2015.01.01.
Ez lenne az első bejegyzés az idén. Félálomból ocsúdva.
Ha valaki nem tudná anyai ágon hernádvécsei lennék. Mamám könyve Isten szabadságra ment, részben erről a valaha csodálatos faluról is szól. Ebben arról is írok, hogy nagyapám akit sohasem ismerhettem az ottani Sardagna báró kastélyába járt kártyázni. Nagyszüleim kocsmája kisboltja nem messze volt ettől. Emlékeimben, édesanyám elmondása szerint a báró kastélyát egy különleges épületnek vizionáltam. Sokáig. Akkoriban is amikor először láttam a helyi iskolát és téeszirodát , haló romjaiban. Sose hittem volna , hogy a kastély egyszer újra igazi úri szálló lesz. Azt meg remélni se mertem volna, hogy egyszer ebben az épületben alszom. Vendégként , talán éppen abban a szobában ahol néhai nagyapám is megfordulhatott. Hát miről is álmodhattam volna ott – két éjszaka – a csodálatosan újjászületett Vécsecityben.
Kezdem azzal, hogy Takács Tibor a kastély ura és felesége a rezidencia úrnője született vendéglátók. A százhúsz személyes szálló vendégeit szinte egyenként fogadták, üdvözölték , kalauzolták a birtokon. A szálló első szilveszterének programját alaposan megszerkesztették. A séf egyedülálló ételsorral rukkolt ki és a zene tánc csaknem reggelig tartott. Ha vacsoracsata lett volna, a helyi vaddisznó ragulevest, citromosan, csillagos ötösre osztályozom. Ezt fel kellene tenni napi kínálatba !
A képeken lesz egy kis ízelítő a menüsorból.
A főattrakció Seres Ildikó és párjának előadása volt.
Éjfélkor mindannyiunk meglepetésére a magyar himnusz után a lengyel következett. Mivel a szállónak egy busznyi l polski csoportja is velünk mulatott. Megjegyzem a lengyelek méltóságteljesen énekelték velünk a legdrágább magyar dallamokat. Majd amikor váratlanul felhangzott a lengyel is a vendégek teljesen elérzékenyültek. Párás szemmel hangosan daloltak. Igyekeztünk besegíteni, de az ő kórusuk jobbnak bizonyult.
Éjfél után tombola, tűzijáték és tejfeles lencseleves , virsli, debreceni és saláták. A leves ellenállhatatlanul finom volt még a bőséges vacsora után is. Azért is mert a három órás tánc rengeteg kalóriavesztességgel párosult.
Aki nem ismerné még a kastélyhotelt ajánlom, hogy nézzék meg. Csodálatos a welness részlegük, a jakuzzi, a medence , a szauna , a sóbarlang és a gőzkamra. S ami különösen figyelemreméltó, Takács Tibor jó csapatot verbuvált, a szálló teljes személyzete igyekezett a vendégek kedvébe járni. Színvonalban, szolgálatkészségben aranyérmesek. S mindez Miskolctól alig 45 , Kassától 20 kilométerre található. A hírek szerint a konferencia szervezők már felfedezték a táj és a szálló adottságait így remélhetően ebben az esztendőben már folyamatos telt házzal dübörögnek.
