Fontos megmutatni a felzárkózási politika eredményeit – mondta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerdán Budapesten.
A nyolc országban végzett roma felzárkózás tapasztalatait összegző konferencián Czibere Károly hangsúlyozta, hogy az elért eredményeket meg is kell mutatni, mert így lehet fenntartani a reményt az emberekben, a társadalomban, hogy lehetséges a társadalmi felzárkózás.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a közvélemény sokszor kilátástalan küzdelemnek tartja a társadalmi felzárkózást, pedig az elmúlt évek azt bizonyították, hogy ha egy program jól tervezett, ha nyomon követik, ha valóban a nyomorban élők problémáira reagál és a családok szükségleteiknek megfelelő segítséget nyújt, akkor igenis el tud érni eredményeket. Az államtitkár fontosnak nevezte a programok értékelését, nyomon követését, mert – mint mondta – túl drága az idő és a közpénz ahhoz, hogy időtlen időkig finanszírozzanak olyan programokat, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A felzárkózáspolitika problémájaként beszélt arról, a nagy ellátórendszerek nem képesek kielégítő választ adni a helyi társadalom eltérő szükségleteire. Ezért – hangsúlyozta – szükség van helyi programokra, és azok tapasztalatait országosan is be kell építeni az ágazatok szabályozásába.
Az államtitkár a következő évek feladataként beszélt a szektorok közötti együttműködés megteremtéséről. Fontos a komplexitás – mondta -, az, hogy helyi szinten is egyeztessenek egymással a különböző ágazatok szakemberei, mint például a védőnő, a gyermekgyógyász, a gyermekvédelmi szakember és a szociális munkás.
Czibere Károly beszélt a fenntarthatóság fontosságáról is, utalva arra, hogy egy-egy felzárkózási program sokszor csak addig tart, ameddig az uniós támogatása. A felzárkózáspolitikát azonban nem lehet arra építeni, hogy az idők végezetéig lesz uniós forrás – tette hozzá. Ezért kell mozgósítani a helyi közösségekben meglévő erőforrást.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által vezetett PAIRS (Effective Programmes for the Active Integration/Inclusion of the Roma in South-East Europe) program roma integrációs programok sikereit és kudarcait vizsgálta nyolc országban, Albániában, Bulgáriában, Magyarországon, Olaszországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában. A kétéves program célja az volt, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján ajánlásokat fogalmazzanak meg, és azokat eljuttassák a programban résztvevő országok kormányzati szerveinek, önkormányzatainak, szakmai szervezetinek.
A programot záró konferencián Moravcsik László projektmenedzser ismertette a PAIRS három legfontosabb ajánlását. Az első szerint több és összehangolt segítség kell oda, ahol baj van, hiszen egyetlen országban sem várható el forráshiányos önkormányzati rendszertől, hogy makrotársadalmi problémákra reagáljon. A második fontos szempont a politika elköteleződésére. A romákat az életnek szinte minden területén segíteni kell ahhoz, hogy legalább a gyerekeik számára megteremtődjenek a fejlődéshez szükséges feltételek. Ez pedig sokszor azt jelenti, hogy a helyi döntéshozóknak a hosszú távon megtérülő befektetésekhez olyan konfliktusokat kell vállalniuk, amelyek rövid távon a népszerűségük csökkenésével és a költségek növekedésével járnak. A harmadik ajánlás szerint az integrációs folyamat csak akkor lehet sikeres, ha azokkal együttműködve zajlik, akikről szól, vagyis alapfeltétel, hogy több jól képzett roma legyen
