A Btk. 2015. szeptember közepén hatályba lépett módosítása, amely az ún. határzár bűncselekményeket volt hivatott rendezni máig több mint 2600 eljárást eredményezett – derült ki a héten a migrációs bűncselekményekkel foglakozó jogi konferencián. A szakértő előadók morális és technikai oldaláról vizsgálták a jelenlegi helyzetet.
Az elmélet és a gyakorlat legkiválóbb képviselői tartottak május 18-án a migrációval összefüggő bűncselekményekről konferenciát a Büntető Törvénykönyv legújabb kommentárjának megjelenése alkalmából. Az Opten Kft. által kiadott jogi szakkönyvben már szerepelnek az ún. határzár bűncselekményeket részletező paragrafusok magyarázatai, értelmezései is.
A tiltott határzárátlépéssel kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlat két képviselője – Joó Attila a Szegedi Törvényszék büntető kollégiumának vezetője és Kopasz Zsolt Csongrád megyei főügyész – arról a heroikus szervezőmunkáról beszéltek, amelyet a több mint 2600, az igazságszolgáltatásra hirtelen rászakadt új ügy okozott. Mind az ügyészségen, mind a bíróságon ügyészi, illetve bírói irodákat kellett átalakítani tanácsteremmé annak érdekében, hogy a napi 50-80 új ügy letárgyalható legyen. És bár az eljárási folyamatok jelentősen egyszerűsödtek ezekben az esetekben, a bíróság – az ügyészséggel összhangban – komolyan törekedett arra, hogy a legalapvetőbb eljárási garanciák érvényesülhessenek. Így minden elítélt kérhette, hogy az ítéletet az anyanyelvére fordítsák le. Ennek ellenére csak 13 személy élt ezzel a lehetőséggel, és fellebbezést is csak 25-en nyújtottak be. Szerencsére a fiatalkorúak kapcsán felmerült aggályok sem bizonyultak tényleges problémának, hiszen mindössze 3 ilyen esetben kellett eljárni.
Polt Péter legfőbb ügyész – a BTK legújabb kommentárjainak főszerkesztője – beszédében kiemelte, hogy az ilyen szakmai kommentárok, a gyorsan változó jogi környezetben az egyik legfontosabb segédeszközt jelentik a jogalkalmazók számára. Ugyanezt hangsúlyozta Miskolczi Barna, a büntető kodifikációért felelős miniszter biztos – a könyv egyik szerkesztője – is, aki szerint a bemutatott könyvnél aligha van autentikusabb magyarázata a Büntető Törvénykönyvnek, hiszen azt a jogszabály készítői írták.
A kommentár két szerzője Gellért Balázs az ELTE tanszékvezetője és Gál István László egyetemi docensek egyaránt hangsúlyozták, hogy az új határzár-bűncselekmények nem elsősorban anyagi jogi, hanem inkább eljárásjogi szempontból vetnek fel problémákat és nehézségeket. Az előadók egyetértettek abban, hogy a morális oldal megkerülhetetlen, ugyanakkor az operatív megoldások minden esetben kompromisszumokat tartalmaznak.
