Az idő megszépítő erővel bír. A fiatalságunk iránti nosztalgia megfékezhetetlen. Igaz a belvárosi bérházak zömében nem volt fürdőszoba, s az ott lakók konyájában is fali csap adta a vizet. A nagy többség az udvari közös vécét használta. S bár az üzemek jó részében biztosították a munka után tussolást nem ez volt a jellemző. S lám a gyár még a háború előtt is fenntartotta a tisztasági fürdőjét. Ezt a vívmányt olcsóságával és komfortjával egyetemben mindvégig fenntartották. Még szerencse, hogy Kerényi László dokumentumfilmes barátom egyre több ilyen múltunkat feltáró echte miskolci, diósgyőri képet bányász elő a kincset érő archívumából
Tokaj
