Készítettem egy külön, nyilvánosságnak szánt felhívást, amely a SzántóGráfon is megjelenhet. A központi kérdése: mit jelent a bírói függetlenség, és hol húzódik a határ a politikai, igazgatási befolyásolás és a bíró saját döntési felelőssége között?
A BECSÜLET NEM ELADÓ – DE A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG MIT JELENT A TÁRGYALÓTEREMBEN?
Nyílt felhívás a miskolci bírákhoz, a bírósági vezetőkhöz és a magyar igazságszolgáltatás felelős képviselőihez
Tisztelt Bírák! Tisztelt Bírósági Vezetők!
- december 6-án a Miskolci Járásbíróság büntető bírái nyilatkozatban emeltek szót az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.
A dokumentumot a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesületnek és a bírói kollégáknak címezték.
A nyilatkozatban ez olvasható:
„Felelősséget érzünk az igazságszolgáltatás – minden feltételtől függetlenül biztosított – államhatalmi, igazgatási és teljes anyagi függetlenségéért.”
Majd még határozottabban:
„Felelősséget érzünk az egyes ítélkező bírák hivatásának gyakorlása során – a bíráknak más hatalmi ágaktól való igazgatási, anyagi, politikai függetlenségéért.”
A nyilatkozat aláírói között szerepel dr. Tőzsér Ildikó, a Miskolci Járásbíróság büntetőbírája is.
A dokumentum második oldalán külön kiemelve áll:
„A becsület nem eladó!”
Ezzel a kijelentéssel aligha lehet vitatkozni. De mit jelent a bírói függetlenség a gyakorlatban?
Azt, hogy a politikai hatalom nem utasíthatja a bírót? Természetesen.
Azt is, hogy a bírósági igazgatás, a vezetői elvárások, az előmeneteli szempontok vagy az anyagi függőségek sem befolyásolhatják az ítélkezést? Igen.
De jelenti-e azt is, hogy a bíró köteles a vádlott és a védelem bizonyítékait ugyanolyan komolysággal mérlegelni, mint a vád állításait?
Mert számomra itt kezdődik az igazi kérdés.
- november 6-án Miskolcon, a posta közelében két önkormányzati rendész intézkedett velem szemben. Az ügyből hosszú büntetőeljárás lett.
Az elsőfokú tárgyalás során bemutattam Kiss Attila rendőri vezető személyemnek címzett levelét, amely a rendészekkel kapcsolatban folyamatban lévő másik eljárásról adott tájékoztatást.
Mindez még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt történt.
Állításom szerint dr. Tőzsér Ildikó bíró a levél bizonyítási jelentőségének vizsgálata helyett azt vetette fel, hogy miért akarom beszennyezni a rendészek jó hírnevét.
Ezt a kijelentést és a dokumentum bírósági kezelését a tárgyalási jegyzőkönyvek és az alapeljárás iratai alapján kérem tisztázni.
Nem azt állítom, hogy egy másik eljárás megindítása bizonyítja az érintettek bűnösségét. Azt kérdezem: miért ne lehetne jelentősége annak, ha egy hivatalos rendőri tájékoztatás a védelem állításainak ellenőrzéséhez kapcsolódik?
És most következzenek a kérdéseim.
Tisztelt Tőzsér Ildikó Bírónő!
Ön aláírásával csatlakozott a bírói függetlenséget védő nyilatkozathoz.
Egyetért-e azzal, hogy a bírói függetlenség nemcsak a politikai hatalomtól való függetlenséget, hanem a felek iránti elfogulatlanságot és a bizonyítékok tisztességes értékelését is megköveteli? Máig elhallgatják miként szignálták éppen Önre az ügyemet ráadásul egy úgynevezetett tehermentesítési jószolgálat címén.
Érte-e Önt valaha politikai, igazgatási vagy más külső befolyásolási kísérlet az ítélkező tevékenységével kapcsolatban?
Ha igen, mely ügyekben, mikor és milyen formában? Megtette-e az ilyen esetben előírt bejelentést a bíróság elnökének?
Az én büntetőügyemben érte-e bármilyen ilyen megkeresés?
Ha nem, ezt is fontos lenne világosan kimondani.
Milyen módon értékelte az általam bemutatott főkapitányi levelet? Hol található az erről szóló bírói döntés és annak indokolása?
A bírói függetlenség ugyanis nem jelentheti a bizonyítékokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása alóli mentességet.
Tisztában vagyok azzal, hogy a bíró ítélkezési tevékenységét nem lehet nyilvános felszólítással felülírni, és hogy a jogerős döntések felülvizsgálatának törvényes eljárási rendje van.
De a nyilvánosságnak joga van kérdezni. Különösen akkor, amikor maguk a bírák fordulnak a nyilvánossághoz az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében.
A 2024. decemberi nyilatkozat a bírósági javadalmazásról és igazgatásról szóló megállapodást utasította vissza. Nem állította, hogy az aláírókat konkrét büntetőügyekben politikai utasítások érték.
Éppen ezért nem kész tényként állítom a befolyásolást, hanem választ kérek arra, hogy az én ügyemben történt-e bármi, ami a bírói függetlenséget vagy a pártatlan eljárást érinthette.
Mert a bírói függetlenség nem a bíró személyes kiváltsága. A tisztességes ítélkezés egyik legfontosabb garanciája, amely minden állampolgárt megillet.

A bíróknak joguk van megvédeni a függetlenségüket.
Az állampolgároknak pedig joguk van megkövetelni, hogy ez a függetlenség a tárgyalóteremben is érvényesüljön.
A becsület valóban nem eladó. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom pedig nem követelhető: azt minden egyes tisztességes eljárással újra és újra ki kell érdemelni.
Szántó István
Aranytollas újságíró
SzántóGráf – Miskolc
Forrás: A Miskolci Járásbíróság büntető bíráinak 2024. december 6-i, kétoldalas nyilatkozata. Mellékletként közölhető a dokumentum mindkét oldala.
A felhívás szándékosan nyilvános, konkrét kérdéseket tesz fel, de nem állítja bizonyíték nélkül, hogy a bírónőt politikailag befolyásolták. Így erősebb és jogilag is védhetőbb sajtóanyag.
























Tokaj



































