A hatalmas egészségügyi intézmény számára rendkívül előnytelen és szinte felbonthatatlan szerződések miatt 2007 és 2017 között huszonhétmilliárd forint áramlott ki Miskolcon a magánszektorba
Több tucat, a Borsod Megyei Központi Kórház számára rendkívül hátrányos szerződés bizonyítja, hogy 2007 és 2017 között bizonyos cégek nagyon jól kerestek a borsodi betegeken. Az egészségügyi szolgáltatások gyors ütemű kiszervezése az MSZP–SZDSZ-kormányzást jellemezte, s az akkoriban megkötött szerződések aztán hosszú időre bebetonozták ezeket a vállalkozásokat. Így történt ez Miskolcon is.
Révész János: A két legfontosabb terület népegészségügyi szempontból a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek ellátása, mindkettőt kiszervezték, ez óriási kockázatot jelentett
A miskolci kórházakat befonó cégháló és a szocialisták kapcsolatáról számos cikk született már, azonban ennek a szimbiózisnak a meglétét mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy az MSZP, illetve egyik országgyűlési képviselője nemrég totális támadást indított a Borsod Megyei Központi Kórház és annak jelenlegi főigazgatója, Révész János ellen, aki 2018 szeptemberétől látja el ezt a feladatot, és akinek mára szívós munkával lassan szinte az összes botrányos szerződést sikerült kiváltania.
A szocialista Bangóné Borbély Ildikó újabb és újabb sajtótájékoztatókat tart, már felvetette Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter felelősségét, és azonnali beavatkozást sürget „a kórházban történtek miatt”. Offenzíváját egy névtelen levélcsomagra alapozza, amelyet állítólag a szülészeti–nőgyógyászati osztályok dolgozói írtak, s amelyre hivatkozva Bangóné komoly törvénysértésekkel vádolja az intézményt. A leghangzatosabban kommunikálható ügy – nyilván nem véletlen, hogy Bangóné erről beszél a legtöbbet –, hogy állítólag egy fiatal roma nőnek orvosi indok nélkül távolították el a petevezetékeit. A megindult nyomozás majd kideríti az igazságot, azonban érdekes kérdés, miért most igyekeznek vihart kavarni, hiszen az említett műtét 2016-ban, azaz négy évvel és három főigazgatóval ezelőtt történt. Vajon mire várt az, aki az esetről tudomást szerzett, vagy az iratokat kilopta a kórházból? Információink szerint ugyanis belső orvosi dokumentumokból is idézgetnek Bangónéék. Mintha valaki tudatosan válogatta volna végig a betegdokumentációkat, és „jó taktikai érzékkel” választott ki egy igen szenzitív esetet. Az MSZP netes plakátja egyenesen kijelenti: „Rémálom a miskolci kórházban: beleegyezésük nélkül tettek meddővé nőket orvosaik”, s erre a „tényre” hivatkozva szervezett tüntetést Miskolcon tegnapra a Közéleti Roma Nők elnevezésű Facebook-csoport – amelynek tagjai között ott találjuk Bangóné Borbély Ildikót is. A demonstráción egyébként mindössze tucatnyian vettek részt.
Az MSZP-s képviselő gazdasági ügyeket, kétmilliárdos fölösleges közpénzszórást és „egészségügyi maffiát” is emleget, bár a tények ismeretében kijelenthetjük, hogy jóval óvatosabban kellene vádaskodnia. A miskolci kórház hat céggel – jellemzően 2006 és 2012 között – kötött szerződései kerültek lapunk birtokába, amelyek, talán nem meglepő módon, mind elsősorban a megbízott vállalkozás számára kedvezőek. E szerződések többsége ráadásul igen hosszú időre, tíz–tizenöt évre szól úgy, hogy azalatt rendes felmondással nem, csak rendkívülivel bonthatóak fel. Ilyen a vis major helyzet – például háború –, de ezek a szerződések akkor is csak százhúz napos (vagyis négy hónap) felmondási idővel járnának le.
A kórházi parkoltatásról és őrzésvédelemről szóló szerződés alapján a megbízott félnek semmilyen beruházást nem kell végeznie a kórházon belül, ugyanakkor egy havi fix díj mellett a parkolásból befolyó teljes bevételt megkapja, ráadásul a parkolási díjak megállapításába is csak korlátozottan szólhat bele a kórház.
Egy másik szerződés értelmében a Mediclinic Kft. nevű cég átvállalta a kórházban zajló gyógyszerkutatások szervezését és felügyeletét, innentől a kórház nevében szerződhetett le a gyógyszergyárakkal, ezért itt nem is lehet pontosan megállapítani, hány száz millió forintot veszített az intézmény.
A két legnagyobb üzlet, a kardiológia és az onkológia a Cardiolab Kft.-nek és a Medcenter Kft.-nek jutott (a Mediclinic tulajdonosi köre kapcsolódik a Medcenter tulajdonosi köréhez). Bár a kórház kardiológusai, a kiváló hírnévnek örvendő Kaló Emil vezetésével felkészültek az akkoriban elterjedő, a szívinfarktusok ellátásában jelentős előrelépést jelentő szívkatéterezés bevezetésére, e feladatot váratlanul egy frissen alakult, debreceni gyökerű vállalkozás, a Cardiolab nyerte el és látta el egészen 2012-ig, amikor is egy KEHI-vizsgálat után a szerződés hirtelen felbontásra került.
Az onkológiai történet úgy indult, hogy a Hajdú-Bihar megyei, hatezres lélekszámú városkában, Kabán alapított, addig évente százötvenmillió forintos forgalmat bonyolító Medcenter 2006-ban kétmilliárdos, „saját erős” beruházásra vállalkozott Borsod megye székhelyén, ezért cserébe tizenöt éves működtetésre megkapta a kórház sugárterápiás és onkológiai ellátásának szinte teljes felügyeletét. Amúgy nagyon különös egybeesés, hogy a szocialista politikusi karrierjét frissen megkezdő Bangóné Borbély Ildikó éppen abban az időben költözött Kabára, amikor a Medcenter karrierje kezdődött…
A Medcenter onkológiai tevékenysége során állítólag minden rendben ment. Azonban a két nagy miskolci kórház összevonása után, 2017. április 1-jén kinevezett új főigazgató, Tiba Sándor igen gyorsan, hetek alatt tengelyt akasztott a Medcenterrel. Miután Tiba Sándor átlátta a valós szakmai és gazdasági helyzetet, beszüntette a Medcenter havi kifizetését, kérte a szerződés felülvizsgálatát, majd feljelentést is tett. (Ez az egyike a Bangóné által emlegetett „kórház elleni” nyomozásoknak). A Medcenter 2017 decemberében felbontotta a szerződést, a dolgozókat pedig elbocsátotta. Tiba azonban felvette a dolgozókat, és a kórház működtette tovább a központot, azonban a Medcenter politikai nyomásgyakorlás céljából több alkalommal megkísérelte ellehetetleníteni az ellátást. A nemtelen zsarolás folytatódott, Tiba Sándort felmentették, a Medcenter pedig három–négymilliárdos lelépési díjat kért. Megtehette, a botrányos szerződés kikötései szinte csak a Medcenter jogairól szóltak, kötelességeiről nem. Már-már úgy látszott, célt érnek – bár ebbe a kórház pénzügyileg belerokkant volna –, ám a 2018-as választásokat követő egészségügy-igazgatás ezt megakadályozta, nemsokára pedig kinevezték Révész Jánost – aki korábban, 2014-től a kórház onkológiai központját vezette – az intézmény élére.
„A két legfontosabb terület népegészségügyi szempontból a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek ellátása. Mindkettőt kiszervezték, ez óriási kockázati tényező volt, hiszen ha egy magáncég például becsődöl, akkor az ellátás megszűnik. Másrészt éppen a nyereséget termelő ágazatokat szervezték ki, ez stratégiai pénzügyi veszteséget jelent, ami nemcsak a kórházi adósság felhalmozódásához járult hozzá, hanem az önerős fejlesztéseket is akadályozta” – mondta Révész János 2019 novemberében a Miskolci Akadémiai Bizottság ülésén. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 2007 és 2017 közti tíz év alatt nagyjából huszonhétmilliárd forint áramlott ki a magánszektorba a kórházból.
A névtelen levélben szereplő, illetve Bangóné által hangoztatott állítások miatt a kórház jogi lépéseket fontolgat. A gazdasági ügyekben Tiba Sándor feljelentése miatt folyik a nyomozás, a kórház mindenben segíti az eljárást. A szerződések többsége már lejárt, ezért azokat ki lehetett váltani, erre a kórház mostani, adósság nélküli helyzete, illetve belső tartalékai lehetőséget adtak, és így az intézmény pozíciói egyre javulnak.
