Magyarországon igen ritka, régi aranypénzre bukkantak nemrégiben a budai Városháza felújítása során a régészek.
A török elleni harc zsoldosai is hozhatták Budára azt a 15. századi spanyol aranypénzt, amelyet a régi budai Városháza felújításával párhuzamosan dolgozó régészek találtak.
A Szentháromság téren, a Mátyás templommal szemközt álló barokk épület alatti középkori pincerendszer egyik feltöltésében bukkantak rá arra az aranyérmére, amelyet V. Aragóniai Ferdinánd spanyol király (1476–1516) és felesége Kasztiliai Izabella, a Spanyolországot egyesítő katolikus uralkodók adtak ki a 15. század közepén. Évszám nem szerepel a vereten, de a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának szakembere, dr. Tóth Csaba szerint valószínűsíthetően Kolumbusz Amerikát felfedező expedíciója körüli évekből származik, a spanyol gyarmatosítás kezdeti időszakából, 1497 tájáról.
A város törököktől való visszafoglalása után jelölték ki ezt a ma három utca által körbefogott területet az új városháza számára. Az ostrom után a Várban szinte csak romok maradtak, az építkezés során az újonnan felhúzott épületekbe belefoglaltak minden hasznosítható elemet. Legelőször a 13. század óta meglévő pincerendszer egy részét töltötték fel törmelékkel és szeméttel, közvetlenül 1686, a török kiűzése után. Itt találtak rá most a spanyol érmére.
Magyarországi leletekben gyakran fordulnak elő külföldi pénzek, ám spanyol csak elvétve. Pedig a török ellenes harcokban gyakran vettek részt városostromokban járatos, korszerű haditechnikákat ismerő spanyol zsoldosok, így a legvalószínűbb, hogy a most talált érme is spanyol katonák révén jutott el Budára.
A török elleni küzdelembe bekapcsolódó külföldi zsoldosok, köztük számos spanyol, mikor elindultak, még az otthoni pénznemükben kapták megfizetésüket, ám a nagy távolság miatt két hónapba is beletelt mire ideértek. Eközben a zsebükben lévő érmék akár többször is kicserélődtek más típusúakra, kevés spanyol pénz jutott el Magyarországig.
Minden uralkodó kibocsájtott saját pénzt, és a nemesfém érméket mindenhol elfogadták érvényes fizetőeszközként, ahogy áthaladtak egy birodalmon, úgy cserélődött a pénzük. A pénzváltás akkoriban úgy történt, hogy megnézték mennyi arany vagy ezüsttartalommal bír egy érme, majd súly alapján beértékelték. Az idegen pénzeket időnként be is olvasztották, új, helyi érméket vertek belőle.
Európában a középkorban az arany két forrásból származott, vagy a magyarországi bányákból vagy Afrikából, amit az olaszok és spanyolok hoztak be. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány megbízásából végzett műemléki feltárás során most előkerült érme különlegessége, hogy Budapesten ásatáson még nem került elő középkori spanyol aranypénz, sőt egyéb, ezüstből vert spanyol pénz sem nagyon. A legjelentősebb, spanyol pénzeket is tartalmazó aranykincsleletet 1935 augusztusában találták meg Kassán, a Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciója során. A kutatók szerint a kassai kincs értéktárgyait 1682 körül, a Thököly-felkelés idején rejthette el a Szepesi Kamara egyik vezetője. A Kassán fellelt csaknem 3000 aranypénz közül 11 darab Ferdinánd és Izabella dupla érme volt, de spanyol pénzérmét azóta sem találtak a régészek Magyarországon. Egy eredeti rendes súlyú érme 3,5 g, a dupla pedig 7 g körüli. A Várban most kiásott érme 2,8 grammos. 330 év a föld alatt megtette a hatását, innen a mintegy fél grammos súlyveszteség.
Ezek az aranypénzek sokszor évszázadokig forgalomban maradtak. A kassai kincset ugyanabban az időszakban, az 1680-as években rejtették el, mint amikor bekerülhetett a földbe a mostani lelet, vagyis ezek a spanyol pénzek ekkor már több, mint 150 éve forogtak.
A régi Városháza Buda város legfontosabbnak számító középülete volt kétszáz éven át, egyben a budai barokk polgári építészet legrangosabb fennmaradt emléke. A középkori írásos emlékek megsemmisülése miatt a történelmi múlt megismeréséhez számos neves szakértő, többek között művészettörténészek, falkutatók, festőrestaurátorok, régészek közreműködésével teljes körű feltárás zajlik az épületegyüttesben 2014 augusztusától napjainkig.
Az ásatást, amelyen az érmét találták, a Budapesti Történeti Múzeum régész-főmuzeológusa, Dr. Végh András vezeti, akinek egyik fő szakterülete a középkori Buda városszerkezete, a Várnegyed és a Királyi Palota története, régészeti emlékei.
—
Knapcsek Katalinvezető tanácsadó KNK PR&MEDIA M:20/9619624www.knkpr.hu
