Régen voltam ennyire előre. Most éppen egyszerre három témát is sikerült begyűjtenem a szokásos csütörtöki retro írásomhoz. Ha valaki nem tudná, elárulom, hogy általában a kedves Olvasók ihletnek meg. Ők azok akik bejelentkeznek, hogy mit miről szeretnének meg tudni. Ha nem éppen fárasztó az utánjárás – ugyanis a szép koromnak megfelelően elkényelmesedtem – akkor minden további ellenállás nélkül teljesítem az elvárásokat.
Mi is van a tarsolyban. Van egy néha cukrász sztorija aki valamikor az ötvenes hatvanas években megédesítette a Mezőcsátiak életét. Aztán van egy barátom akinek az apósa autókat szerelt össze a harmincas években, Miskolcon. Filmbe illő a sorsa. S itt van még egy sztori egy bánya bezárásról. Ahogyan mi mondjuk mindháromban van matéria. Érdekesség. Mindhárom érdekes, rólunk is szól.
Estére megszülöm a döntést. Egyet ígérhetek, mindhárom apró mese terítékre kerül. A fejemben már összeálltak.
