam magam, Joe Biden elnökkel ülve, aki azt mondta nekem, hogy a világ legnagyobb vezetői mind megfordultak azon a helyen – miközben a saját kormányom még egy WhatsApp-üzenet elküldésére sem talált időt?”
Omer Ohana, akinek élettársa Szagi Golan október 7-én esett el a harcokban, hangsúlyozta – „mi, izraeliek tudjuk, hogyan kell harcba indulni az ellenségeink ellen, de közben arra kényszerülünk, hogy a saját jogainkért is küzdjünk. Tudjuk, hogy nincs másik hely, ahol élhetnénk. Mi, LMBTQ-emberek, nap mint nap érezzük, hogy a kötelességeink tekintetében egyenlőek vagyunk, a jogaink tekintetében viszont nem. És ennek ellenére készek vagyunk az életünket adni az országért. Az ország vezetése azonban hátat fordít nekünk. A legfelsőbb vezetők közül egyesek uszításának vagyunk kitéve.
Megérdemeljük, hogy jobb helyen éljünk. Egy olyan Izraelben, ahol minden állampolgár egyenlő. Egy olyan Izraelben, ahol van igazság és van méltányosság.”
A 15 éves Noga Baram, akinek testvére, Neta a Nahal Oz-i támaszpontnál esett el, szintén felszólalt.
„Hogyan lehetséges, hogy nekem, egy olyan testvérnek, aki elveszítette fivérét a harcban, és akinek a nővére jelenleg is katonai szolgálatot teljesít, itt kell állnom, és az igazságosságért könyörögnöm? Családunkban világos értékek szerint nevelkedtünk: a felelősségvállalás, a társadalom szolgálata, a tolerancia és a törvény tisztelete szerint. Arra tanítottak bennünket, hogy Izrael államában szabályok vannak. E szabályok egyike kimondja: ha olyan esemény történik, amelynek alapvető közérdekű jelentősége van, kötelező állami vizsgálóbizottságot felállítani.
A testvérem vére a földből kiált. Nem bosszúért kiált, hanem az igazságért.”
The post Háborús fenyegetettség, és választások előtti tüntetés first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live


עמי דרור (@AmiDror) 






































Tokaj
















