A kedd a mi napunk volt. Orbán Viktor Miskolcon volt és mindent megígért amire már régóta pályáztunk, áhítoztunk. Kriza Ákos polgármester úr fogadta és írásba foglalták, aláírásukkal hitelesítették mindazt a támogatást, amit városunk jogosan elvárhat a kormánytól.
Számomra az a kép a legjobb amelyen miniszterelnök úr Tapolcán sétál a parkban. Miskolc Tapolcán. Bizonyára most járt itt először, mit is keresett volna ott korábban. Tapolca hazánk térképén kettő is van, nekünk viszont csak egy a miskolci. Ahol árnyas ligetek, csónakázótó, zsibongó strand medencék és a tavi fürdő jelentette a régi békebeli időket. Hogy most mi van ott, szóra se érdemes. Hogy mi lesz ott az viszont már mindannyiunk fontos. Nemcsak az ide látogatóknak, nemcsak a messziről jött turistáknak hanem nekünk akik a fiatalságunkat itt múlattuk. Ott ahol déltájban a strandbüfében 10 forintért ettünk egy gulyáslevest, egy tál kakastaréjos lencsefőzeléket és mindezt egy pohár csapolt kőbányai sörrel leöblíthettük. Hogy estefelé a nadrágunk alatt nedves fecskében sorakozzunk a buszkarámban.
Kell az ipari park is. Kell minden, az autópálya is Kassáig meg azon túl is. Ám a legfontosabb, hogy Tapolca télen nyáron ismét olyan legyen mint valaha. Mára ma már autogramos papírunk van minderről. Hajrá Miskolc.
Megjegyzem – nincs választási év, nincs kampány időszak. Ilyenkor az ilyen vizitek kétszer annyit nyomnak a latba mint a politikai ciklusok vége felé. Miniszter elnök úr, tessék gyakrabban erre járni….
