SzántóGráf » Fiatalon Miskolczról » Kikotyogom – Csala László megírta a Mókuskerék című memoárját – volt egy közös esténk a Junóban – a művésznő bevágta a hisztit
Kikotyogom – Csala László megírta a Mókuskerék című memoárját – volt egy közös esténk a Junóban – a művésznő bevágta a hisztit
A napokban egy csodálatos időutazáson vettem részt. Elsők között olvashattam el első főnököm Mókuskerék című memoár könyvét. Tény, hogy elfogult vagyok, hiszen a mű negyedrésze engem is érint. S a szereplők felerészben nekem is ismerős kortársaim vagy azok voltak.
Laci bácsi érzékletes szemléltet egy olyan világot amelyet tetszett nem tettszett átéltünk. Muszájból. Kalandvágyból – ahogy mondják – itthon maradtunk. Laci bá tisztes korban van. Mostanában gyakran beszélünk, Ő az ország másik sarkában él, s ahogyan kiérzem máig nosztalgiával Miskolc iránt. Nem is csoda élete nagy részét, alkotó sikereit csak itt aratta le. Mint a feldobott kő, mindig itt kötött ki.
A cél, hogy ezt a könyvet megjelentessük. Hogy még mindenki elolvashassa még élnek a negatív és a pozitív szereplői. Nekem nagyon tetszik, ahogy a maga a szerző önmagáról is képes tárgyilagos véleményt alkotni. Összerakja, hibáit tévedéseit és mindenkiben képes megtalálni azt a jót , azt a keveset is ami benne van.
Magam is ott vagyok . Névvel. Nem a legjobb színben. Bár már régen megbeszéltük, amit leírt tök igaz. Az úgy volt, ahogy ő emlékezik. Röstellem, hogy amikor a Déli Hírlap alapításának 25. évfordulóját ünnepeltük a lap alapítóját, volt főszerkesztőjét elsúnnyogtuk. Elsúnyogtam. Csúnya volt. A szőr is feláll a hátamon amikor ezt rám olvassa a könyvében. Visszacsinálni nem lehet azt estét, ott a Junó szálló báltermében. Semmi nem szól a mentségemre. Még az se, hogy akkor este volt egy apró grimbusz.
Bár nem én voltam a technikai szervező, Szulák Andrea a negyedik száma után lerohant. Hol a gázsi – követelte. Hiába mondogattam, hogy mi a megbeszélt módon utalással fizetünk a művésznő csak kitört. Bevágta a hisztit, ha most azonnal nem kapja meg a pénzt beígérte itt botrány lesz. Majd elviharzott. Én utána. Próbáltam csitítani. Végül Szalai Péter barátom a Westel akkori igazgatója megnyugtatta – közölte másnap reggelre házhoz viszi neki a tiszteletdíját. Nem is tudtam, hogy ezek után kit irigyeljek jobban. A lényeg, hogy ebből az estéből végül is ez volt a legemlékezetesebb. Számomra.
A könyv olvasmányos, remélem mihamarabb mindenki bele lapozhat. Egyéb alternatív kiadók jelentkezését is várom.
„Vasgyár neve a helynek Vasgyár, ahol fölneveltek Vasgyár, ahol engem mindenki ismer Néhány pohár sör mellett Oldódtak föl csak a lelkek Aztán egymást...
Ki gondolta volna, hogy ennyien olvassák a keddi Északban megjelent írásomat Prónay Gábor professzorról. Mindenkinek köszönöm az elismeréseket. Ettől csak hízok. Közben azt...
Óriási a hivatalok levélforgalma. Azt hihetnénk, hogy az elektronikus kommunikációval kevesebb papír fogy, és csak megmenthetjük a kivágásra ítélt erdőségeket. Hiába minden...
Saját előszavam mindehhez – a magyarországi vidéki zsidóságot cirka félmillió embert alig három hónap alatt sikerült kifosztani, bevagonirozni és elszállítani. Szép preciz munka...
Szóval magamon kivül másra nem nagyon számíthatok – ismét meghírdetem – Az egy malomban örülünk című új könyvem bemutatóját. Miskolc péntek délután három...
Édesapámmal és unokatestvérével összeölelkezve hunyorgunk a fotómasina lencséjébe valamikor 1956 nyarán a lillafüredi Palota parkjában. Kezemben egy irányítható versenyautó, dr. Oszvald Gyuri bácsikám...
Ismét találtam néhány régi fotót a Déli Hírlapos időkből. Miután ezek napvilágra kerülnek kapok hideget meleget. A legtöbben azt vetik a szememre, hogy...
Sokan emlékezhetnek még az ágyvégi lázlapokra. A nővérkék naponta háromszor osztották ki a befőttes üvegben sterilizált lerázott hőmérőket. A higanyosokat. Majd az adatokat...
Bőségesen bespájzoltam a régi képekből. Egyre nehezebb a válogatás. Magamnak sem tudom megmagyarázni, hogy mikor miért, s hová kormányozom gondolataimat a múltba. Jöjjön...
A Comedian Harmonists egy német énekegyüttes, amely 1928 és 1935 között Európa egyik legsikeresebb zenei együttese volt. 1927-ben a húszéves berlini színinövendék, Harry Frommermann elhatározta,...
Gyerekként elég dolgos voltam. Belvárosi házunkban sokáig hiányoztak a velem egykorú szomszédok, pajtások híján leginkább a két szabóműhely között ingáztam. Szórakoztató volt, hogy...
Rezső bácsi kitárazza a TT pisztolyát. Biztonságképpen kétszer is ránt egyet, a ravaszon majd kezembe vehetem a revolvert. Alig hét esztendősen. Egész este...
Álmaim netovábbja egy Trabant. Vuduszokás szerint az unalmas óráimban többször is lerajzolom. Hátha hamarabb „elejtem”. Elképzelem, miként pöffeszkedem kikönyökölve a kormánynál. Igazán nem...