A fenti kirakat láttán sokáig erőltettem az agytekervényeimet. Nehezen fedeztem fel benne a mondanivalót. Az eszmeit. Hiába , de én leragadtam az egyszerű kifejezési módoknál. Szóval ott Bécsben, a ruház között látok négy színes XXXL -es óriás vibrátort, hálózati áramról működőt. Na, ez mégse az. Majd azt, hiszem, hogy valamennyi valamilyen rúzs. Nem találtam el. Kiderült, hogy három egyszerű karácsonyi égőről szól a látvány.
Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy mennyi jó kezű kirakatrendezőt ismertem Miskolcon. Többen dolgoztak a feleségem üzleteiben is. Szerettem nézni, hogy boszorkányos gyorsasággal és szemfüles jó ízléssel képesek kiszórni a ruhákat és a táskákat a fali vitrinben. Szellemi, s egyben fizikai munka is amelyhez óriási kreativitás kell. Amit nehéz megtanulni. Erre születni kell. Nos, Bécsből hazajöve utánajártam a szakma feltérképezésének. Akit érdekelnek a kirakatok porondmesterei, olvassák el a cikkemet a pénteki Északban. Várom a szokásos visszajelzéseket.
