Az atomenergetika biztos jövőjének bizonyítékát látja a Roszatom vezérigazgatója a vasárnapi, svájci népszavazás eredményében.

Az alpesi országban a referendum résztevőinek 54,2 százaléka utasította el a nukleáris erőművek gyorsított leállításának javaslatát, ami Alekszej Lihacsov szerint azt mutatja, hogy az ágazat tovább fog fejlődni, új nukleáris erőművek fognak épülni a világban.

A Moszkvai Mérnökfizikai Intézet (MIFI) nemzeti atomkutató egyetemen, a Roszatom Karriernapok című rendezvényén Lihacsov egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy nő az érdeklődés a nukleáris energiatermelés iránt a világ gyorsan fejlődő régióiban. „A svájci referendum megerősíti: az európai országok is fejleszteni fogják az atomenergetikát, és tovább dolgoznak azon, hogy az jelen legyen az energiamérlegükben, tehát lesznek új erőművek, új reaktorblokkok” – idézte a vezérigazgatót a RIA Novosztyi hírügynökség. A Roszatom első embere ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy a nemzetközi atompiac „újonc országainak” száma is biztosan tovább fog nőni a következő évtizedben.

A svájci referendumon arról a zöldpárti javaslatról döntöttek, amelynek értelmében bezárnák a 45 évesnél idősebb atomerőműveket, újakat pedig nem építenének helyettük.

Az igenek többsége azt jelentette volna, hogy az öt svájci atomerőműből hármat már jövőre, a negyediket 2024-ben, míg az utolsót 2029-ben kellene leállítani. Az elképzelést ellenezte a szövetségi kormány és a parlament is, mondván, az ország nem tud ilyen gyorsan lemondani az áramellátás csaknem 40 százalékát adó atomerőművekről, és nincs meg a kellő infrastruktúra ahhoz, hogy ekkora energiamennyiséget ilyen gyorsan importból pótoljanak. Az államnak ráadásul a gyorsítás esetén az erőmű-üzemeltető cégek bírósági kereseteivel is számolnia kellene, ami hatmilliárd dollárt meghaladó kártérítést jelenthetne.

Svájc a 2011. márciusi, fukushimai reaktorbaleset után amúgy is programot fogadott el az atomenergia fokozatos kivezetésére. Ennek értelmében a már kiszolgált nukleáris erőművek helyébe nem építenek újakat. Igaz, a kabinet a zöldekénél lazább határidővel kalkulál, hiszen „mintegy ötven évben” szabja meg a reaktorok lehetséges üzemidejét.