ujkeletlive
Parázs belpolitikai feszültség közepette, a héber média várva várt híre is megérkezett – azaz Donald Trump elnök felhívta Binjámin Netanjahu miniszterelnököt. A hétvégi beszélgetést a The Wall Street Journal erősítette meg, részletek közlése nélkül. Annak ellenére, hogy a Fehér Házban egyelőre nem született döntés a csapások izzítása mellett, Izraelben a két vezető közötti beszélgetést úgy értelmezik, miszerint alátámasztja az elnök félidős amerikai választások utánra időzített háborús terveit, mely hasonlóan a február 28-án indított iráni hadművelethez, közös akció lesz.
Miközben, az izraeli belpolitikai helyzet, legfőképpen a politikai átmenet sosem volt zökkenőmentes. A 26. Kneszet-választások eredményeit követően és Netanjahu reményei szerint, az új plénum november 10-i beiktatása előtt bekövetkező háború végérvényesen megszakítja a Gadi Eizenkot vezette ellenzék törvényalkotás átvételére irányuló törekvéseit. A miniszterelnöknek alapvetően nem érdeke az egységkormány, így arra számít, hogy az iráni harcok csendesedése után, nagyobb eséllyel indulhat az újból kiírt választásokon.
Trump múlt héten csütörtökön biztonsági tanácskozást tartott az iráni helyzetről, de az Axios úgy tudja, hogy a katonai csapás kérdése nem került érdemben napirendre. Az elnök tanácsadóinak többsége, köztük JD Vance alelnök ellenzi a háború újbóli kirobbantását, az egyetlen, aki aktívan támogatja a harcok felújítását, Pete Hegseth hadiminiszter, míg Marco Rubio külügyminiszter álláspontja ingadozó. Emellett, leginkább Netanjahu tartja nyomás alatt Trumpot a csapások újraindítása érdekében.
A diplomáciai megoldás érdekében, a Fehér Ház folyamatos tájékoztatása közepette a katari közvetítők még a keddi választások előtt a háborút megállító felek közötti megállapodást próbálnak összehozni, ami héja-párti izraeli és amerikai politikai visszhangok szerint – nem fog létrejönni.
Teherán egyelőre nem zárkózik el a tárgyalás, illetve egy lehetséges megállapodás létrejöttét illetően, ugyanakkor hivatkozva a tavaly júniusi Felkelő Oroszlán és a február 28-án indított izraeli-amerikai háborúra, úgy vélik, hogy Trump a közvetítők próbálkozásai árnyékában valójában a háború újraindítására készül. Az izraeli hadsereg támadásra készen áll, míg az iráni vezetés állítása szerint felkészülten várja a napokon belül várható tűzpárbajt. Iymódon Modzstaba Hámenei legfőbb vallási, és katonai parancsnoka kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael újabb támadására „azonnali és hatékony válaszlépéssel kell reagálni, földrajzi korlátozások nélkül, a maximális elrettentés” elérése érdekében,” – közölte hivatala.
A fő közvetítő, Doha irányítása alatt a tárgyalások pénteken kezdődtek, és azóta is folyamatosan zajlanak. Források szerint történt előrelépés, de megállapodás egyelőre nincs, és ha a hét közepéig nem lesz, akkor valószínűleg kitör a háború.
Eközben, Izraelben
Jichák Herzog elnök már szerdán elkezdi a Kneszetbe bejutott pártok meghallgatását, és ezt követően fog miniszterelnök-jelöltet megnevezni, melyre vonatkozóan nincs olyan kötelezettsége, hogy a legnagyobb párt vezetőjét kell kiválasztania. Elvileg a fő szempont a kormányalakításra legnagyobb eséllyel, és a legtöbb ajánlással támogatott jelölt kiválasztása.
Netanjahu saját jobboldali blokkjától legfeljebb 53 ajánlásra számíthat, amennyiben az ultraortodox pártok is hajlandóak lesznek – egyelőre azonban nem kötelezték el magukat, miközben Eizenkottal is tárgyalásokat folytatnak.
A Változás-blokknak ugyan mindössze 48 mandátuma van, jelölt-támogatás szempontjából azonban az arab pártok akár 19 plusz szavazatot is jelenthetnek. A miniszterelnöki jelölés önmagában még nem jelenti az arab frakciókkal közös kormányalakítást, az utat azonban megnyitja Eizenkot választási ígéreteinek teljesítésére. A törvényalkotás irányításához elsősorban a házelnök – Amir Ohana [Likud] leváltása szükséges. A jelenlegi házelnök akár a kormányalakítást megelőző átmeneti időszakban is hivatalban maradhat, egy korábbi precedens szerint a Legfelsőbb Bíróság az Edelstein-ügyben hozott ítéletében [2020] 61 képviselő aláírásával lehetőséget biztosít új házelnök megválasztásáról szóló szavazás kiírására, amelyet haladéktalanul meg kell tartani, még az új kormány megalakulása előtt. Egyébként, regnáló kormány esetén 90 aláírás szükséges a szavazás kiírásához.
A változást sürgető blokk egyelőre nem erősítette meg közös jelöltjét, a héber médiában megjelent nevek között Orit Farkas Hakohen [Jásár], Oded Forer [Jiszráél Beitenu], vagy a Naftali Bennett vezette BeJahad lista második képviselője, Jáir Lapid [Jes Atid] is felmerült.
Herzog meghallgatása és jelölése előtt, Eizenkot kijelentette, hogy érvényesíteni szándékozik a választók akaratát, és ennek megfelelően lépéseket tesz egy alapvetően cionista kormány megalakítására, míg a Netanjahu vezette koalíció a leváltásukra készülő arab pártok delegitimálására irányuló széleskörű médiakampányt indított, azt állítva, hogy a választásokat a Ra’am és az Egyesült Lista katari megvesztegetés útján elcsalták.
A Likud eközben törekszik a szembenálló oldal bomlasztására, és még a választások előtt külön erre a célra kialakított képviselői csoport ajánlatokkal keresi meg a lehetséges dezertálókat.
A Jásár közleményében azt állítja, hogy a Likud képviselői közül többen – Almog Cohen, Joáv Kisch, Jákov Bardugo, megpróbálták felvenni a kapcsolatot, hozzátéve – „az egész közvélemény látja, mennyire pánikba estetek a vereség miatt. Elkötelezettek vagyunk a választók döntésének érvényesítése, és egy olyan cionista kormány megalakítása mellett, amely minden izraeli férfi és nő érdekében dolgozik.”
Netanjahu pártja természetesen tagadja az állításokat, mondván, hogy „Gadi és Manelisz [Ronen] pánikban vannak, mert meghiúsulnak a terveik, hogy együttműködjenek a terrorizmust támogató pártokkal,” ám Eizenkot pártja visszavágott, hangsúlyozva – „aki Slomi Fogelt küldte tárgyalni a Hamásszal, majd ezt letagadta; aki Miki Zohart küldte tárgyalni Manszúr Abbásszal, majd ezt is letagadta; aki ragaszkodik ahhoz, hogy katari ügynököt alkalmazzon a hivatalában, és ezt tagadja; aki október 27-én vereséget szenvedett, de ezt sem hajlandó elismerni – most követeket küld a Jásárhoz, majd ezt is letagadja. Pontosan tudjátok, hogyan működik ez,” – áll a párt közleményében, azt is megemlítve, hogy időközben Orit Sztruk [Vallásos Cionizmus] is bejelentkezett.
Sztruk nem tagadta, hogy telefonon felhívta Tal Ohanát, aki elmondása szerint jó barátnője, és csak gratulálni akart neki a Kneszetbe való bejutásáért, miközben reméli, hogy továbbra is együtt fognak dolgoznak az észak-határmenti települések újjáépítésén, illetve hangsúlyozta, hogy a közöttük lévő „szoros barátságot semmiféle egyenes vagy görbe politikai manőver nem rombolhatja le,” – közölte X-en.
Tegnap este, Eizenkot egyértelművé tette, hogy mindent megtesz az újabb választások elkerüléséért, mondván – „október 27-én a közvélemény kinyilvánította az akaratát. A következő izraeli kormány összetételéről kizárólag Izrael polgárainak kell dönteniük, külső beavatkozás és manipuláció nélkül – így helyes. Most rajtunk, a választott képviselőkön a sor, hogy mindent megtegyünk a nép akaratának érvényesítéséért.”
A Változás-blokk vezetője azt követően nyilatkozott, hogy tegnap este találkozott Lapiddal, majd a közösségi médiában közzétett bejegyzésében választási ígéreteinek teljesítésére vonatkozóan hangsúlyozta – „lépéseket teszek egy állami vizsgálóbizottság felállításáért, az általános katonai szolgálati kötelezettség előmozdításáért, valamint azért, hogy azonnal növeljük és megerősítsük az izraeli hadseregben szolgálók számát. Gondoskodni fogok a szolgálatot teljesítők megfelelő díjazásáról és elismeréséről, továbbá az igazságügyi átalakításról szóló törvények eltörléséről, illetve más intézkedésekről.”
Eizenkot szerint Izrael Államban a „Kneszet ad bizalmat a kormánynak, nem pedig fordítva,” majd világossá tette azon alapelveket, melyek a kormányalakítás felvételei, mint például:
* Izrael elismerése zsidó, demokratikus, liberális és egyenlő jogokat biztosító államként;
* Elkötelezettség a Függetlenségi Nyilatkozat értékei mellett;
* Minden izraeli állampolgár szolgálati kötelezettsége – katonai, nemzeti vagy polgári szolgálat formájában;
* A Hamász terrorszervezetként való elismerése, valamint annak elfogadása, hogy a Gázai övezetben meg kell semmisíteni katonai és kormányzati erejét.”
Végezetül, hangsúlyozta, – „minden olyan parlamenti képviselő, aki kész aláírni ezeket az alapelveket, lehetséges partner az új, Izrael számára jobb kormány megalakításában. Az általunk létrehozandó kormány ajtaja nyitva áll minden olyan választott tisztségviselő előtt, aki elfogadja ezeket az alapelveket, és kész felnőni a történelmi pillanat jelentőségéhez.”
The post Az izraeli politika elviselhetetlen könnyűsége – háború és/vagy kormányalakítás first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
