2026. október 25., vasárnap · Miskolc & Borsod Kapcsolat
XIV. évfolyam
2026 / 43. lapszám
Ára: ingyenes
Alapítva 2013
Háztáji hír és szórakoztató portál
Hirdetés
Észak

Rázkódtak az ablakok, találgat Miskolc: mi okozhatta a rejtélyes szombati detonációt?

meteor ohio

Szombat délelőtt, körülbelül fél tíz magasságában szinte egyszerre bolydultak fel a miskolci és
környékbeli közösségi csoportok: az Avas déli lejtőitől Diósgyőrig, Szirmától egészen Mályiig és a Bükk
lábáig ijesztő, falakat és ablakokat megremegtető detonációra lettek figyelmesek a lakosok. A
beszámolók kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy nem egyszerű tompa morajról, hanem hirtelen,
határozott légnyomáshullámról volt szó, amely megzörgette az üvegtáblákat, megmozdította a zárt
ajtókat, és azonnali találgatáslavinát indított el a neten.
1. A legvalószínűbb magyarázatok: Mi rázhatta meg a várost?
• Hangrobbanás a magasban (a legfőbb gyanúsított): Amikor a Magyar Honvédség Gripen vadászgépei
vagy a légterünkön áthaladó szövetséges NATO-kötelékek átlépik a hangsebességet (kb. 1200 km/h),
úgynevezett Mach-kúp keletkezik mögöttük. A földre érkező lökéshullám kettős, éles dörrenésként és
intenzív légnyomásként csapódik le. Ez tökéletesen megmagyarázza, miért érezték az egész városban és

a környező falvakban is a lökést anélkül, hogy a földön bármilyen kár, füst vagy becsapódás történt
volna.
• Bányarobbantás és a hőinverzió felerősítő hatása: A Bükkben és Miskolc vonzáskörzetében működő
mészkőbányákban bevett gyakorlat a kőzetlazító robbantás. Őszi vagy kora téli rétegfelhőzet és
hőmérsékleti inverzió (hidegpárna) idején a felső melegebb légrétegek tükörként verik vissza a hang- és
nyomáshullámokat a talaj felé. Egy szokványos bányarobbantás ilyen meteorológiai körülmények között
a város völgykatlanában a normálisnál jóval félelmetesebbnek és erőteljesebbnek tűnhet.
• Ipari technológiai esemény: A város déli és keleti ipari zónáiban működő energiatermelő vagy
vegyipari rendszerekben a hirtelen nyomásmentesítés, gőzkieresztés vagy nagynyomású szelepek
vésznyitása szintén járhat mély, nagy kiterjedésű robajjal, bár ezek ritkábban rázzák meg a várostól
távolabbi területeket.
2. Eltévedt katonai drón adta meg magát? – Miért zárható ki?
A szomszédban zajló háború hírei miatt a közösségi médiában szinte percek alatt felmerült az elmélet:
vajon lehetséges-e, hogy egy eltévedt ukrán vagy orosz drón robbant fel felettünk? Bár a félelem
lélektanilag érthető, a katonai és fizikai tények ezt gyakorlatilag kizárják:
• Roncsok és becsapódási nyomok teljes hiánya: Egy lezuhanó felderítő- vagy kamikazedrón nem
párolog el a levegőben. Becsapódáskor lángoló roncsok, kráter és sűrű füstoszlop keletkezik, amelyet
fényes nappal, lakott terület közelében lehetetlen lett volna észrevétlenül hagyni. Ha a levegőben
semmisült volna meg, fémhulladékok és robbanási felhő maradt volna utána.
• Radarvédelem és légtérbiztonság: A magyar és NATO légvédelem (köztük a bánkúti radar) a keleti
határszakaszt folyamatosan pásztázza. Bármilyen határsértő eszköz azonnal éles riasztást (Alpha
Scramble) váltana ki a Gripeneknél, és nemzetközi incidenst jelentene, amit az érintett hatóságok és a
szövetségesek sem tarthatnának titokban.
3. Mi a hatóságok kötelessége? Miért nincs még hivatalos nyilatkozat?
Sokan nehezményezik, hogy a hatóságok órákig vagy napokig nem adnak ki közleményt. Érdemes
tisztázni a jogi és gyakorlati hátteret:
• Törvényi riasztási kötelezettség: A katasztrófavédelmi és rendőrségi törvények értelmében a
hatóságok akkor kötelesek azonnali lakossági riasztást vagy tájékoztatást kiadni, ha közvetlen élet-,
vagyon- vagy környezeti veszély áll fenn (pl. mérgező gáz, tűzvész, kötelező elzárkózás vagy kitelepítés).
• A felesleges pánikkeltés elkerülése: Ha a 112-re érkező bejelentések nyomán kivonuló járőrök sem
kárt, sem tüzet, sem sérültet nem találnak, az eljárás formailag lezárul. A szervek kifejezetten kerülik az
olyan bizonytalan nyilatkozatokat, hogy 'hallottuk, de nem tudjuk', mert az a tapasztalatok szerint csak
tovább szítaná a pánikot.

• A sajtó kényszerítő ereje: Amennyiben vadászgépek hangsebesség-átlépése áll a háttérben, a
Honvédelmi Minisztérium vagy a légierő általában sajtómegkeresésekre válaszolva szokta utólag
megerősíteni az eseményt.
4. Kozmikus dörrenés? – Lehetett meteorit, és volt már ilyen hazánkban?
A találgatások legérdekesebb vonulata a kozmikus eredet: vajon egy Föld légkörébe lépő meteor
robbant-e fel a magasban? A meteorok a hangsebesség többszörösével (több tízezer km/h-val)
érkeznek, és a légköri súrlódástól felhevülve gyakran még 20-40 km magasságban felrobbannak (bolida-
robbanás). Ez pontosan olyan földrengető dörrenéssel és nyomáshullámmal jár, mint amit Miskolcon
tapasztaltak.
Bár Miskolcon fényes nappal nem láttak kamerák által rögzített tűzgömböt – így a gép hangrobbanása
valószínűbb –, Magyarország történetében több világhírű meteorit-becsapódás is történt már:

Kabai meteorit
(1857. április 15.)

Kaba (Hajdú-Bihar)
Szenes kondrit (~3 kg)

Világhírű tudományos ritkaság: a
világon az elsők között mutattak ki
benne szerves anyagot. Ma a
Debreceni Református Kollégium
kincse.

Lénártói vasmeteorit
(1814)

Sáros vármegye (történelmi Mo.)
Vasmeteorit (108,5 kg)

Szinte tiszta vasból és nikkelből álló
ritka monstrum. Pásztorok találták
egy erdőben, ma a
Természettudományi Múzeum
büszkesége.

Nyírábrányi meteorit
(1914. június 17.)

Nyírábrány (Hajdú-Bihar)
Kőmeteorit (~1 kg)

Vakító nappali fénycsík és robaj
kíséretében csapódott a
szántóföldbe közvetlenül a
munkások mellett, alig hetekkel az I.
világháború előtt.

Mikei meteorit-zápor
(1944. május 3.)

Mike (Somogy vármegye)
Kondrit zápor

A háború alatt csapódott be, a falu
lakói először ellenséges bombázást
gyanítottak a brutális robaj miatt. Az
utolsó szemtanús magyar hullás.

Magyarmecskei kráter
(~300 millió éve)

Magyarmecske (Baranya)
Ősi gigabecsapódás

Egy kb. 6 kilométer átmérőjű, mélyen
a föld alá temetett becsapódási
kráter, amely bizonyítja: a Kárpát-
medencét ősi időkben gigantikus
aszteroida is elérte.

Összegzés

A szombat délelőtti miskolci rejtély kapcsán a legészszerűbb és a fizikai tényekkel leginkább
harmonizáló magyarázat továbbra is a katonai hangsebesség-átlépés lökéshulláma. Bár a drón- és
meteorit-elméletek izgalmas vitákat generálnak a közösségi térben, se földi károk, se maradványok, se
tűzgömbök nem támasztják alá a veszélyesebb forgatókönyveket. A városiak nyugodtan
fellélegezhetnek: az ablakok megzördültek, de a mindennapok zavartalanul folynak tovább.

A vidék velünk van

Partner települések

Borsod, Abaúj és Tokaj-Hegyalja önkormányzatai — kattints a címerre.

Média- és üzleti partnerek
Heti TV
DVTK
Gasztrográf
BOKIK
Szabad hely