Tetszenek e emlékezni, micsoda botrány, országos vita volt abból, hogy viselhetnek e rövidnadrágot az autóbuszsofőrök és a postások. A vasutasok is fontolgatták, de végül nem ez lett a szakma legnagyobb problémája. Szerencsére a buszvezetők és a postások megkapták az engedélyt. A magam részéről nem is látok ebben olyan nagy problémát. Görögországban még a rendőrök is ebben járnak.
Tény, a szőrös férfilábak nem annyira esztétikusak, de lehet, hogy a nőknek ez tetszik is. Mindez arról jutott eszembe, hogy egy görög szállodában, a demokrácia és a krémes joghurt hazájában kitiltották a vacsoráról a rövidnadrágos magyar férfiakat. Miniben, skót szoknyában szabad a ki be járás, de könnyű nyári sortban tilos a bemenet. Mivel ezt az utazást szervező cég nem közölte előre, a vendégek jogos panasszal éltek a hotel igazgatójánál. Aki egyszerűen – gőgösen, görögösen azt válaszolta – mindenki köteles megtisztelni a szállodáját. A vendég válasza: éppen elég szép kerek summával meglettek tisztelve, itt az ideje, hogy viszonozzák. A vita végül kompromisszummal zárult , megegyeztek, a még hátralévő időben este fél kilenctől akár alsónadrágban is mehetnek. S gondoskodik arról, hogy a korai kezdésnek megfelelő legyen a büféasztal kínálata.
Most akár meg is nevezhetném a szálloda nevét, hogy akik arra mennének csomagoljanak hosszú pantallót, de nem teszem. A franc se reklámozza az ilyen fafejű társaságot. Nyár van, meleg van arrafelé meg különösen így még az Ádám kosztüm is teher. Akármilyen luxus szállodáról legyen szó ez az eljárás felháborító egy tengerparton.
Jut eszembe erről egy jó vicc. Ali eltéved a sivatagban és már nagyon szomjas. Keresi az oázist, s közben csak egy nyakkendőárussal találkozik. A kereskedő mondja, vize sajnos nincsen, de vegyen egy nyaktekerészeti remeket. Ali csak nem vesz. Kohn – végül is zsidó vicc – mégis útba igazítja Alit, mondja neki három kilométerre ide van egy luxus oázis, csak nyugodtan menjen egyenesen. S amikor odaér a bejárathoz, közlik vele, nyakkendő nélkül nem lehet bemenni. Ám ha jót akar , mondja az igazgató az öcsémnél Kohnnál, ide három kilométerre minden színben vehet,,,,
Nos, lehet, hogy ennek a szállodásnak egy pantalló üzlete is lehet ott a szigeten. Különben minden viccnek van valami valóságalapja. Valamikor , amikor még Gyurcsány az Altust vezette volt Pesten a Szalay utcában egy képviselő klub. Szigorú belépési rend volt, drága bérlettel. Emlékszem Balogh Zoltán volt az étterem igazgatója. A ruhatárnál olcsón kölcsönöztek nyakkendőt. E nélkül ugyanis nem lehetett bemenni. Viszont a rövidnadrágosokat nem tiltották ki.
